Halott a politikai elemzés műfaja? Vihar a biliben a polgári Magyarország-vita? Szkepszis és szenvedély elegyével vitatták meg a magyar közélet aktuális ügyeit – és egymás szerepeit – Török Gábor politológus-elemző és G. Fodor Gábor politikai gondolkodó. Török szerint ma már egyik politikai oldal sem gondol többet annál, csak hogy „mi legyünk, ne ők”; GFG-nek tetszik a főgonosz szerep; a Quaestor-ügyben viszont sokakhoz hasonlóan mindketten elveszítették a fonalat.
A polgári Magyarország értelmezhető keret volt. Most mi van helyette? A NER vajon mi?
GFG: Kell lélek a politikába, szerintem is. Kell cél. Korábban ez a kommunisták, posztkommunisták legyőzésének igénye volt. Ez a történet elég jól áll, ehelyett kellene valami.
Kellene? Most hallottuk Orbántól, hogy vezérlő csillag továbbra is a polgári Magyarország! Most akkor mi van?
GFG: Természetesen cél, ami felé törekedni kell. Talán akkor jön majd el a polgári Magyarország, ha bárki úgy vélekedik róla, ahogy akar; anélkül, hogy bárki is felkapná erre a fejét vagy kiátkozással fenyegetné.
TG: Ha tíz éve mondtad volna ugyanezt, így is lett volna.
GFG: Tehát igazat adsz abban, hogy a kontextus változott meg.
TG: Az is, de ebből a szempontból nem ez a fontos. Te változtál meg. A szereped.
GFG: Az ember változik. Már csak azért is, mert a bajtársiasság engem azok felé is kötelez, számomra azok felé is érvényes politikai erény, akik most éppen élesen támadnak.
TG: Azt mondod, a jobboldal célja az volt, hogy legyőzze a kommunistákat. A baloldalé pedig szerintem annyi, hogy legyőzze Orbán Viktort. Itt van a kutya elásva. Ezért volt olyan 2006 után a baloldali kormány, amilyen, és talán ez most a Fidesz gondja is. 2006 után azért is omlott össze a baloldali kormány, mert látszólag megvalósult a cél, de arról, hogy az újabb győzelem után mit kellene tenni az országgal, nem sok elképzelésük volt. Most a Fidesz van hasonló helyzetben. A polgári Magyarország ügyében pedig, Gábor, valószínűleg igazad van. Valóban csak eszköz volt az egyetlen létező célhoz. Akármilyen illúzióromboló is átgondolni ezt. Nekem az. Ezen túlmutató tartalom nincs a magyar politikában. Egyik oldal sem gondol többet a politika lényegéről, csak annyit, hogy „mi legyünk, ne ők”.
Stumpf András interjúját híroldalunkon olvashatják.