Kommentszűrés
’15 máj
27
09:11

Műfaj lett a holokauszt – kényelmetlen gondolatok a Saul fiáról

Írta: Redakció

saul_fia_1.jpg

Szilágyi B. András és Szerencsés Márton Dániel írása.

 

Szögezzük le az elején: ha a Saul fia húsz, esetleg harminc évvel ezelőtt készült volna el, nem kritikai siker, hanem botrányfilm lett volna. Nem azt olvasnánk, milyen csodálatos, milyen újszerű. Hiteltelenség, hatásvadászat, történelemhamisítás. Ezek lennének a fő vádak.

A Saul fia azonban 2015-ben hatalmas siker. A magyar kulturális sajtó egésze dicséri és örül a film sikerének, a nemzetközi visszhang akkora, amekkorát magyar film nem kapott jóformán negyven éve. A Saul fia egy új nyelvet beszélő, friss hangon szóló magyar filmes generáció első komolyabb sikere. Átlépi a „mainstream nemzetközi érdeklődés” ingerküszöbét, egy magyar film, amiről beszélnek, amit szeretnek.

A film sikere elsősorban – a fesztiválok felé kikacsintgató – formai siker: egy nagyon jól eltalált, nagyon kurrens és „mai” narratív vázra épül a sztori, ami – ahogy az már a megjelent kritikák, interjúk tömegéből kitűnik – egy fiát megtalálni vélő sonderkommandós egy napját mutatja be Auschwitzban, háttérként a híres és sokat dokumentált 1944-es sonderkommandós kitörés történelmi eseményével hitelesítve a fiktív történetet.

A film készítőinek többsége a magyar zsidósághoz többé-kevésbé kötődő ember. A főszereplő, Röhrig Géza viszi a hátán a filmet. Ez az ő filmje még akkor is, ha – bár eredetileg maga is filmrendező – ebben a filmben színészként van jelen. Ahogy ő fogalmaz: az utolsó túlélő halála „visszaveszi Auschwitzot a történelem kirakatából” és most van a 24. óra, hogy utoljára ránézhessünk.

Ez lenne a film tartalmi, ha úgy tetszik „művészi” üzenete, szándéka. Ránézni Auschwitzra úgy, hogy beragadjon, hogy érezzük, mi történt ott. Ezért minden formai megoldás, minden művészi teljesítmény irány ez a Saul fiában. Épp ezért nem elég a filmet „filmként” nézni. Meg kell nézni azt is, hogy ez a szándék teljesül-e.

*

És itt már felvetődik néhány kérdés. Sőt. Kényelmetlen érzéssel, zavarral, dilemmával szembesülünk. Ezt amúgy maguk az alkotók sem tagadják, hisz a főszereplő szerint: „Természetesen tisztában vagyok vele, hogy idehaza sokan elvből nem lesznek hajlandóak megnézni a filmet. Én azonban azt mondom, hogy egy szögletből becsavart gól az fantasztikus, akárki rúgja is.” Kérdés azonban, hogy kik fognak gyűlölködni erre a filmre. Kik fognak felpattanni a székből és háborodnak fel. Egyszerű lenne, ha azt mondhatnánk, hogy ezek az emberek a szélsőjobboldali, antiszemita nézők lesznek. Csakhogy számukra már rég eljött az az idő, amikor a „holokausztos filmeket” vagy meg sem nézik, vagy zsigerből rakják a „szemét” kategóriába.

A felháborodottakat tehát azok közt lehet keresni, akik megnézik ezt az alkotást. Akiket vagy érdekel a téma, vagy kellően sznobok ahhoz, hogy a témától függetlenül csupán azért rajongjanak egy filmért, mert mekkora siker. Ez utóbbi csoport nem jelent igazi veszélyt az alkotókra, hiszen ezek az emberek akkor is szeretnék a Saul fiát, ha épp nézhetetlen lenne. Ők azok, akik a Sátántangót is szeretik, meg rajonganak Lars von Trierért, annak ellenére, hogy előbbi nézhetetlen, utóbbi rendező meg valószínűleg évek óta pszichiátriai kezelésre szorulna.

Ki utasíthatja el tehát a Saul fiát? Kinek az érzékenységét sértheti meg valójában? Kizárólag valaki olyanét, aki ismeri Auschwitzot (természetesen nem a „világörökségként” aposztrofált objektumot). Aki ott járt. A „másik bolygón”. Vagy akinek a rokonai ott haltak meg. Esetleg túlélték. A „sonderkommandós apoteózisa” a túlélők és holtak felé provokatív, nem beszélve arról, hogy a fikció és hatás kedvéért a film nem egy esetben kezeli elég „nagyvonalúan” a történelmi hitelességet.

Pont annyira, mint egy átlagos amerikai produkció. Ilyenektől hemzseg akár a Schindler listája, akár a Ryan közlegény megmentése. Filmek, ahol a filmes hatás kedvéért lazán emelkednek fölül valós személyek valós karakterén, túloznak el részleteket, hagynak ki másokat. Mesélnek, sztoriznak, anekdotáznak és – itt jön a gond – nem Auschwitzot mutatják meg, hanem önmagukat.

*

A film ismeretében kénytelenek vagyunk kijelenteni: aki minimálisan is ismeri Auschwitz történetét, az tudja, hogy a sztori annyira hiteles, mint a Hófehérke. Nem tudom, hogy hol vannak a valós túlélők, az „igaz zsidók”, egy valaki, aki majd elmondja, hogy az „érző lelkű sonderkommandós” meséje majdhogynem Disney kategória. E cikk írói felvállalják ennek ódiumát. Főleg, mert jóformán kortársai a készítőknek, úgymond érintettek is, tehát talán épp emiatt tudják megkerülni azt a film által már most megteremtett csapdát, hogy tulajdonképpen a siker és a téma sajátos kombinációjaként a film már nyilvános premierje előtt kritizálhatatlan lett.

Bárki bármit mondana, csak magát járatná le, hisz vagy a film erényeit, vagy annak sikerét, vagy a témát támadná; amely közül az első kettő egyszerű balgaság, a harmadik meg embertelenség lenne.

Ezért már a kritikai, szakmai visszhang, amit a film kap, erős gyanút keltenek, hogy egyáltalán nem arról van szó, amit szeretnénk. Nem a filmművészeti pantheon fog gazdagodni egy újabb alkotással, nem történik meg az, ami a Sorstalansággal nagyon nem sikerült, tehát nem kerül helyére a „magyar holokauszt”, ami épp gyorsasága, drasztikussága és „hatékonysága” révén tulajdonképpen az egész holokauszt-történet egyik legborzalmasabb fejezete. Hanem épp az lesz, hogy „szögletből becsavarnak egy gólt” a kapuba, ahogy azt a film főhőse is nyilatkozta.

Aki látta (látni fogja) a filmet, az érezheti, hogy formai dolgok iránti kezdeti lelkesedést követően a film második harmadától megfogalmazódik a belső vágy a nézőben: látni akarjuk valahol Kertészt. Látni akarjuk Auschwitzot, érezni akarjuk azt a fajta furcsa negatív (Camus Közönyét idéző) katarzist, amit a Sorstalanság olvasásakor (nem pedig annak giccses filmváltozatánál) éreztünk. De a film a második harmadtól egyre gyanúsabban kezd megfelelni a „műfaji film” követelményeinek. Egy „holokausztmoziba” csöppenünk. Ezen a ponton tehát nem értünk egyet a film alkotóival: lehet, hogy a szándék megvolt, hogy ez ne egy „holokauszt-film” legyen, de mégis az lett. Bizonyos szempontból pont olyan, mint a Hazudós Jakab vagy a Sophie választása, illetve az Élet szép, amelyek – a műfajon belül persze – hasonló hájpot, sikert kaptak, de aztán ugyanúgy eltűntek a süllyesztőben, miután az épp aktuális rajongók elhasználták a százas zsepit.

*

A Saul fia tehát – ahogy túltettük magunkat a formai és egyéb ügyes filmes megoldások okozta örömön – műfaji film, és itt jön elő az első rossz érzés: az elmúlt 20-30 évben ugyanis ez a „fejlemény” tette lehetővé azt, hogy a Saul fia ekkora hájpot kapjon. Mára ugyanis van egy ilyen „műfaj”, hogy holokausztfilm. Olyan, mint a western: tipikus hősök egy adott történelmi háttérben tesznek eltérő dolgokat. Tipikus szereplők, amolyan „cardboard karakterek” mozognak az ismert szituációban, és teszik tulajdonképp ugyanazt. Ahogy létezik a „hallgatag, igazságos, macsó hős” a westernben, aki „igazságot tesz az igazságtalanságban” úgy van a saját emberségét felvillantó hős az Embertelenség közepén. A „holokauszt-mártír”. E sorok szerzőinek eleve nehéz megemészteni, hogy a holokausztból „műfaj" lett, de ideje megszokni a dolgot, ahogy azt is, hogy ebben a műfajban pont olyan modulációs lehetőségek adódnak, mint a westernben, a háborús filmben, a vietnámos zsánerben, vagy a romantikus komédiában.

Ha ebben az eleve ambivalens „holokauszt-műfajban” újítani akarnék, azonban mi is ezt a „módszert” választanánk, hiszen a formai megújhodás révén biztosan kapnám a „hájpot” is. A film második harmadától, feszengő, kényelmetlen érzésünk támad, hogy éppen ez is történik. Félreértés ne essék: nem kérdőjelezzük meg az alkotók jó szándékát, elhivatottságát, szakmai profizmusát, csak valahogy úgy érezzük, talán öntudatlanul is belemennek egy olyan csapdába, amit az elmúlt három évtized „holokauszt-recepciója” állított nem pusztán a túlélők, azok gyermekei és unokái, (akikhez a film készítői is tartoznak) hanem az egész kultúránk felé. A nácik ugyanis üzemeltettek egy tökéletes halálgyárat, amelyben mintegy mellesleg meghalt 6 millió ember (bekerülve a túlélés, a túlélő „hibának”, „üzemi balesetnek” számított).

Ehhez a munkához voltak brigádvezetők, brigádok, kápók és segédmunkások is: olyan „melósok”, akik maguk is zsidók voltak; és egy falattal több kajáért, egy hónappal hosszabb életért készséggel asszisztáltak ehhez a dologhoz; sőt örültek, hogy a Gyárban nem a „feldolgozandó nyersanyag” hanem a „feldolgozó munkás” oldalára osztották be őket, amikor leszálltak a marhavagonról. Az „emberi érzésű sonderkommandós” figurája tehát már itt elkezd inogni. Egyértelmű azonban, hogyha a műfaj felől közelítünk, akkor ilyen még nem volt (dramaturgiailag kivitelezhető), tehát működik is!

*

E sorok szerzői egyikének személyes élménye, amit az Israel Sela Otthonban meséltek neki. A nővérek nem értették, hogy az egyik kedves idős hölgy, miért nem vegyül el a többiek között, és a többiek miért nem keresik a társaságát. Hát ezért. Mert kiderült róla, hogy sonderkommandós volt. Ez haláláig megpecsétel, megpecsételt egy embert. Valakit, aki ott is volt.

A sokszor emlegetett Shoah film egyik interjújában az egykori „kanadás” és auschwitzi ellenálló Rudolf Vrba (társával, Alfréd Wetzlerrel együtt az 1944-es Auschwitz-jegyzék szerzője) épp azt ecseteli, hogy nagyon furcsán matekoztak ők, a részleges „hatalommal”, „befolyással” rendelkező „kanadások”. Ha ugyanis segítették a bentlakók túlélését, azzal azt érték el, hogy a nácik arányosan növelték a beérkező transzportokban az elgázosítási arányokat. Ha azonban hagyták a bentlakókat a „körülmények által” meghalni, a gázosítás üteme is lassult, tehát esélye nyílt az újaknak a túlélésre. Ördögi kör, nemde?

Nem beszélve arról, hogy a Sonderkommandót háromhavonta „lecserélték”, és csak „kivételes esetben” hosszabbították meg ezen emberek életét, ami azt jelentette, hogy minél kooperatívabb volt egy sonderkommandós, annál jobban növelte túlélési esélyeit. Ehhez persze „különleges feladatokat” kellett végezni, ami nem jelentett mást, mint tevékeny asszisztálást társaik megöléséhez (bár életük így is a „korrupt” SS-őrség kegyeitől függött).

Mondani sem kell, hogy a film háttérét adó Sonderkommando-lázadás már eleve nem „hősies ellenállás” hanem egyszerűen egy kétségbeesett tömeges öngyilkosság volt leginkább, az elkeseredett életösztönből eredő kitörési kísérlet.

Hála Istennek azért van nekünk még egy Kertész Imrénk, aki a Saul fián elérzékenyülő, az alkotók felé elismerését és gratulációját kifejező Lanzmannal kapcsolatban a következőket írja: „Elolvastam Claude Lanzmann filmjének, a Shoahnak a forgatókönyvét. Szerepelnek itt egy volt fogoly vallomásai, aki a Sonderkommando tagjaként, »a pokol hetedik bugyrában« végezte munkáját. Az ő beszámolójából is kiviláglik, hogy a legnagyobb rettenet, a legkegyetlenebb borzalom végül is mindenféle irodalmi közvetítésnek ellenáll. Az üzemszerű tömegmészárlás »szokványos eseményeit« csak »középszinten« lehet ábrázolni. Minden szerzőnek számolnia kell ezzel az elháríthatatlan ténnyel, aki a koncentrációs- és megsemmisítő-táborokról kíván regényt írni.”

Vagy filmet csinálni, tegyük hozzá, pláne egy sonderkommandósról.

De itt van a szintén túlélő lengyel Tadeusz Borowski (az 119 198 számú auschwitzi rab) is, illetve könyve, a Kővilág, benne pedig egy sonderkommandós szavaival: „De istennek hála, boldogultunk valahogy. Bottal bekergettük a kamrába a transzportot, becsavaroztuk az ajtót, aztán hívtuk az SS-eket, hogy szórják be a ciklont. Azért van már egy kis rutinunk benne.”

*

A Saul fia alaptörténetében tehát – lévén a valóságban „gyereket” már nem nagyon lehetett felismerhető formában kihozni egy gázkamrából (az emberi gúla legaljáról) – sokkal inkább az van, hogy egy már irodalmi szinten átírt narrációt tesznek a vászonra szándékosan „hitelesítő” formai eszközökkel. Ugyanakkor a valódi hitelesség alapja az elbeszélés realitása, az üzenet maga, nem pedig a filmnyelv, ami csak forma ennek közvetítésére. Mint mondtuk ugyanis: a film jó, a film működik. Csak a sztorit nem lehet elhinni. Mert nem is igaz.

Egy sonderkommandós nem „járkál” ugyanis a táborban, pláne nem ilyen hosszan társalogva a rabtársaival. A sonderkommandósok a valóságban szigorúan el voltak zárva a többi rabtól, lévén „Geheimnisträger-nek” azaz „titoktudónak” számítottak.

Hálátlan szerep a vészmadár hangja, amikor valami pozitív történik a film kapcsán, amikor rávilágít egy mű a tragédiára. Ennek ellenére az emberben motoszkál a fura érzés – ami a film harmadik harmadában csak igazolást nyer – hogy nem attól kapjunk az aktuális hátast, vagy katarzist/ ellenkatarzist, ami történt, hanem… Beszéljen inkább Kertész Imre, pontosabban egy róla készült beszámoló helyettünk:

„A naplóbejegyzések alapján az író a kitüntetés után többé nem tudott a tükörbe nézni, és egy színésznek tartotta magát, aki Kertész Imre írót alakítja inkább rosszul, mint jól jegyezte meg a Die Zeit munkatársa. „Egy részvénytársaság lettem, egy márka. A Kertész-márka” − mondta Kertész Imre.

Az interjú készítője szerint a magyar író az utóbbi két évtizedben a német emlékezetkultúra hőse, keresett ünnepi szónok és ünnepelt Auschwitz-túlélő volt, most viszont az egész világ megtudhatja a naplójából, hogy végig „holokauszt-bohócnak” érezte magát. „Valahogy így” − mondta erre Kertész Imre. Arra a kérdésre, hogy nem vált-e „egy kicsit holokauszt-iparrá” az emlékezet kultúrája Németországban, azt válaszolta: „nem egy kicsit, hanem teljesen”.

*

Holokauszt-bohóckodás? A „nyugati emlékezet-kultúra-ipar” kielégítése? Halálgyárból emlékezetgyár? Műfaji film, mint ipari termék? Megengedhetünk magunknak ilyen gondolatokat Kertészt olvasván? Vagy legyen itt a másik példa Kertésztől a Végső kocsma egyik idézete: „Egy volt buchenwaldi fogoly a régi egyenruhájában jött el az ünnepségekre. Többet mondani erről nem is lehet. Csaknem egy évszázad elmúltával sem fogták fel, hogy tizenkét évig egy Hitler Adolf nevű ember uralkodott Európában, s a világot gyilkosokra és meggyilkoltakra, illetve meggyilkolandókra osztotta fel. S ez az így felosztott világ működött. De ilyen fantázia nincsen. Nagy tudás és nagy bátorság kellene ahhoz, hogy valaki ezt valóban fel merészelje fogni. Én belefáradtam. Ahogy Festtel a múltkor beszéltem erről, észrevettem, hogy nincs mit mondanom. Ich bin Holocaustmüde, mondtam valakinek. S tényleg az vagyok: a dolgok kicsúsznak a kezemből, és már nem értek semmit. Mindenesetre H.-ünnepélyre nem megyek.”

A filmet és a hájpot látva azonban egy holokauszt-ünnepélyen érezzük magunkat, és ebben az esetben inkább választjuk Kertész és Borowski társságát. Mert ott jobban érezzük a dolgokat, mint a vetítőteremben, a könnycseppek, szerepek, ódák és az „emlékezetipar” gyáraiban.

A Saul fiát egyébként sokan hasonlítják (maga a rendező is) Elem Klimov művéhez, a Jöjj és lásshoz. Mi nem ezt éreztük. Elem Klimov (akinek keresztneve az Engels, Lenin, Marx szavakból képzett betűszóként lett ELEM) 1985-ben az első volt a szovjet rendezők közül, aki úgymond kitört a sematikus orosz propagandafilmek szorításából. Ugyan Klimov remekművének, látomásos és sajátosan naturalista terrorjának, egyszemélyűségének van „némi” formai kapcsolata a Saul fiával. Azonban szigorúan megvizsgálva a Jöjj és láss partizánfilm, ilyen módon egy az ötvenes évek óta meglévő sematikus és műfaji zsáner szétbontása, totális újraértelmezése. A bontás azonban tartalmi szinten jön létre, és épp ez a trükk Klimov filmjében: miközben végig tartja a hivatalos szervek által „elvárt” formai követelményeket, műve mégis hemzseg a metafizikai szintű értelmezési lehetőségektől. Formailag szinte sematikus, tartalmilag pedig elképesztően gazdag.

A Saul fia azonban ennek inverze. Épp ezért állíthatjuk, bár egy szinte hibátlanul megkonstruált magyar filmmel lettünk gazdagabbak, és végre újfent a magyar filmre terelődött a nemzetközi figyelem, a magyar holokauszt igazi drámájával még mindig adósok vagyunk. Nem csak Nyugatnak. Önmagunknak is.

Címkék: kritika film kultúra történelem holokauszt r.kultúra Kertész Imre Saul fia

A bejegyzés trackback címe:

http://mandiner.blog.hu/api/trackback/id/tr727495180

Trackbackek, pingbackek:

Trackback: Saul fia 2015.06.12. 11:09:48

Az már most biztos, hogy a cannes-i nagydíjat is elnyerő Saul fia az utóbbi évtizedek legsikeresebb magyar filmje, azt szinte mindenki elismeri, hogy technikailag csodálatos, azonban a történetről már megoszlik a kritika véleménye, pedig Nemes László...

Trackback: Szilágyi B. András-Szerencsés Márton Dániel: Műfaj lett a holokauszt – kényelmetlen gondolatok a Saul fiáról 2015.05.27. 09:39:01

A Saul fia jó, a film működik. Csak a sztorit nem lehet elhinni. A film ismeretében kénytelenek vagyunk kijelenteni: aki minimálisan is ismeri Auschwitz történetét, az tudja, hogy a sztori annyira hiteles, mint a Hófehérke.

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

Virág et. 2015.05.27. 09:59:02

Nem láttam a filmet, de azt tudom az interjúkból, hogy szándékosan tettek Sonderkommandost a film középpontjába. Tudtak a vitás megítélésükről (egyébként ez sem ilyen fekete-fehér, ahogy a szerzők itt írják, itt is árnyalatok vannak), ez a "botrány" a film születésének egyik mozgatórugója. És részben ez emeli a ki a szokásos Holokauszt-filmekből.

A Holokauszt-filmek pedig népszerűek - a kritikusok és sokszor a közönség előtt is. Egy Schindler listája óriási siker volt a kasszáknál is, sokan megnézték. A piac pedig úgy működik, hogy ahol kereslet van, ott kínálat is lesz. Ameddig ez nem változik, addig sok ilyen film lesz, ha tényleg ráunnak az emberek, akkor majd nem lesz több. Kertész művész, nyilván őt a piac nem érdekli, talán zavarja is ez a nagy felhajtás az ő életének fő tragédiája körül, de ettől még a világ nem fog megváltozni.

lezsír (törölt) 2015.05.27. 10:17:30

@Virág et.: " A piac pedig úgy működik, hogy..."

Úgy működik hogy Andy Vajna ad az adófizetők pénzéből sok támogatást egy ilyen filmötletre. Vajna szerint se a piac igényeinek akar ez a film megfelelni, tudja, elfogadja, hogy esetleg alig nézik meg pár tízezren az országban. A kimondott cél ennél a filmnél a fesztiváldíjak besöprése volt. Ez egy fesztiválos versenyfilm. Erre van kihegyezve, patikamérlegen kimérve. Témája is amiatt nemzetközi, nem magyar, ezt akár új-zélandi stáb is forgathatta volna. Ez amennyire látom eddig nem magyar film, hanem holokausztfilm. Bevallottan erre mentek rá, hogy fesztiválokon erősen szerepeljen, ezért készült ilyen zsánerben. Ettől még lehet jó.

De ezt a filmet nem azért fogják sokan megnézni, mert szuper a sztorija, hanem mert nyert díjakat Cannes-ban. Meg a zsánere sokaknak bejön. Meg ki lesz rá vezényelve minden iskolás osztály kötelező jelleggel.

Technikailag ahogy eddig láttam, egy nagyon jól megcsinált film. Fényképezés, kametakezelés, hang ügyes mestermunka.

Csak a holokausztfilmeknél nem feltétlenül a film minősége teremt keresletet, hanem illik díjazni, fesztiválokon megszórják aranypálmákkal, aranymedvékkel, aranyesővel (technikai díjakat megértem, a többi meg a témájának szó, amit nem szabad egy nyugati fesztiválon díj nélkül hagyni), aztán emiatt többen megnézik.
Kicsit önbeteljesítő témaválasztás... Megúszós, tutira menős. Ettől még lehet jó film.

A magyar filmek jellemzően jól fényképezett, különleges képi világú filmek, a sztori, forgatókönyv szokotg lapos lenni. Kérdés, hogy a Saulnál jó-e a forgatókönyv vagy csak a zsánere miatt buknak rá sokan. Mert egy holokausztfilmet illik szeretni.
Előttem még kérdés ez, várom, hogy lássam.

Petvr bán 2015.05.27. 10:32:08

>Sátántangó
>nézhetetlen
Nocsak, micsoda plebejust találtunk itten

Nemzetstratégia · http://nemzetstrategia.blog.hu 2015.05.27. 11:03:53

Egy szemtanú döbbenetes visszaemlékezése Auschwitzról, német nyelv, angol felirat.

vid.me/oPM5

Ami Németországgal történt a II. Vh alatt - angol nyelvű

www.youtube.com/watch?v=GMCOKNCwHmQ

Mezőbándi 2015.05.27. 11:19:30

"A piac úgy működik", hogy érdekes módon a magyar történelemben nincs egyetlen más nemzetközileg kompatibilis téma sem, csak a zsidó holokauszt. Irodalmi Nobel: holokauszt. Arany Pálma: holokauszt.

"A piac úgy működik", hogy Vajna (Weidemann) András finanszírozza Röhrig György filmjét, amelyet a Coen fivérek által vezetett zsűri elé visznek, és láss csodát...

"A piac úgy működik", hogy a 7 legmeghatározóbb hollywoodi tévés producer közül négyet úgy hívnak, hogy Kurtzman, Spielberg, Wolf és Levine ("Lorre") (vö. Index.hu minapi cikke).

"A piac úgy működik", hogy a kiszivárogtatott Sony e-mailek szerint az amerikai filmipar Izrael hímtagjával a szájában kel és fekszik (vö. "We need to find a really good director who on the face of it doesn't seem completely biased so that we can show something that gets the message across without making it seem like propaganda").

Mindezek fényében az egész filmnek, és a legtöbb holokauszt filmnek valóban holokauszt-cirkusz fílingje van (a Pázmány holokauszt-bohócaival egyetemben).

Nem mintha nem lehetett volna hasonló (és talán hasonlóan hamis) filmet készíteni egy csomó egyéb tragédiáról a történelmünkből, de hát persze itt biztonsági játékról van szó. Ez a téma nem bukhat nagyot a nemzetközi porondon.

Csak akkor hadd ne kelljen már lelkesedni azért az N-edik alkotásért, amelyet magyar-amerikai zsidók készítettek a zsidók mérhetetlen és egyedi szenvedéséről a többi zsidó számára. Továbbra is várjuk a nekünk készített történelmi filmeket. (Amelyeket érdekes módon egy csomó más országban valahogy meg tudnak alkotni.)

befano 2015.05.27. 11:25:56

A második világháború után túlélők, vagy "csak" gettóba zárt, menekült , vagy bújtatott családok között nőttem fel, - minden etnikai konfliktus nélkül - , pedig ez a város M.ország talán legnagyobb létszámú zsidó felekezetű városa volt. Egyes időszakokban a magyar és más lakosság 40%- át is elérte.
Mégis!!!........ 1990-ig soha nem hallottam a holokauszt szót, pláne nem mindennap emlegetni, már-már ünnepelni. Soha annyiszor nem hallottam, hogy naponta kérjünk bocsánatot, és szaggassuk meg ruháinkat.
Természetesen egy ember halála is megengedhetetlen! Nem millióké!
A kommunizmus áldozatairól mégse hallunk naponta. Pláne nem "nagysikerű" könyvek, filmek formájában. A mi családunk egy nagyon szép házat őrzött meg, majd adott vissza jogos tulajdonosának,
ezért "hálából" a 4. moszkovita parancsára elvették apám két segédes kis boltját-műhelyét, mondván:kizsákmányoló. Ezekről is kellene filmet csinálni, Vajna Úr !
,

Bell & Sebastian 2015.05.27. 11:33:19

Eddig mindenkivel egyetértek. Ám, ha eljönne a végső szembesítés a történtekkel, az nagyos sok, kényelmetlen kérdést vetne fel, legfőképpen jelenbéli kivetülése miatt.

Még mindig a legkisebb ellenállás irányában megyünk.
A robbantás a legnagyobb felé, az kéne.

Nemzetstratégia · http://nemzetstrategia.blog.hu 2015.05.27. 11:36:43

@Mezőbándi: "Amelyeket érdekes módon egy csomó más országban valahogy meg tudnak alkotni."

Egy csomó más országban csak elhanyagolható számban élnek zsidók. a két halmaz:
a) ahol nemzeti tartalmú filmek születnek
b) ahol csak kevés ha egyáltalán zsidó él,
- 99%-os átfedést mutat egymással.

Bell & Sebastian 2015.05.27. 11:53:18

@Nemzetstratégia: Már elsütöttem, de jó. Annyiféle zsidó van, hogy még zsidó is akad köztük. ezért fontos a kohéziós erő a közös szenvedés, különösen azért, mert más már nemigen akad. A holoműfaj elválaszthatatlan a neológiától, mint vallás(pótlék)tól, aminek van hitalapja, rítusa és szertartásrendje, papjai, hívei, szimpatizánsai, egyebek.

Magyar / magyar, de ha így jobban tetszik, zsidó / zsidó probléma ez, leges-legelsősorban.

Ez a kasztokra osztott világ miben jobb a rasszokra osztottnál? Mondjuk az első, három kasztnak ezt azért nehéz elmagyarázni (hogy rossz), mert nekik jó. A többinek pusztulnia kell, jobb esetben páriaként elvegetálhat.

Pável · http://pavelolvas.blog.hu/ 2015.05.27. 12:08:07

Vajon miért is olvassak tovább egy cikket, ha már a elején bejelentik, hogy a szerzők szerint a Sátántangó "nézhetetlen"? Végül is a Blikket sem olvasom, főleg nem az irodalmi rovatáért. Na de hát tiszteljük egymás agybaját.
Aztán: minden egyes filmben a tényszerű dokumentumfilmet, aztán meg a drámaiságot keresni? Hogymivan, kérem szépen?
Amúgy meg a Nobel utáni Kertészre hivatkozni... Már mindenre találni tőle idézetet és annak az ellentétére is, sajnos.
Lehet, hogy nem jó film, de nem a szerzőknek fogom elhinni.

jose maria padilla · http://gozdom.blogspot.com/ 2015.05.27. 12:43:33

kár itten nyámmogni. biztosan fasza kis nekrofil holoporno. mán annak aki szereti az ilyet.

mavo · http://polmavo.blog.hu 2015.05.27. 13:08:15

@lezsír:

"Úgy működik hogy Andy Vajna ad az adófizetők pénzéből sok támogatást egy ilyen filmötletre."

és csak és kizárólag erre a filmre, ugye?

mert ha igy van, akkor persze, igazad van.

mavo · http://polmavo.blog.hu 2015.05.27. 13:13:36

@befano:

"ezért "hálából" a 4. moszkovita parancsára elvették apám két segédes kis boltját-műhelyét, mondván:kizsákmányoló. Ezekről is kellene filmet csinálni, Vajna Úr !"

az a baj, ha az elkommunizált boltokról kellene filmet csinálni, az tele lenne zsidókkal, és csúnyán fanyalognál. :-DDDD

a holokausztot ugyanis többek között azért nem emlegették annyira a kommerek, mert túlélők igen nagy hányadát kurva gyorsan kifosztották, és mondjuk recskre küldték, mert rohadt kapitlisták voltak. : -DDD

mavo · http://polmavo.blog.hu 2015.05.27. 13:16:19

@mavo:

"mert rohadt kapitlisták voltak"

amiben egyébként remekül egyetértettek a mai turbójobberekkel. nem véletlenül furcsa, amikor utóbbiak véres szájjal komcsiznak. :-DDD

Mezőbándi 2015.05.27. 13:32:48

@mavo: "a holokausztot ugyanis többek között azért nem emlegették annyira a kommerek, mert túlélők igen nagy hányadát kurva gyorsan kifosztották, és mondjuk recskre küldték"

Érdekes fordulatokat produkál a történelem. Voltak például olyan konc.tábori felszabadultak is, akik nem bírták kivárni a hivatalos, vöröskeresztes transzportokat, és az első adandó alkalommal hazajöttek. Aztán zsuppsz - málenkij roboton találták magukat.

A szánalom és tragédia ezekben a filmekben az, hogy a magyar-zsidó közös történelem - még a XX. századi is (vagy különösképpen a XX. századi) - tele van _ténylegesen megtörtént_ izgalmas, fordulatos, filmvászonra kívánkozó történetekkel a zsidót segítő nyilasról, nyilast segítő zsidóról, zsidót bújtató kulákról, kulákot bújtató ávós-rokonról, stb. Aczél György és Kiss Ferenc, Beregi Oszkár és Pataki Kálmán - mi a bánatos szarért kell mű dolgokat nyomatni, amikor a hiteles történet is lehet legalább annyira izgalmas?

pitcairn (törölt) 2015.05.27. 13:45:18

@befano:

mert ez szimplán aktuálpolitika

ráadásul az aktuálpolitikai használata főprofilban __nem is a zsidókról szól__

I_Isti 2015.05.27. 13:47:53

@Mezőbándi: Pl. az milyen izgalmas már, hogy gyakorlatilag magyar zsidók csinálták meg az usának az atombombát...
Mer' olyan jól tudtak érvényesülni magyarországon...

pitcairn (törölt) 2015.05.27. 13:48:25

@Virág et.:

szvsz

a célcsoport már kezd szaturálódni:)

pitcairn (törölt) 2015.05.27. 13:51:53

@I_Isti:

speciel szerintem az se semmi, hogy az USA egy ugyanolyan népirtó hatalomnak - azaz a SZU-nak - nyújtott segédkezet, mint a náci Németország...

ahelyett, hogy popcornt-majszolva végignézték volna azt ahogy __kinyírja egymást a két szörnyállam__:)

Veridicus76 2015.05.27. 14:15:51

Unalmas, fárasztó, idegesítő, irritáló ez az állandó erőszakos monománia. Torkig vagyok vele. Így lehet az együttérzést elutasítássá változtatni. És nyomják, és minden másodpercben mantrázzák, és nem értik, nem érzik, hogy mikor elég. És aztán bezzegelnek. És a kör bezárul.
2015 van, ideje a múltba révedő köldöknézegetésről végre leszakadni, mert az állandó vádaskodásból és a történelem számtalan véres népirtásainak egyikének abszolút igazodási ponttá, sőt, legújabban kötelező egyetemi tantárggyá (lásd: világnézetünk alapjai) erőszakolásából soha a büdös életben nem lesz konstruktív együttélés. Minden tragédia, minden népirtás megrendítő, borzalmas és fájdalmas, de politikai zsarolással, egyoldalú kultúrterrorral, mások fájdalmainak semmibe vételével és kigúnyolásával, pláne jogi fenyegetéssel semmilyen együttérzést nem lehet kikényszeríteni.

mavo · http://polmavo.blog.hu 2015.05.27. 14:23:04

@Mezőbándi:

"Voltak például olyan konc.tábori felszabadultak is, akik nem bírták kivárni a hivatalos, vöröskeresztes transzportokat, és az első adandó alkalommal hazajöttek. Aztán zsuppsz - málenkij roboton találták magukat."

és ezzel nem voltak egyedül.

"mi a bánatos szarért kell mű dolgokat nyomatni, amikor a hiteles történet is lehet legalább annyira izgalmas"

akkor értelemszerűen dobjuk ki a magyar irodalmat is, mert tele van "mű dolgokkal"? sőt, néha rosszabb a helyzet, mert az egri csillagokban például gárdonyi nagyon igyekszik a történelmi hitelesség látszatát kelteni, holott a köny túlnyomó részt fikció ef. akkor egri csillagok is fúj, sőt még fújabb? :-))) kőszivű ember fiai, sőt akkor már jókai teljes életműve? szemét mind? :))) fekete gyémántok sztorija megtörtént valahai is? noszty fiú esete tótha marival? pál ucai fiúk?

kukába mindet. :)

Virág et. 2015.05.27. 14:53:27

@lezsír: @Mezőbándi: A félreértések elkerülése végett: a piacot én nem a hagyományos, szabadpiacra értettem, hanem ennél sokkal tágabban. Ilyen szempontból piac Cannes is vagy akár az állami pénzek is, a keresletet itt a kritikusok, filmesztéták vagy állami potentátok jelenti, a siker pedig az ő tetszésük elnyerése.

A Holokauszt-filmek ebben jók. Amíg ez nem változik, addig lesz még sok ilyen film. Ez engem nem zavar, szerintem a XX. század egyik legmeghatározóbb eseménye volt ez és nagyon sok van még benne, mire teljesen kimerítjük. Vannak jól és rosszabbul sikerült filmek is, ezt is meg fogom nézni és majd eldöntöm, melyik kategória.

Csaba Szikora 2015.05.27. 15:10:31

@lezsír: Ha nem vetted volna észre,Andy vajna sem abból lett milliomos hogy szappanoperákat szponzorált.
Én kimondottan örülök neki,hogy olyan ember ül a minisztériumba,aki olyan filmet gyártat,ami megállja a helyét nemzetközi porondon.
Hidd el ha Gyurcsány ötlete lett volna ilyen kaliberű producert beültetni egy minisztériumba,azt is díjaznám.De mint tudjuk"4 évig nem csináltunk semmit.Hazudtunk reggel,délben,meg este".

Conchobar 2015.05.27. 15:23:19

@mavo: "az a baj, ha az elkommunizált boltokról kellene filmet csinálni, az tele lenne zsidókkal, és csúnyán fanyalognál." - Jajjaj! És akik elkommunizálták (Rákositól Péter Gáboron át), azok vajon milyen nemzetiségnek tekintendők? Ő (a boltjuktól megfosztottakkal ellentétben) már magyaroknak számítanak?

Conchobar 2015.05.27. 15:30:49

@Virág et.: "A Holokauszt-filmek ebben jók. Amíg ez nem változik, addig lesz még sok ilyen film. Ez engem nem zavar, szerintem a XX. század egyik legmeghatározóbb eseménye volt" - A holokauszt a XX.század egyik legmeghatározóbb eseménye lett volna? Kik számára és milyen tekintetben? Mellesleg, fogadni mernék arra, hogy az egykor Szrebrenyicában állomásozó holland békefenntartók is hasonlóképp látják a dolgot

Friedrichbulgakov 2015.05.27. 15:42:33

Mi volt a célod ezzel a cikkel? Minek írtad, kinek írtad?

Virág et. 2015.05.27. 15:50:11

@Conchobar: Minden európainak.

Emberek millióit hurcolták el vagy féltucat országból. Családokat szakítottak szét, vagyonokat raboltak el. Milliók vesztek oda. Utálom a véralgebrát, de Srebrenicában 8700 szerencsétlen bosnyák civil halt meg. Ennyi halott egy az orosz front mögött működő német Einsatzgruppének egy napi "termés" volt csupán.

A II. vh. a XX. század és az eddigi világ legvéresebb háborúja volt. A Holokauszt pedig ennek része. Srebrenica borzasztó volt, de léptékében meg sem közelíti azt, ami itt zajlott a század derekán.

A személyes élmények nyilván mindig erősebbek a könyvekből olvasottaknál. Ettől függetlenül nem fogsz olyan holland békefenntartót találni, aki a balkáni vérengzéseket egy napon emlegeti egy olyan globális mészárlással, ami itt a XX. század közepén zajlott. Egyet sem.

pitcairn (törölt) 2015.05.27. 16:04:04

@Virág et.:

speciel annak a 4 millió antikommunista (és gazdasági menekültnek) a jó része is a GULAG-on veszett akiket a szövetségesek deportáltak vissza 1945 után a SZU-ba

"In Operation Keelhaul (1973), Epstein revealed in detail the __forced repatriation__ at the end of World War II of some __four million__ Soviet citizens....

(they) were all considered to be __traitors__ by the Soviets, and were severely persecuted. Most were condemned to lengthy prison terms, including in the __Gulag__, and many were executed"

en.wikipedia.org/wiki/Julius_Epstein_%28author%29#Operation_Keelhaul

mégis:

ennek vhogy nincs hírértéke...

de sajnos hosszan lehet sorolni még efféléket

pl. 16 millió németet rúgtak ki a háború végén a __kollektív bűnösség__ eszméje alapján meg hasonlók...

Bárdos Lilla 2015.05.27. 16:24:10

Akit a történelmi háttér érdekel, és a jelenben élő múlt, sok információt szerezhet:

Élet menete 2014

youtu.be/FntyEu3ulhA

bbjnick · http://bbjnick.blog.hu 2015.05.27. 16:43:50

@Bárdos Lilla:

Esetleg elmehet a Kurultájra. Az is a jelenben élő múlt.

kurultaj.hu/

Rónarider 2015.05.27. 17:45:04

Helyettesítsük be a zsidókat palesztinokkal, a nácikat zsidókkal, a tábort Ciszjordániával, a Gázai övezettel, a történet áll, és mégsem fesztiválnyerő a produkció, sőt, egyenesen szalonképtelen.

Elegem van a holokauszt-filmekből (talán egyet sem láttam, szóval inkább a témából), a szemforgató lelkiismereti ráhatásoktól.
Apám sem élt még, mikor történt, úgyhogy nekem egészen biztosan semmi közöm hozzá. Illetve nem több, mint a honfoglaláshoz, vagy az egri vár védelméhez, a tavaszi hadjárathoz stb.
Azokkal se zsaroljon akár érzelmileg se senki, ezzel se, ÉS FŐLEG NE TOLJÁK A KÉPEMBE átlag hetente a témát, mert az emberi sorsokat sajnálom (azokat akik ezt elszenvedték szánom), de akik napi szinten ennyit tudnak kimorzsolni magukból, azokat egyre inkább gyűlölöm.

Melleselg 2. vh. témában szerintem annyi film készült már, amelyeket egymás után játszva már hosszabb filmfolyamot kapnánk, mint maga az esemény. Szánalmas.

Kovácsné · http://kovacsne.blog.hu 2015.05.27. 17:47:50

Óvatosan merek csak nyilatkozni, mert az előzeteseken kívül nem láttam semmit a filmből, de itt véletlenül nem az volt az érdekesség, hogy sikerült egy olyan filmet csinálni, ami megmutatja, mi történik, ha valaki bekerül a történelmi húsdarálóba? Tehát nem az a lényeg, hogy Sonderkommando vagy épp holokauszt, hanem az, hogy amikor egy darab ember szemszögéből (és nem történelmi távlatból, vagy madártávlatból, vagy mittudomén honnan) nézünk egy olyan eseményt, ahol rengetegen meghalnak, akkor az egész egy zajos, értelmetlen, átláthatatlan káosz, amitől az ember először halálra rémül, aztán ha elsőre túléli, akkor apránként megszokja (de esetleg beleőrül), sőt, megpróbál a gyengébbek letaposásával minél tovább túlélni a megváltozott szabályok közt (de esetleg beleőrül). Az az egy biztos, hogy fogalma se lesz, miért kell meghalnia, és egyáltalán, mi ez az egész, de az tuti, hogy a "hős" és a "jó ügy" lesznek az utolsó dolgok, amik az eszébe jutnak... Ebből a szempontból szerintem teljesen mindegy, milyen állapotban kerülne elő a valóságban egy gyerek a hullahegy aljából, sőt az is, hogy aktuálisan épp melyik hullahegy aljából kerül elő. A lényeg az a szörnyű tapasztalat (amiben a világ szerencsésebb részén élőknek évtizedek óta nem volt része), hogy adott esetben egy élő gyerek nagyobb megdöbbenést tud kelteni mint tízezer hulla. Nyilván hálás dolog volt épp a holokauszt témakörében megalkotni a filmet (és itt biztos vagyok benne, hogy igenis szerepet játszottak bizonyos üzleti megfontolások), de egy normális világban ennek a filmnek épp a látásmódja miatt akkor is ugyanilyen sikert kéne aratnia, ha a Pol Pot rezsim valamelyik táborában, vagy mondjuk 2300-ban a marslakók támadása idején játszódna.

Friedrichbulgakov 2015.05.27. 17:53:12

@Kovácsné: Respect a tisztánlátásért és láttatni akarásért.

Baloldali érték 2015.05.27. 18:11:10

A huszadik században csak egy tragédia történt, a holokauszt. Mindenkinek minden nap emlékeznie kell rá.

A második világháború holokauszt nélkül közönséges kofalárma lett volna, mint az első.

Larry Silverstein 2015.05.27. 18:15:12

Én eleve semmit sem olvasok el, nézek meg 10 éve ami holotematika.

Nem érdekel. Akkor sem ha jó.

Larry Silverstein 2015.05.27. 18:41:28

@Rónarider: 'Melleselg 2. vh. témában szerintem annyi film készült már, amelyeket egymás után játszva már hosszabb filmfolyamot kapnánk, mint maga az esemény. Szánalmas.'

A második világháború nem hollókauszt. Bár amerikában kb. ennyit tudnak róla.

Larry Silverstein 2015.05.27. 18:45:02

'Utálom a véralgebrát, de Srebrenicában 8700 szerencsétlen bosnyák civil halt meg. Ennyi halott egy az orosz front mögött működő német Einsatzgruppének egy napi "termés" volt csupán.'

Hát persze. Mondjuk ilyen tömegsírt nem látott még senki.

Sőt, az einsatzgruppe marketing csak akkor kezdődött el (a 80as évek végén), amikor kiderült, hogy Auswitzban mégsem 4, csak 1 millió ember halt meg. Úgyhogy 3ra gyorsan ki kellett valamit találni, hogy meglegyen a mesebeli 6 millió.

Tudományos libsizmus 2015.05.27. 19:07:13

Már úgy hiányzott egy új holokam...holokauszt film, de tényleg.

InTheGajd 2015.05.27. 19:11:38

Még az a szerencse, hogy ebben az évben kis hazánkban ez az első ilyen jellegű dolog ebben a témakörben... :) Oh, de hosszú még az év. És ott van még a következő és és a következő és a...

Tudományos libsizmus 2015.05.27. 19:16:45

@Virág et.:
A XX. század legmeghatározóbb eseménye 1914. augusztus 1-je volt. A második legmeghatározóbb eseménye 1989. november 9. E két dátum között terül el a XX. század. A századnak a történelemre gyakorolt legnagyobb hatású személye Adolf Hitler. A XX. század a németek évszázada volt, nem a zsidóké, még kevésbé a büntető törvényekkel megtámogatott úgynevezett holokauszté.

Mezőbándi 2015.05.27. 19:23:40

@I_Isti: "az milyen izgalmas már, hogy gyakorlatilag magyar zsidók csinálták meg az usának az atombombát..."

Azért ez így egy kicsit túl van dimenzionálva, bár tény, hogy Teller és Szilárd is vezető szerepet játszott benne. De az tényleg érdekes, hogy az atombomba születésének bármelyik fázisát nézzük, szinte nem lehet nem zsidó tudóst találni az el(ő)készítői között. Nyilván sok oka van ennek az egybeesésnek.

Brumm Brumi 2015.05.27. 19:38:27

No business like Shoa business.

marinar 2015.05.27. 20:00:53

Nem valami igazságos hogy egy mozi azért nyomjon le más filmeket mert "ő" holokausztfilm.
Rendezzék meg e témával kimondottan foglalkozó:
"Holokauszt Filmek Fesztiválja"-át.
Mondjuk 10 évenként Abádszalókon, vagy Pócspetriben.

Larry Silverstein 2015.05.27. 20:08:29

Az megvan hogy a Pázmányon jövőre már nem kap diplomát semmilyen szakon, aki nem vizsgázik le Holokausztból?

Esetleg a cégek is elkezdhetnék ezt, hogy minden állásinterjún lenne egy holokausztos kör, vagy legalább kérdezzék meg, mennyire hisz a jelentkező a Holokausztban (a jó válasz NAGYON-NAGYON a'la Brian élete - Monthy Pyton)

Mezőbándi 2015.05.27. 20:45:57

@mavo: "akkor értelemszerűen dobjuk ki a magyar irodalmat is, mert tele van "mű dolgokkal"? sőt, néha rosszabb a helyzet, mert az egri csillagokban például gárdonyi nagyon igyekszik a történelmi hitelesség látszatát kelteni"

Bevallom, én jobban kedveltem az Egri csillagokat, amikor még hitelesebbnek hittem. Sőt, ma is sokkal szívesebben olvasok történelmi publikációkat, mint szépirodalmi fikciót.

mavo · http://polmavo.blog.hu 2015.05.27. 20:53:31

@Mezőbándi:

magyarul nem szereted az irodalmat, a magyart sem. picit ciki, de hát ez van.

ha ugyanis az irodalmat szeretnéd, nem szeretnél egy irodalmi művet csak azért kevéséb, mert az úgyond nem hiteles.

azt ajánlom, ne nézz filmeket se, csak dokumentumfilmeket.

gyalog.galopp 2015.05.27. 21:03:03

@Kovácsné:
Teljesen igazad lenne, de a filmet holokauszt filmként mutatták be, az pedig egy konkrét történelmi esemény volt, ennek okán a hitelesség igénye nem istentől elrugaszkodott dolog. De a filmet én se láttam, nincs is értelme a ködöt szurkálni.

"Az az egy biztos, hogy fogalma se lesz, miért kell meghalnia, és egyáltalán, mi ez az egész, de az tuti, hogy a "hős" és a "jó ügy" lesznek az utolsó dolgok, amik az eszébe jutnak... "

Ez így igaz, de, ha erről szól a film, akkor oda az áldozat hős mítosza, innen csak egy lépés, hogy viktimológiai szempontok alapján elemezzük a holokausztot.

Bell & Sebastian 2015.05.27. 21:10:54

@Larry Silverstein: Amennyit én látok ebből, Botos Máté preventív szándékkal vezeti be ezt a tárgyat, abból a megfontolásból kiindulva, hogy a tagadás ismétlődéshez vezet, ezért a történelem tanszéken hangsúlyosan foglalkozni szándékozik (adott keretben) az indián-, örmény- és palesztin népirtással is, nemcsak a shoával.

Mindezt amcsi és izraeli támogatással, ami egyelőre csak erkölcsi.

Elégedettek is lehetnénk, ha belevenné korunk soft-népirtásait a check-listjébe és az amerikai felforgatók kiemelt szerepét a preferált esetek többségében.

Hogy erkölcsi megfontolásból ez egy keresztény egyetemnek jutott eszébe, az inkább dicséretes, mint megvetendő.

Csak nehogy új járjon, mint anno az úgynevezett egészségügyi felvilágosítással a kamaszok.
Akinek nem volt egyértelmű, hogyan kell dugni, az legalább megtudhatta, egészen aprólékos részletezettséggel.

Mert ne felejtsük, befogadók is kellenek az ilyesmihez és a bundázás gyorsan kiderül. Magyarán ez azt jelenti, hogy történelmi kontextusban tárgyalva akár még hasznos is lehet.

Agymosásra használva meg egyrészt káros - másodszor visszaüt, mint Lúdas Manyi, akit csak átoperáltak valahogyan, mert az nem túl életszerű ugyebár, hogy fiú hajtott / őrzött libát. Hacsak nem retardált volt szegényke.

Helyes Írás 2015.05.27. 21:11:01

Szilágyi és Szerencsés urak hosszú írása tele van ellentmondással.

1. Nem jó, hogy kialakult a „holokauszt-film”, mint zsáner műfaj. – Lehet, hogy nem jó (egyéni ízlés, megítélés kérdése), de akik művelik, valószínűleg fontosnak tartják „ránézni Auschwitzra úgy, hogy beragadjon, hogy érezzük, mi történt ott”. Ezek a zsáner-műfajok mind szolgálnak valamilyen célt: szórakoztatást, mesemondást, emlékeztetést, identitás-erősítést, megdöbbentést, stb. A világban szerteszóródott részben vagy teljesen zsidó identitású emberek fontosnak tartják, hogy ez az elődeikkel megtörtént elképesztő tragédia ne merüljön feledésbe, ne múljon el Európa lelkiismeretfurdalása. Igazuk van és ügyesen csinálják. Az is igaz, hogy történt (és történik) még jó néhány olyan tragédia a világban, amely megérdemelne hasonló figyelmet, de feledésbe merült, ám ez nem róható fel a zsidóságnak. „…a film jó, a film működik. Csak a sztorit nem lehet elhinni. Mert nem is igaz.” Ha a film valóban jó és valóban működik (mi még nem láthattuk), akkor a műfaja miatt valóban csak az antiszemiták fogják utálni.

2. Tehát nem jó, mert nem hiteles, nem igaz, hanem fiktív történet. Kedves urak, komolyan a „történelmi hitelességet” kérik számon egy ilyen filmen? A más témájú történelmi filmek igazak, valóságosak szoktak lenni, pontosabban emiatt hatásosak és sikeresek, ha sikeresek? Önök összetévesztik a dokumentumfilmet a művészfilmmel. A holokausztról ma már aligha lehet dokumentumfilmeket csinálni, mert jóformán elhaltak a túlélők. De nem is ez a lényeg, hanem az, hogy a művészet célja a katarzis, nem a tényszerűség. Az a tudomány célja és feladata. „Filmek, ahol a filmes hatás kedvéért(!) lazán emelkednek fölül valós személyek valós karakterén, túloznak el részleteket, hagynak ki másokat.” Hát ez az! „…nem Auschwitzot mutatják meg, hanem önmagukat”. Auschwitzot ismerjük már máshonnan – biztosan az a fontos, hogy minden új film pontosan bemutassa, hogy is történt?

3. „A „sonderkommandós apoteózisa” a túlélők és holtak felé provokatív…” No, ez egy külső szemlélő számára végképp ellentmondásos. Nem azt nehéz megérteni, ha egy ilyen embert a többi túlélő „elkülönített”. Abba is be tudjuk magunkat képzelni, hogy abban a helyzetben esetleg a legtöbben hosszabb-rövidebb időre kivetkőztek emberi mivoltukból. Mert őrjítő és felfoghatatlan a szituáció, az ember pedig végső soron gyenge, szánalmas lény. De vajon hogy élték meg azok, akik érző kultúremberek maradtak ott is? Feltételezhető, hogy nem voltak ilyenek? Maradt nyomuk? Maradhatott? A „sonderkommando-lázadás már eleve nem „hősies ellenállás” hanem egyszerűen egy kétségbeesett tömeges öngyilkosság volt leginkább, az elkeseredett életösztönből eredő kitörési kísérlet”. Létezhet ennél nagyobb szörnyűség? Miről szeretnének bennünket meggyőzni? Azoknak az emberi roncsoknak a bűnösségéről?

4. Kertész Imre az etalon!? Biztos? Számomra a Sorstalanság nem AZ objektív holokauszt történet, hanem a legszubjektívebb, amit valaha olvastam. Egy félig felnőtt, még semmiért és senkiért sem felelős fiú szinte félálomban éli át azt a történetet, amit a teljesen felnőttek teljes drámaiságában, teljes döbbenettel. Utólag, amikor felnő, akkor vágja agyon, amit megélt. Ez nem tipikus, ez egészen egyedi.

5. „…nem kerül helyére a „magyar holokauszt”, ami épp gyorsasága, drasztikussága és „hatékonysága” révén tulajdonképpen az egész holokauszt-történet egyik legborzalmasabb fejezete”. Hát ez a baj? Ezért írták ezt a hosszadalmas, nyakatekert fanyalgást egy még be sem mutatott film ellen? Ez egy kicsit azért szánalmas és átlátszó. És aktuálpolitikai üzenetet hordoz. Egy olyan filmet szeretnének, amely vádirat a magyar társadalommal szemben „az egész holokauszt-történet egyik legborzalmasabb fejezete” miatt. Mert itt a többség ugye ezt a vádat nem hajlandó magára venni, lásd a kavicsokkal körberakott „német megszállási emlékmű” körüli minden oldalról szánalmas történetet. Ugye jól értem? Ez a Jeles fiú nem egy magyarokat megleckéztető filmet csinált, ráadásul állami támogatást kapott hozzá, s még ünnepelheti is ez a hazug kurzus, mint részben a saját sikerét. Ezt nehéz megemészteni? Az nem elég, ha a magyar társadalom átéli-átérzi a tragédiát, mint a Sorstalanság Nobel-díja idején? A katarzis nem elég? Az kellene, hogy … Tényleg, mi kellene?

gyalog.galopp 2015.05.27. 21:56:44

@Bell & Sebastian:

Volna egy kérdésem, szerinted a népirtásokat etnikai, vagy gazdasági okok miatt követték el?

A népirtásoknak, ugyanúgy, mint a háborúknak alapvetően gazdasági okaik voltak, vannak. A zsidók, örmények, indiánok azért pusztultak, mert útban voltak, mert kellett a vagyonuk, földjük, az pedig teljesen mellékes, hogy milyen ideológiát találtak ki hozzá.
A zsidók és örmények , zsidók és örmények maradtak egy számukra idegen kultúrában, ez pedig kihívást , ellenérzést jelentett a többség számára, akik fenyegetésként élték meg a gazdasági és kulturális befolyásukat.

Tehát röviden, ha a népirtásokat kivesszük a háborús környezetből, nem értjük meg az okokat, összekeverjük az okot az okozattal. A népirtás okozat, nem mellesleg a frontokra kihajtott bakák lemészárlása ugyanolyan népitás, legyen az orosz front, D-nap , Gallipoli, az osztályharc, gulágok szintén.
Nem keresztényi dolog osztályozni a holtakat.

Spacecake 2015.05.27. 21:57:51

Azért az megnyugtató számomra hogy a kommentelők többsége átlát a szitán...
Ennek is,meg a Pázmányos sztorinak is a legnagyobb nyertese kétség kívül a Jobbik lesz...
Na akkor meg azért lehet majd óbégatni;)

gyalog.galopp 2015.05.27. 22:32:43

@Helyes Írás:

Az 5.pontoddal egyetértek a "legborzalmasabb fejezete" szöveg nálam is kérdőjelet tett az egész cikkre.
A film az antiszemitákat nem fogja érdekelni, de a szemiták morogni fognak.:)

Kertész azt mondta az őt kérdező német újságírónak, önök tettek zsidóvá engem.

Kemény Miklós 2015.05.27. 23:21:04

a filmmuveszet az muveszet.

habar kegyetlenul fáj nyilasainknak es degenerált aljabbikosainknak, ez a magyar film nemzetkozi siker lett.

a szerb nepirtas Ujvideken szinten sikeres film volt. az ugye arrol szolt, hogy a magyar katonai egyenruhaba bujt gonosz nemetek es szovjet ciganyzsidok irtottak a szerbeket, mert Vajdaságot magyarországhoz akarták csatolni. Latinovits Zoltán es Darvas Iván nagyot alakitott a Hideg Napok-ban.

eljen a haza!

Mezőbándi 2015.05.28. 02:12:59

@mavo: "magyarul nem szereted az irodalmat, a magyart sem. picit ciki, de hát ez van."

Inkább úgy mondanám, hogy a "komoly" irodalmat csak mértékkel szeretem. Mint a mustárt. Nem Coelhoval kelek és nem Thomas Mannal fekszem.

Könyvek ezreit olvastam el eddigi életem során, de ha kikapcsolódni vágyom, akkor az a könyv legyen könnyed. Rejtő vagy Nemere, vagy anno az Albatrosz és Delfin könyvek (azok számára, akik 1990 előtt tanultak meg olvasni :) ).

Viszont ha elgondolkodni akarok a világ dolgairól, az emberi természetről, és egyéb komoly témákról, akkor az a könyv ne fikció legyen. Legyen Naomi Klein vagy David Korten, Alinsky vagy akár egy helytörténeti monográfia. Vagy egy könyv az amerikai polgárháborúról. Vagy művelődéstörténeti tanulmányok Kelemen Lajostól. Akármi. Akár Puzsér publicisztikája is jöhet :)

Szóval nem igénylem, hogy fiktív szituációkba burkolva tálalja nekem valaki az üzeneteit. Vagy ha már mégis, akkor az legyen a lehetőségekhez/ismeretekhez mérten egy maximális hitelességre törekvő történelmi regény.

Ja, és persze pár vers is jöhet :)

Na szóval, mivel annyi fantasztikus valós történet van a zsidó-magyar közös történelemben, irritál az ezek elmesélése és megismerése _helyett_ kitalált "valóság".

És hát persze irritál ez a fajta destruktív, perspektívatorzító holokauszt-konjunktúra is. Ha a nagyapám nemzedékének azt mondtad, hogy "zsidó", akkor beugrott neki Schlesinger szabó a szomszéd utcából, meg a Deutsch hentes, meg hogy milyen két szép lánya volt a Weiszéknek. Esetleg még eszükbe jutott pár dolog ügyvédekről, orvosokról, bankokról és gyárakról, és persze az is, hogy milyen szörnyű volt, amikor vitték a zsidókat a nagykátai gyűjtőtáborba, és hogy milyen sokan nem tértek vissza közülük. És olykor viccesen elsütöttek pár szalonrasszista közhelyet, mint hogy "a zsidó vagy nagyon okos, vagy nagyon buta", vagy "ha már zsidó mindjárt gazember" - miközben azért nem egy és nem két zsidót bújtattak és segítettek túlélni a háború alatt.

Ha viszont a 90 után született nemzedéknek azt mondod, hogy zsidó, akkor nagyjából az jut eszébe elsőre, hogy holokauszt. Meg másodjára és harmadjára is. Esetleg az, hogy Izrael. Aztán jön egy nagy szünet, és talán összekapar még pár apróságot. Miközben f*ngja sincs arról, hogy esetleg pont a kedvenc színésze, énekese vagy éppen politikusa zsidó. Mintha a "zsidó", az valami mitikus fogalommá vált volna, ami csak a múltbéli szenvedésen keresztül értelmezhető.

Nem hiszem, hogy ez egészséges.

Szúrófény 2015.05.28. 04:57:58

@befano: Amiről nem igyekeznek filmet csinálni! Nem kívánják reklámozni! Henrik Jagoda szül: Hirsch Jehud 1934-36 az NKVD igazgatója alatt,
Több keresztény halt meg Ukrajnában éhen, kínok között (Zsidók által, mint amennyi zsidó a németek által gázkamrákban! Hat millió, 32/33-ban) Elődje Kaganovics (született: Lázár Mojszejevics a HOLODROM, a mesterséges éhínség előidézésével elidézett népírtás kiötlője, „ügyintézője”)

Mr Falafel · http://menekulttabor.blog.hu/ 2015.05.28. 06:34:03

@Kemény Miklós: Bízom benne, hogy a haza alatt nem Magyarországot érted. A mi hazánk földje leveti magáról a rühes fajtádat.

Larry Silverstein 2015.05.28. 06:44:00

@Szúrófény: Népszerüek is voltak a zsidók az ukránok körében, sokszor a Wehrmacht katonáknak kellett közbeavatkozni Ukrajna megszállása idején, hogy a helyiek ne kössék fel mindet az első fára.

De most legalább megint amerikai zsidók alkotják az ukrán kormányt. Kellett nekik demokrácia, így jártak...:)

Alakul az "ukrán forradalom" - Timosenko házi zsidója lett a miniszterelnök
Forrás: kuruc.info/r/4/124428/

A.A. Cooper 2015.05.28. 07:09:15

Na és tegyük hozzá, hogy aki egy magyar film nemzetközi sikerén fanyalog, annál egy kicsit kilóg a lóláb.
Azt mindenki tudja, hogy a filmgyártás részint művészet, de nagyobb részt ipar. Olvastam már itt, hogy amíg kereslet lesz, addig kínálat is. A magyar ipar egyéb sikerein sem illenék fanyalogni, már ha lennének.
Fanyalogni sokkal inkább a magyar foci sikertelenségén és túlfinanszírozásán kellene, vagy a Jobbik szándékán, ami szerint hatalomra kerülésük esetén kitömnék pénzzel a Gárdát. De szerzőink inkább a magyar film újabb sikerén fanyalognak. Mivégre?

Brumm Brumi 2015.05.28. 07:13:49

@Larry Silverstein: ("Az megvan hogy a Pázmányon jövőre már nem kap diplomát semmilyen szakon, aki nem vizsgázik le Holokausztból?")

Megvan.
Ez volt az a momentum amikor elhatároztuk 1. gyerekeink semmiképpen sem járnak majd a Pázmányra
2. mivel ennek a haladó újításnak garantáltan lesznek követői is egyéb magyarországi felsőoktatási szinten is, ez volt számunkra az utolsó csepp a pohárban, hamarosan kivándorolunk egy lehetőleg zsidómentes országba, vagy legalábbis egy olyanba ahova még nem az izraeli nagykövet viszi az egyetemekre a Jeruzsálemben kidolgozott kötelező tananyagot.

Larry Silverstein 2015.05.28. 07:15:50

@A.A. Cooper: Ez nem magyar film. Mitől lenne ez magyar film?

Nem mintha a hollywoodi filmek amerikaiak lennének...:)

Abban egyetértek, hogy a magyar foci szar, az olimpiai sport viszont sikeres.

A.A. Cooper 2015.05.28. 07:17:04

@Mezőbándi: Azért a mostani generációnak nem annyira a holokauszt, mint a "mocs-kos zsi-dó" jut eszébe. Aki kevés tisztességes embernek mégis a holokauszt, annak meg azért, mert Weiszéket, két szép lányostul, meg Schlesinger szabót, meg Deutsch hentest elvitték Dachauba meg Auschwutzba, és csak hírmondónak jött vissza az egyik lány csúnyán, betegen, megalázva, meggyalázva.

Larry Silverstein 2015.05.28. 07:18:56

@Brumm Brumi: Hát, én titkon örülök is neki.

Az ilyen butaságok csak kinyírják a zsidók tekintélyét. Nem mintha a Pázmány eddig presztízsegyetem lett volna, hiszen az egyik legrosszabb árfolyamú papírt gyártják.

De nem ez a lényeg, hanem az, amiket a hallgatók kommentelnek a facebookra az esetről.

Az ilyesmit lehetetlen egészséges emberek torkán lenyomni, a tudományos kommunizmust sem sikerült, pedig az minden egyetemen kötelező volt.

A.A. Cooper 2015.05.28. 07:23:00

@Larry Silverstein: Magyar film. Ez nem képezheti vita alapját, aki az ellenkezőjét állítja meggyőződéssel, az nem teljesen komplett. Aki még ezt is elvitatja, az nem csak zsidógyűlölő, hanem még hazaáruló is.

lezsír (törölt) 2015.05.28. 07:28:32

@Csaba Szikora: Andy Vajna a magyar kaszinókoncesszióból lett milliárdos, az USA-ban már rég nem ment a szekere

Producerként több bukás kötődött a nevéhez, mint siker, de persze valószínűleg még így is többet ért a progyúszerkedéshez, mint a belterjes magyar filmesek többsége.
Igen, a filmfesztiválra kihegyezett holotémájú, megúszós témájú film elhozta a díjakat. Ha volt a cél, akkor sikerről beszélhetünk. Ebben a filmben ennyi volt, a magyar kultúrához szerintem csak szegről-végről kötődik, forgathatta volna argentin, ausztrál vagy kínai stáb is. Kell ilyenekre magyar adóforintokat költeni?
A lengyelek például szuper filmeket tudnak forgatni, amik a saját történelmükről szólnak, magukénak érzik és sikeresek is a mozikban.
A magyarországi stáb forgatott egy zsidó témájú filmet, amivel díjakat tudnak nyerni. Ezt szerintem a magyar állam feladata szponzorálni. Számomra pont annyira sikerélményélmény ez, mintha egy indiai film nyert volna díjat.

Kovácsné · http://kovacsne.blog.hu 2015.05.28. 08:50:38

@gyalog.galopp: Nem is tudom, ez valahogy Rubljovra, az ikonfestőre emlékeztet. Abban az időben rengetegen festettek ikonokat, mondhatni csontig rágott téma volt az egész (az ikonok témája, lássuk be, nem különösebben változatos (: ), Rubljov mégis tudott akkorát alkotni, hogy fennmaradt a neve, függetlenül attól, hogy az ikonok kora erőst leáldozott. Ebben nyilván volt egy adag üzlet, egy adag protekció, egy adag szerencse, de attól még a fazon tudott festeni, ezt nem lehet elvitatni tőle. A holokausztról sok film készül, ezt sem lehet vitatni, mint ahogy azt sem, hogy holokausztos filmbe nehéz belekötni anélkül, hogy valamelyik oldalról le ne anyáznák az embert. De mi van akkor, ha egy holokauszt filmnek sikerül túllépnie önmagán (hiába a hangsúlyozott holokausztos marketing, a pénz, a díjak, a minden) és alkot valami maradandót az emberi lényről? (@Mezőbándi írta feljebb, hogy ha az emberi természetről akar gondolkodni, akkor neki nem kell fikció. Részint igaza van, az emberi természet egyedi szinten biológia, tömegszinten statisztika. De ez a biológiai egyedszintű viselkedés meg van fejelve valamivel, ami többek között a fikciót feltalálta, tehát a megértéséhez is a szubjektív fikción keresztül vezet az út (: )Meg kell nézni azt a filmet... (:

Ciklon Bé importör 2015.05.28. 18:59:50

Holokauszt filmmel nyerni egy nagy turo. Olyan mint amerikaban haborus filmmel nyerni, automatikusan latatlanban oda adjak a dijat.
Probalna csak egyszer egy holokauszt film nem nyerni, kitorne 3. vilaghaboru.

Larry Silverstein 2015.05.28. 19:47:55

@A.A. Cooper: Azt kérdeztem az előbb, hogy mitől magyar ez a film?

Mr Falafel · http://menekulttabor.blog.hu/ 2015.05.28. 20:56:23

Imént olvastam az Indexen, hogy a film főszereplője szerint a sonderesek olyanok voltak, mint a filmben, és nem olyanok, mint amilyennek eddig mindenki ismerte őket. Hát, ennek a Röhrignek valamelyik felmenője biztosan sonderes volt. Vagy csak idióta.

Mezőbándi 2015.05.28. 22:40:41

@Kovácsné: "Mezőbándi írta feljebb, hogy ha az emberi természetről akar gondolkodni, akkor neki nem kell fikció. Részint igaza van, az emberi természet egyedi szinten biológia, tömegszinten statisztika"

Ez is igaz, de nem csak erre gondoltam :)

Mondok egy példát. Kifejezetten lenyűgözőnek tartom, és minden fikciónál izgalmasabbnak végigkövetni, hogy miként lett egy zseniális színészből (akinek korábban zsidó felesége volt, és aki korábban zsidó színiiskolai növendékeket is pártfogolt) nyilas miniszter és háborús bűnösként elítélt rab, és hogy azután miként lett belőle állami díjjal kitüntetett (!) színész és filmszínész(!) a szocializmusban(!).

Számomra az ebben a történetben rejlő fordulatok és jellemfejlődés és konfliktusok és emberi viszonyok és társadalmi viszonyok - szóval minden - sokkal érdekesebb, mint egy soha nem létezett személy kitalált történetén és soha nem létezett körülményein keresztül akarnék bármit is megismerni vagy megérteni.

(És a fenti csak egy a sok igaz történet közül.)

capacete 2015.05.28. 23:07:08

@Larry Silverstein: Soha ne hagyd, hogy a tények elbizonytalanítsanak, hiszen akkor el kellene gondolkodnod pl. azon, hogy ha az Einsatzgruppet csak a '80-as években találták ki, akkor hogyan ítélhették el a vezetőit 1948-ban több mint egymillió ember szándékos megöléséért...

law2.umkc.edu/faculty/projects/ftrials/nuremberg/einsatzdec.html

pitcairn (törölt) 2015.05.28. 23:20:29

@capacete:

egy kissé beárnyékolja a nürnbergi moralizálást, hogy ott olyan embereket ítéltek el akik a másik oldalon __hős státuszba__ kerültek:)

"Vaszilij Blohin minden bizonnyal felért szakmája csúcsát: Sztálin hóhéra egyes források szerint egymaga, személyesen 50 ezer embert gyilkolt meg."

Világcsúcs: tízezreket ölt meg saját kezével
www.hir24.hu/tech-tud/2014/09/11/vilagcsucs-tizezreket-olt-meg-sajat-kezevel/

pitcairn (törölt) 2015.05.28. 23:35:02

@capacete:

egy kicsit hevenyészett volt a fenti cikk, ez jobb:)

Hóhér tábornoki rangban
nol.hu/kulfold/20100904-hoher_tabornoki_rangban-795861

őszintén szólva ezen a ponton az egész __nürnbergi bohóckodás__ tragikomikussá válik...

capacete 2015.05.29. 00:18:50

@pitcairn: Gondolom azt akartad írni, hogy olyan emberek ítélték el, akik szintén bűncselekményeket követtek el, de hősként tisztelték őket, esetleg azt, hogy olyan embereket nem ítéltek el és tiszteltek hősként a másik oldalon, akik szintén bűncselekményeket követtek el.

Ebben természetesen van igazság és a nürnbergi törvényszék munkásságát beárnyékolja az egyoldalúság, de a kérdés itt az, hogy a vádlottak bűnösségére vajon volt-e elegendő bizonyíték. Ohlendorf és társait egyébként nem a nürnbergi törvényszék, hanem a szintén nürnbergi székhelyű amerikai katonai bíróság ítélte el elképesztő mennyiségű bizonyíték alapján, ami ma is szabadon kutatható. Jó lett volna, ha a szövetséges oldalon elkövetett nemzetközi bűncselekmények kapcsán is indul felelősségrevonás, de ez egy pillanatra sem kérdőjelezi meg azt, hogy az elítéltek valóban bűnösök voltak.

Virág et. 2015.05.29. 07:45:03

@pitcairn: Az egyik tragédia miért annullálná a másik tragédiát? Miért ne lehetne ezekről beszélni? Miből gondolod, hogy ez nem téma? Katyn nem téma pl? Tényleg?

Egyébként a komcsi korszakról többek között azért sem születik annyi írás és film, mert a kommunizmus ma is létezik, velünk él pl. Kínában, Kubában vagy É-Koreában. Aki ezt a kort kritizálja, az ezeket az államokat is kritizálja picit és senki nem akar konfliktust. Arról sem szabad megfeledkezni, hogy az oroszok nagy része is nosztalgiával gondol a SZU-s időkre.
A német harmadik birodalomra ezzel szemben csak egy rakás retardált gondol párás szemmel. Sajnos aktuálpolitikai vonulata is van a dolgoknak.

@Tudományos libsizmus: Hitler a legmeghatározóbb személyisége szerinted, ehhez képest a két dátumodnak semmi köze hozzá. :)
Szerinted a II. vh. egyik dátuma sem olyan fontos, hogy említésre legyen méltó, sem a kitörés, sem a fegyverletétel, sem az atombombák. Ezek lényegtelenek.
OK, véleménye mindenkinek lehet.
-------------

(Valami nem jó a szűrővel, mert az egyik idiótát mindig szűrőre rakom, aztán itt k anyázik nekem még mindig.)

Pantagruel 2015.05.29. 09:56:41

"...a Sátántangót is szeretik... annak ellenére, hogy ... nézhetetlen"

wtf?

de legalább nem olyan elcseszettül hosszú, mint A Gyűrűk Ura vagy A hobbit

pitcairn (törölt) 2015.05.29. 11:20:43

@Virág et.:

én az Operation Keelhaul nevezetű produkcióról beszéltem, melynek keretében a szövetségesek milliókat deportáltak __Nyugat-Európából__ a szovjet GULÁG szigetvilágba...

Operation Keelhaul
en.wikipedia.org/wiki/Operation_Keelhaul

erről jóformán szó sem esik manapság...

pedig nagyságrendjét és az áldozatok számát tekintve a holokauszthoz mérhető...

pitcairn (törölt) 2015.05.29. 11:22:35

@Virág et.:

Kína gazdasági értelemben sokkal szabadabb mint kis hazánk...

az, hogy egyesek ezt még "kommunizmusnak" titulálják, kb. annyit jelent, hogy már sikeresen eljutottunk a totális fogalmi káoszba, ahol a szavaknak már nincs egyértelmű jelentésük...

pitcairn (törölt) 2015.05.29. 11:29:37

@capacete:

és arról sem kéne elfeledkezni, hogy a szövetségesek által alkalmazott __feltétel nélküli kapituláció + hadbíróság doktrína__ kulcsszerepet játszott a háború __eszkalálásában__ )különösen amikor olyan okosságokkal "fűszerezték", mint pl. a Morgenthau terv)

+ arról sem, hogy a szövetségesek egy ugyanolyan __népirtó hatalmat__ mentettek meg a pusztulástól mint a náci Németország

a XX. században a britek után a SZU volt a number 2 USA segílyes... (sokkal több USA segélyt kapott a SZU mint a későbbi Marshall terv...)

de hosszan lehetne még efféléket sorolni...

a XX. század történelme jelenleg még jóformán teljes mértékben __aktuálpolitika__, amelyben különböző __mesekönyv__ verziók konkurálnak egymással:)

pitcairn (törölt) 2015.05.29. 11:37:43

@Virág et.:

némi plusz info az Operation Keelhaul-hoz

" According to his estimate based on data of a former NKVD officer, a total of 5.5 million Russians were repatriated from formerly occupied areas, of these 20% either received a death sentence or a 25-year labor camp sentence, 15–20% received sentences of 5 to 10 years, 10% were exiled for 6 years or more, 15% worked as conscripts in assigned areas and not allowed to return home subsequently, and 15–20% were allowed to return home, but remained ostracized.[8] The remainder was "wastage", that is people who died in transit, got lost, or escaped."

Victims of Yalta
en.wikipedia.org/wiki/Victims_of_Yalta

György Fekete 2015.06.04. 22:46:38

Pelle János igencsak leegyszerűsít...

Nekem nem oké Pelle véleménye. Terjengőssége dacára túl sommás. Ha a nácikhoz viszonyulásban Quisling a klasszikus kollaboráns (márpedig ő az), akkor hogyan lehet a sonderkommandóst eleve kollaboránsnak minősíteni?

Pelle nem vizsgál alapvetően fontos szempontokat, holott figyelembevételüktől - szerintem - képtelenség eltekinteni.

A náciknak történő engedelmeskedés tekintetében volt-e az adott személynek választási lehetősége, és ha igen, mi jelentette számára a tétet?

Együttműködik vagy engedelmeskedik, akit megfosztanak attól, hogy saját akaratát érvényesíthesse?

Együttműködés és engedelmeskedés közé tehető-e egyenlőségjel?

Kivetkőztethet-e másik személy, illetve külső hatalom valakit emberi mivoltából vagy ez nem mehet végbe anélkül, hogy az illető nem vetkőzteti ki magát saját ember minőségéből?

Minden körülmények között felelős vagyok cselekedetemért?

Amennyiben elemi szinten megfosztanak minden szabadságomtól, továbbra is cselekszem? (Vö. Az állat cselekszik-e? Tesz vagy csinál valamit?)

A probléma tehát, amelyet Pelle János felvet, egy egész problémahalmaz. Kibontása több dolgozatra rúgna, s minden bizonnyal számos - nem egy tudományban jártas - szerzőt igényel.

Pelle János szóban forgó írása legfeljebb jelenünk emlékezetpolitikai vetélkedésébe sorolható, mint ideológiailag motivált publicisztika.