Én a józan ész pártján állok, meg főleg az emberek pártján, nem az absztrakt jogot védjük önmagáért – mondja Lenkovics Barnabás az Alkotmánybíróság megváltozott filozófiájáról a Mandinernek. Az Alkotmánybíróság elnöke lapunknak elismeri: az erős cselekvési igényekre tekintettel nagyobb mozgásteret hagynak a kormánynak és a parlamentnek; ugyanakkor úgy látja: törvények beírása az Alaptörvénybe nem szerencsés, sőt, a jogállamiság ellen hat. Az AB elnöke a menekültek áradatáról, politikai holdudvarokról és „hobbijogvédőkről” is beszélt a Mandinernek. Interjúnk.

„Fideszes lett az Alkotmánybíróság?

Egyáltalán nem lett az. Én nem gondolom, hogy az lett. Hogy a Fidesz saját politikai holdudvarából is beültetett néhány embert alkotmánybírói székbe? Ez igaz. De ahogy beül, onnantól kezdve alkotmánybíró és nem fideszes. Az Alaptörvény betartására, betartatására tesz esküt.

Az említett tanulmány szerint 2011 és 2013 áprilisa között 10-ből 10-szer a kormány szándékával ellentétesen döntött az AB, 2013 áprilisától 2014-ig viszont már 77%-ban a kormány elvárásnak megfelelő döntés született. 2013 áprilisában ült be a testületbe Juhász Imre és Salamon László. A »jogállamvédők« szerint ezzel kerültek többségbe az »egypárti alkotmánybírók«.

Ez egy rendkívül egyszerű megközelítés.

De a 0% és a 77% közötti különbség szignifikánsnak tűnik.

Felszínes. Szignifikáns, de felszínes. Mert ez a mélyben zajló folyamatokra nem reagál. Ez a felszínen megjelenő címkéket és skatulyákat használja. Egy Einstein-idézetet szoktam erre mondani: »Ha egy probléma felmerül, azt nem lehet azzal a módszerrel megoldani, ami a problémát magát előidézte.« Valami mást kell kitalálni.

Azokra a folyamatokra, amiket felvázoltam, a pénzügyi válság rátett egy lapáttal. Olyan súlyos válsághelyzet alakult ki, amit én – jogi hasonlattal – szükséghelyzetnek neveznék, ami azonnali beavatkozást igényel. Tűzoltásnak is nevezhetjük. Közben a nagy rendszereket is át kellett alakítani, amiről beszéltem. Egy ilyen helyzetben az addig kialakult mechanizmusokkal nem lehetett döntéseket hozni. Ha azonnal be kell avatkozni és gyors döntést kell hozni, lehetetlen helyzet, hogy az egész döntési folyamat az előkészítéssel meg az alkotmánybírósági kontrollal együtt nem két hónap, hanem két év. Ez lebéníthatja, leblokkolhatja a jogállam működését. Miközben egy olyan intézmény, mint az Alkotmánybíróság nem visel politikai felelősséget a döntéseiért.

Két dolog párba állítható: a formális alkotmányosság és vele szemben a materiális alkotmányosság. Előbbi szintjén bármilyen eszményi követelmény előírható. Materiális szinten viszont csak az, amit teljesíteni is képes vagyok. És még egy fogalompárt meg kell említeni: a jogi alkotmányosságot és a politikai alkotmányosságot. A jogi alkotmányosság saját fogalomrendszere szerint működik. A politikai alkotmányosság viszont azt mondja, hogy azonnal cselekednem kell. Ezek szembe kerültek egymással. Az Alkotmánybíróság képviselte a jogi, eszményi alkotmányosságot, miközben a politika cselekvéskényszerben volt. Most a politika azt mondja: enyém a kétharmados felhatalmazás, enyém a teljes felelősség. Ha egy párt vagy miniszterelnök hibázik, őt le lehet cserélni – egy alkotmánybírót nem.

Hogyan lehet az eszményi jogi alkotmányosság és a materiális politikai alkotmányosság között egyensúlyt teremteni? Úgy, hogy beültetem a holdudvaromat az Alkotmánybíróságba? Nem töri meg az Alkotmánybíróság iránti bizalmat, ha az emberek azt gondolják, hogy pártkatonák ülnek ott?

Ezért mondtam, hogy ha valaki magára ölti a talárt, a testületbe beül és ott szavaz, akkor már a szakmai, erkölcsi, általános emberi hitele a tét, és eszerint cselekszik nagyobb súllyal. Hogy a mögötte meghúzódó politikai érvekből mit milyen mértékben vesz figyelembe, az ebben a keretben értelmezendő. Nem mondom, hogy nem érződik a változás. Én országgyűlési biztosi és alkotmánybírói pályafutásom alatt beletanultam, hogy túl kell látnom a pillanatnyi politikai hasznokon és hosszabb távon, szélesebb összefüggésekben kell gondolkodnom.”

Lándori Tamás interjúját Jog.mandiner oldalunkon olvashatják.