Ami nincs a háromnapos körösfeketetói vásárban, amit minden évben október közepén rendeznek meg, az nincs is, tartja a mondás. Meggyőződtünk róla: valóban így van.
Itt lehet kapni Lenin-összest, Marilyn Monroe-t baltával, rengeteg népi ruhát, óntálat, kést, kaját, miccset, hegedűt, elektromos gitárt, gobelin aktot, légkalapácsot, betonkeverőt, hintót, papagájt, kutyaalmot, akváriumnyi halat és aranyozott ülőgarnitúrát is.
Ha nem alkuszunk, nincs üzlet (vagy legalábbis hülyének néznek minket); az árak erősen ingadoznak, minél egyértelműbb, hogy nem fogunk megvenni valamit, annál lejjebb megy az ára. Az alkudozásnak tudománya, művészete és rítusa van.
Egy-egy árus portfóliójának nem feltétlenül van rendezőelve. Feketetó az a hely, ahol a tejboltban is lehet szöget kapni. Festmények, műszaki alkatrészek, kiszuperált órák és antikvár bútorok simán előfordulnak ugyanannál az árusnál, esetleg még ruha meg kaja is. Külön felhívnám a figyelmet az összeállítás végén látható szórakoztatóiparos úriember hangszerére, a trombedűre, ami az étkező vendégek zenei ellátását volt hivatott szolgálni.
