Ybl Miklós: Budapest kissé elfelejtett atyja
2015. június 01. írta: rajcsányi.gellért (ergé)

Ybl Miklós: Budapest kissé elfelejtett atyja

operahaz.jpg

Ybl Miklós. Egy név, akit azért elég sokan ismernek. Egy építész, akiről tudjuk, hogy azért alkotott egy pár fontos épületet. De ismerjük-e a valódi jelentőségét? Az Ybl összes című, pazar kiállítású kötetből megismerhetjük ennek a korszakos hatású 19. századi építésznek az életét és munkásságát.

„... alulírott ezennel tanúsítom, hogy ugyanő a fent nevezett időben, mind viselkedésének legmagasabb erkölcsiségével, mind legszigorúbb becsületességével, kitartó szorgalmával és ügyességével legteljesebb megelégedettségemet és szeretetemet kiérdemelte” − fogalmazott Pollack Mihály építész 1836-ban, Ybl Miklós bizonyítványában. A magyar építészet nagymesterei így adták tovább egymásnak a tudást és megbecsülést abban a korban. Ybl Miklós 1814-ben született és 1891-ben halt meg, végigélte hát a 19. század javát, ezt az optimista korszakot, amikor Magyarország kétszer is nagy fejlődési korszaknak, virágzó évtizedeknek örvendhetett. Ybl mind a reformkort, mind a kiegyezés utáni évtizedeket is felnőtt, alkotó emberként élhette meg, s épületei máig ható módon formálták az ország, de elsősorban Budapest építészetét.

corvinus_e.jpg

 Corvinus Egyetem

varkert_bazar.png

Várkert Bazár

szabadkigyos.jpg

Szabadkígyós, Wenckheim-kastély

olasz_kulturintezet.jpg

Olasz Kultúrintézet, volt Országgyűlés

„Székesfehérvári fiu, aki wenn auch nicht ein Speck Magyar, doch ein fideler Ungar” írta Széchenyi István Ybl Miklósról. Nos, igen: Ybl, mint nevéből látható, nem éppen tősgyökeres magyar volt, édesanyját is Eimann Annának hívták. Az építész ráadásul egész életében a német nyelvet használta családi körben, mégis magyarul használjuk a nevét és Magyarországnak, Budapestnek, a magyar építészetnek szentelte életét. 1832-ben beállt a szintén német származású Pollack Mihály kőműves céhébe inasnak, de hamar előrehaladt a ranglétrán. 1842-ben itáliai utazást tett, s az ottani építészeti hatások rányomták a bélyeget Ybl stílusára is. Ybl 1847-ben a Károlyiak építésze lett, az ötvenes évektől pedig már széles megrendelői körnek dolgozott.

Az építész hivatalosan csak 1863-ban kapta meg a mesterjogot, de akkor már javában formálta a gyorsan fejlődő magyar főváros képét. 1882-ben így köszöntötték Ybl Miklóst az ötvenéves építészeti jubileumán a Pesti Vigadóban: „A mai kornak, azon nemzedéknek, melyből Ybl Miklós hatalmas alakja kimagaslik, volt fenntartva, hogy a magyar nemzet középületeit magyar művészek emeljék. E nemzedék építészeinek úttörője, mester Ybl Miklós, akinek lángesze egyaránt fényesen oldott meg a legkülönbözőbb építészeti feladatokat”.

ybl_osszes.jpgS hogy mik voltak e lángész építészeti feladatai és hogyan oldotta meg őket? Ezt mutatja be részletesen, gazdag képanyaggal, pazar kiállításban az Ybl összes című kötet, ami Halász Csilla, Őrfi József, Viczián Zsófia és Timár Sára fotográfus közös műve, s a Látóhatár Kiadó gondozásában jelent meg.

A szerzők 333 napig jártak Ybl nyomában, 52 településen jártak, 113 épületről és 11 egyéb építményről készítettek leírást és fényképeket. A közismert épületeken túl egyes esetekben kutatómunkát is kellett végezni, hogy tisztázzák egy-egy vitatott vagy szinte elfeledett épület történetét, sorsát.

De csak a főművek listája is tekintélyes: az Országgyűlés régi épülete, a mai Olasz Kultúrintézet a Nemzeti Múzeum mellett; az egykori Fővámház, vagyis a mai Corvinus Egyetem épülete; az Operaház; a Várkert Bazár; a budapesti Szent István bazilika végső formája; a józsefvárosi palotanegyed Festetics-palotája (a mai Andrássy Egyetem) és Károlyi-palotája. Ybl Miklósnak jelentős szerepe volt a századfordulóra elkészült budai királyi palota terveinek, tömegének formálásában, s munkássága még az épület mai állapotában is felismerhető. Ybl ezen kívül számos jelentős budapesti bérház és bérpalota alkotója is volt. A magyar vidéken több tucat kastélyt és templomot épített, a parádi Károlyi-kastély megtervezésétől több más Károlyi-kastély (Fehérvárcsurgó, Füzérradvány, Nagykároly) átalakításáig. Ybl a Wenckheimek számára is épített egy hatalmas kastélyt a Békés megyei Szabadkígyóson, ami korának az egyik legfényűzőbb magyar vidéki kastélya volt. Ybl tervezte a jelentős fóti templomot és a ferencvárosi, Bakáts téri templomot is.

Mind Ybl Miklós középületei, mind bérpalotái nagy hatást gyakoroltak a 19-20. század fordulójának budapesti építészetére. Elsősorban reneszánsz elemekre támaszkodó neoreneszánsz és eklektikus stílusát hol jobb, hol gyengébb kivitelben budapesti bérházak százain utánozták abban a korban. A mai Budapest akkor született meg, és építészeti öröksége ma is látható. Ybl nélkül más lett volna Budapest. Az Ybl összes e nagy hatású építész munkásságának állít emléket a születése 200. évfordulója alkalmából, a mesterhez méltó kivitelben.

A bejegyzés trackback címe:

https://mandiner.blog.hu/api/trackback/id/tr97508802

Trackbackek, pingbackek:

Trackback: Rajcsányi Gellért: Ybl Miklós: Budapest kissé elfelejtett atyja 2015.06.01. 17:52:01

Ybl Miklós. Egy név, akit azért elég sokan ismernek. Egy építész, akiről tudjuk, hogy azért alkotott egy pár fontos épületet. De ismerjük-e a valódi jelentőségét?

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Herr Sion Liebhaber 2015.06.01. 22:24:06

Ybl mennyi osztalékot is vett fel az építkezési bizniszek után? Válasz az ilyenországnincsis szerkesztőségében.

(csak átmenetileg inaktív, tuhulkha kifogyott a latin számokból)

Bell & Sebastian 2015.06.02. 12:20:47

@Herr Sion Liebhaber: Csak azt ne gondolja, akkoriban nem létezett korrumpáció.
___

Változnak az idők, s benne az építészek. Az önállóság kiveszett a szakmából, a megrendelői igény mindennél előrébb való. A beépített technológia már túlhaladta az összköltségvetés felét.

A középületek a hatásvadász jegyek és bazári igénytelenség keverékei, stílusban (= kifejezésmód) utolsók, stílustalanságban elsők.

Nincsen (el)mondanivalójuk az irodákba tömörült építészeknek, nemhogy a jövőnek, koruknak se.

A magánmegrendelők (alig vannak) közt kevesebb az ízlésficamos és többnyire hajlanak a szépre-jóra. Az ipari vonal szót se érdemel, többnyire minden objektum olyan, mint egy cigány tábor, tarka és 24 óra alatt átköltöztethető akár Kuala-Lumpurba.

Ma Ybl venné a kalapját és belelovagolna a napnyugtába.

pitcairn (törölt) 2015.06.02. 15:18:53

@Herr Sion Liebhaber:

ebben a tekintetben akkor sem volt jobb a helyzet:)

gyalog.galopp 2015.06.02. 16:14:55

@Herr Sion Liebhaber:

Az angolok azért tudták uralni a fél világot, mert ilyen kérdést ők fel sem tettek, azt mondták, hm ügyes.

Herr Schnitzel Lutscher 2015.06.02. 21:46:56

@Bell & Sebastian: a K.u.K. korrupción az kérem 10% zsebre, 90%-ból világörökség. A Felcsút und Fáraó korrápsön az meg 90% zsebre és 10%-ból világökörség.

Herr Schnitzel Lutscher 2015.06.02. 21:48:42

@pitcairn: házi feladat: vesse össze a kiegyezés utáni tetszőleges 25 év közpénz input/outputját a nyócvankilenc utáni 25 évvel. aztán mossa ki a kispárnát a sírás után.

Herr Schnitzel Lutscher 2015.06.02. 21:49:29

@gyalog.galopp: az angolok másokat, nem magukat fölözték le.

pitcairn (törölt) 2015.06.03. 00:45:24

@Herr Schnitzel Lutscher:

megtettem

akkoriban minimális állam mellett is brutális államadósságot sikerült összehozni...

Állami pénzügyeink fejlődése 1867. és 1921. közt. – Zawadowski Alfréd
www.ksh.hu/statszemle_archive/viewer.html?ev=1943&szam=09&old=25&lap=36

pitcairn (törölt) 2015.06.03. 00:47:04

@Herr Schnitzel Lutscher:

és azért azt se felejtsük el, hogy az eladósodás __eleje__ a többség számára kellemesnek tűnik...

Herr Schnitzel Lutscher 2015.06.03. 23:01:01

@pitcairn: nem tetted meg. input/output alatt értendő, hogy az akárhonnan (adó v. adósság) szerzett közpénzt milyen eredménnyel és mire használták fel. az országban fellelhető infrastruktúra, középületek és közintézmények iszonyatos nagy százaléka bezony akkor lett, sokszor a nullából... manapság adósság tekintetében nagyot alkotunk megint, csak valahogy az output rész nemigen stimmel. anno rohamosan felzárkóztunk a nyugathoz, most mintha a térségtől is leszakadoznánk. fürchterlich-fürchterlich.

pitcairn (törölt) 2015.06.03. 23:08:28

@Herr Schnitzel Lutscher:

értem az érvrendszeredet, de azért azt is kalkuláld be, hogy az 1850-es években a sztori __zéró__ államadósságról indult és az adósságfelvétel eleje még meglehetősen kellemes tevékenység...

1913-re már úszott kis hazánk az államadósságban...

pl. az USÁ-ban pont ellentétesen mentek ezek a dolgok, ott lényegében __visszafizették__ a polgárháború keretében összehozott adósságállományt

és ott jóformán minden infrastruktúra magán projektként jött létre

az volt a valóban sikeres modell

ami pedig a megvalósult fejlesztéseket illeti

nem mindegyik volt vmi nagy sikertörténet, pl. a hatalmas mértékben heroizált árvízmentesítés hatalmas szikes területeket és méregdrágán fenntartható infrastruktúrát eredményezett...

még most is dézsával öntik bele a pénzt...

pitcairn (törölt) 2015.06.03. 23:09:58

@Herr Schnitzel Lutscher: különben most már jórészt az akkoriban felépített közintézményeket tartjuk fenn

Herr Schnitzel Lutscher 2015.06.13. 08:33:43

@pitcairn: szép-szép, csakhogy:

a) ha már az állmadósságon rugózol, kalkuláld be, h a a kiegyezés járuléka volt az osztrák államadósság átvállalása, ill az 1. vh felé hirtelen kellett rengeteg pénz az addig elhanyagolt hadügybe

b) plusz by the way emlékeztetnék, hogy az input/output mérés az nem az áht eegyensúlyát firtatja, hanem hogy a közpénzeket (bárhonnan is van) milyen hatékonysággal fordítják a közjóra

c) itt lennénk megint a lényegi résznél: a monarchia tetszőleges 25 éve alatt mennyit sikerült felzárkózni a nyugathoz és mennyit mostanság? na, itt a bibi, manapság a szűkebb térségről való leszakadás a téma

d) az is mér egy misét, milyen hatékonysággal és színvonalon működtek a közintézmények anno és most

ui.: a vasutas példád nem a legszerencsésebb, a being by doing épülő usa-ban természetszerűen nagyobb szerepe volt a magánkezdeményezésnek, míg az egymással háborúzgató európai nemzetállamoknál a vasút stratégiai szektorként jellemzően sokkal szorosabb állami kötődésű projekt volt, függetlenül az adott ország tőkés szerkezetétől. egyébiránt viszont valóban szerencsésebb lehetőleg minél több ügyet helyben, helyiekkel megoldani a pártállamista-tervagazdálkodásszagú "illib" balkánmaoista kísérletekkel szemben :D (nota bene anno a /vár/megyéknek is nagyobb autonómiája volt, mint a rendszerváltás utáni kiherélt megyéknek és mai napig egyre inkább lefokozott önkormányzatoknak)
süti beállítások módosítása