Egy balatoni nyaralásból a halálba – a vasfüggöny áldozatai
2014. november 15. írta: Redakció

Egy balatoni nyaralásból a halálba – a vasfüggöny áldozatai

vasfuggony_lebontasa_1989.png

Szilvay Gergely riportja.

A határzárról Egy idejét múlt korszak lenyomata – a vasfüggöny története címmel Sallai János írt átfogó munkát magyar nyelven, ám a személyes történetek közül alig néhány van kikutatva. Pedig a magyar szakaszhoz fűződik „a vasfüggöny utolsó áldozatának” büszkeségre okot nem adó története. Kurt-Werner Schulz élettársával, Gundula Schafitellel úgy döntött 1989 augusztusában, egy balatoni nyaraláson, hogy gyermekükkel megpróbálnak átjutni a magyar-osztrák határon a páneurópai piknikről érkező jó hírek miatt. Azonban a próbálkozás balul ütött ki: a férfi dulakodásba került egy határőrrel augusztus 21-én éjszaka, akinek – talán véletlenül – elsült a fegyvere. Kurt-Werner történetéről két film is készült, Szalay Péter 2006-os Határesete, valamint Anders Østergaard és Rácz Erzsébet 1989  Poker am Todeszaun című, 2014-es munkája. Utóbbi berlini bemutatóján, november 8-án a filmben nyilatkozó Németh Miklós volt miniszterelnök bocsánatot kért a férfi egykori élettársától.

 

„A baltikumi Stettintől az Adriánál levő Triesztig vasfüggöny ereszkedett le, a kontinens teljes szélességében. E vonal mögött van Közép- és Kelet-Európa ősi államainak összes fővárosa. Varsó, Berlin, Prága, Budapest, Belgrád, Bukarest és Szófia, mindezen híres városok, környező népességükkel abban fekszenek, amelyet szovjet szférának kell neveznem, és így vagy amúgy, de mind ki van téve nem csupán a szovjet befolyásnak, de egy igen erős és egyes esetekben fokozódó mértékű moszkvai ellenőrzésnek is” – jelentette ki Winston Churchill brit kormányfő híres, 1946. március 5-i fultoni beszédében. A „vasfüggöny” kifejezést ekkor használták először az Európát elválasztó politikai törésvonalra vonatkoztatva.

Köztudott, hogy a fizikailag is létező vasfüggöny leghíresebb szakaszát, a berlini falat 1961-ben kezdték építeni, hogy megakadályozzák a kelet-berliniek nyugatra szökését. Az évtizedek alatt a falat egyre összetettebb határvédelmi rendszerré fejlesztették. Ám nem ez volt a vasfüggöny első szakasza, Magyarországon például már 1948-ben elkezdődött az osztrák határ megerősítése.

Hogy is nézett ki a határzár, amelyen annyian próbáltak átjutni, amely szerelmespárokat választott szét, életeket tett tönkre vagy vett el, védte és konzerválta a szocializmust?

Rákosiék 1948-tól faoszlopok által tartott, egy, illetve kétsoros tüskésdrótos kerítést húztak fel, és aknamezőt telepítettek mellé, magasfigyelőkkel; nem csak a 356 kilométeres nyugati, hanem a 630 kilométer hosszú déli, jugoszláv határon is. A határsávból kitelepítették a „megbízhatatlan elemeket” – írja a vasfüggönyről szóló tanulmányában Léka Gyula. Mivel a határőrség és a hadsereg fokozottabban ellenőrizte a határsáv előterét, az ebben a 25-100 kilométeres sávban található települések élete megnehezült. A legismertebb példa talán a nyugati határ mentén fekvő, szlovén nemzetiségű Felsőszölnöké, de a déli határ mentén fekvő falvak lakosai is tudnának mesélni. 

1955-ben elkezdték megszüntetni a határzárat. A közel 1000 kilométeren 700 ezer taposóaknát hatástalanítottak, illetve szedtek fel – írja Léka. Ezek a munkálatok egyáltalán nem voltak veszélytelenek, többen megsérültek, ketten pedig belehaltak az aknabalesetekbe.

A függöny visszatér

1956 után kétszázezren menekültek el az országból, így Kádár Jánosék 1957-től újra felhúzták a vasfüggönyt, ezúttal – mint azt Tóth Eszter Zsófia történész, a Veritas Történetkutató Intézet tudományos főmunkatársa, a kommunista diktatúra kutatója kifejtette a Mandinernek – kétszeres drótkerítéssel, négy- és ötsoros aknamezővel, 800 ezer taposóaknával, nyomsávval. A munkálatokban ötvenen megsérültek, egy fő meghalt. 1963-ig ráadásul folyamatosan fejlesztették az osztrák határszakaszt, például Lékai szerint még 1124900 aknát telepítettek.

Azonban a berlini fallal ellentétben a magyar vasfüggöny nem „fejlődött” folyamatosan: utoljára 1965-től korszerűsítik egy szovjet elektronikai rendszer, az SZ-100-as jelzőrendszer segítségével, amely 500-2000 méterre húzódott a határtól, s amihez ha valaki hozzáért, akkor azt azonnal észlelték az őrsön. Mindennek a megépítése húszmillió forintba került. „Ez az építkezés rendkívül bonyolult, sokrétű és veszélyes munka volt. Véglegesen el kellett távolítani az aknazárakat és a drótakadályokat, nagy kiterjedésben kiirtani az erdőt, és megépíteni a jelzőkerítést valamint a vadfogó kerítést” – írja Léka Gyula, hozzátéve: 300 ezer aknát távolítottak el, a rendszer 1970-re készült el.  

Ezután pedig már csak karbantartási munkálatokat folytattak a vasfüggöny 357 kilométeres magyar szakaszán. Az aknazár jelentős része a hetvenes évek elejéig fennmaradt. 

Az utolsó áldozat

A határzárról Egy idejét múlt korszak lenyomata – a vasfüggöny története címmel Sallai János írt átfogó munkát magyar nyelven, ám a személyes történetek közül alig néhány van kikutatva – jegyzi meg Tóth Eszter Zsófia. Pedig – mint rámutat – a magyar szakaszhoz fűződik „a vasfüggöny utolsó áldozatának” büszkeségre okot nem adó története. Kurt-Werner Schulz élettársával, Gundula Schafitellel úgy döntött 1989 augusztusában, egy balatoni nyaraláson, hogy gyermekükkel megpróbálnak átjutni a magyar-osztrák határon a páneurópai piknikről érkező jó hírek miatt. Azonban a próbálkozás balul ütött ki: a férfi dulakodásba került egy határőrrel augusztus 21-én éjszaka, akinek – talán véletlenül – elsült a fegyvere. Kurt-Werner történetéről két film is készült, Szalay Péter 2006-os Határesete, valamint Anders Østergaard és Rácz Erzsébet 1989  Poker am Todeszaun című, 2014-es munkája. Utóbbi berlini bemutatóján, november 8-án a filmben nyilatkozó Németh Miklós volt miniszterelnök bocsánatot kért a férfi egykori élettársától. 

Tóth Eszter Zsófia még egy érdekes történetet idéz: Kovács Erzsi, a korszak népszerű énekesnője – akinek leghíresebb slágere a Tűzpiros virág címet viselte – az Újpesti Dózsa labdarúgójával, Szűcs Sándorral akart disszidálni még az ötvenes években. Mivel az ÁVO megtudta, mire készülnek, szinte előre meg is rendezte nekik a szökést, ami így eleve kudarcra volt ítélve – például Kovács Erzsi egy civil ÁVO-stól kért kölcsön autót a szökéshez. A színésznőt négy év börtönre, a focistát viszont halálra ítélték – s hiába járt közben érte Puskás Ferenc, Szusza Ferenc és Bozsik József is, már késő volt, az ítéletet végrehajtották. Tóth Eszter Zsófia, aki Budapest Főváros Levéltárában kutatta az NDK-sok tiltott határátlépéseit (itt olvasható egy, a témában írt cikke), a Mandinernek elmondta: az ilyen kelet-német állampolgárok a Stasi börtönébe kerültek, ha pedig volt gyermekük, őt állami gondozásba vették. A határátlépési pereket viszont még nem dolgozták fel teljesen – mutat rá a történész, pedig ez alapján jobban érthetővé válnak a diktatúra működési mechanizmusai, az állampolgárok totális kiszolgáltatottsága a hatalomnak.

A szocialista haza szolgálata

Hogy álltak munkájukhoz a szolgálatot teljesítő határőrök? Tóth Eszter Zsófia szerint sokaknak egyszerűen nem volt választásuk, ott kellett szolgálatot teljesíteniük. Voltak viszont, akik a  szocialista haza szolgálatának fogták fel munkájukat, és máig büszkék rá, hogy például a vasfüggöny védelmében teljesítették katonai szolgálatukat; például van, aki 1989-ben volt kiskatona a nyugati határ mentén, s ma is vállalhatónak, hazafias tettnek tartja akkori munkáját.

Josef Altenburger 2002-ben dolgozta fel a magyar vasfüggöny történetét osztrák szemszögből Kegyetlen kerítés címmel. A fotókkal illusztrált összeállításban a Burgenlandban élő szerző olyan furcsaságokra is rámutatott, hogy a  vasfüggöny felhúzásával bizonyos települések fantomfalvakká váltak: Schattendorfnál a temető volt a határ. Előfordult olyan eset is, hogy a mezőgazdasági munkát végző – szőlőjüket gondozó – osztrákok ráláttak a magyar katonákra, azonban szóba nem elegyedhettek egymással – hangsúlyozta Tóth Eszter Zsófia.

A határzár felszámolásának gondolata Lékai Gyula szerint először 1981-ben, majd 1984-ben vetődött fel, ekkorra pedig már egyre rosszabb műszaki állapotba került a jelzőrendszer is, ráadásul folyamatosan probléma volt a nekiszaladó állatokkal.
 

Határvédelmi know-how a KGB-től

Ebben az időszakban, 1984-ben vett részt Moszkvában, a KGB öt hónapos, a fegyveres szervek emelt szintű parancsnoki állományának tartott kurzusán a határőr-alakulatok taktikai irányításáról, valamint hadvezetési ismeretekről Horváth Imre, aki az MSZP újpesti jelöltje a Kiss Péter egykori szocialista politikus halála miatt kiírt, november 23-i időközi választásokon – írta november 3-án a Magyar Nemzet. Horváth múltjának napvilágra kerülése után kijelentette: nem lép vissza. A hetvenéves Horváth 1967-ben végezte el az Egyesített Tiszti Iskola határőr szakát. Ekkortól egészen 1997-es nyugdíjazásáig a Budapesti Határőr Igazgatóságon teljesített szolgálatot, előbb hadnagyként, végül alezredesként.

Tóth Eszter Zsófia szerint nem kizárt, hogy a KGB-s kurzuson szerzett tapasztalatait akár hasznosíthatta a nyugati határszakaszon is – ugyan budapesti intézménynél dolgozott, lehetséges, hogy titkosított küldetésben szolgálatot teljesíthetett a vasfüggönynél. És hogy mit jelenthetett ez a KGB-s kurzus? A történész megjegyzi: sajnos a KGB-s források hozzáférhetetlensége miatt ilyen témában magyar szakemberek még nem végeztek alapkutatásokat, ám az nagy valószínűséggel kijelenthető, hogy a diktatúra olyan bizalmi embereit küldte egy ilyen képzésre, akiknek lojalitásában teljes mértékben megbízott.

Nyugati nyitás 

A határzár felújítása mindenesetre több százmillió forintba került volna, így egy 1987-es belügyminisztériumi konferencián megint felmerült a megszüntetése. Végül a Politikai Bizottság 1989. február 28-i ülésén döntöttek a felszámolásról, április 18-án pedig megkezdték a lebontást. 

„A bontás hivatalos megkezdését 1989. május 2-án Nováky Balázs ezredes, az országos parancsnok helyettese jelentette be. Ezen a napon a magyar-osztrák határon négy helyen – Jánossomorja, Bécsi út, Kőszeg, Rábafüzes – kezdték meg az EJR felszámolását” – írja Léka Gyula. Hozzáteszi: mire a bontásra vonatkozó kormányhatározat megszületett, már 150 kilométeres szakaszon „elhúzták” a vasfüggönyt.

A páneurópai piknik után Németh Miklós kormányfő szigorúbb ellenőrzést rendelt el a határon, a fegyverhasználatot viszont megtiltotta. Kurt-Werner Schulz és családja 1989. augusztus 21-én próbált átszökni a határon, amelyet immár csak határőrök védtek. Húsz nappal később Kurtékat minden különösebb teketória nélkül átengedték volna Ausztriába. A vasfüggönynek Hegykőn állítottak emlékhelyet, Felsőcsatáron pedig Vasfüggöny Múzeum működik. 

*

(Fotó: Fortepan)

A bejegyzés trackback címe:

https://mandiner.blog.hu/api/trackback/id/tr836898853

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

emit27 2014.11.16. 13:08:08

Ha már a cikk írója veszi a fáradtságot és ilyen részletes cikket ír,akkor tudhatná,hogy a város amit Stettin-nek hív az már jó pár éve Szczecin és nem Stettin !
Ha már , romániai vagy szlovák városokat - volt magyar helységneveket- a mai napig magyar néven emlegetünk , akkor talán adjuk meg a tiszteletet és hívjuk úgy azt a várost,ahogyan azt a jelen helyzetben hívják,mivel már pár éve Lengyelországhoz a szülőföldemhez tartozik !

Köszönöm !

HK417 · http://dokkmunkas.blog.hu/ 2014.11.16. 13:33:01

Azzal aztán mi a baja a Tóth Eszter Zsófia nevű hölgyeménynek, ha az akkor, vagy bármikor szolgáló volt határőr nem szégyenli, hanem esetleg büszke is rá, hogy a Határőrségnél szolgált??? Idióta.

efi 2014.11.16. 14:02:44

Nem értem ezt. Én, ha akkor szökni akartam volna, nem kínlódtam volna vasfüggönnyel. Először átszököm Jugóba, onnan meg Ausztriába. Ha a hármashatár környékén teszem, mindez időben is csak negyed óra.

Ajtony 2014.11.16. 14:06:49

Valamikor, réges-régen a fiatalok "behívót" kaptak kedves Zsófi. Aki nem jelent meg, azt általában dupla idejű börtönnel büntették - el tudja-e képzelni, hogy akár jogos felháborodása miatt 3-4 évet töltsön börtönben? - másrészt a hetvenes-nyolcvanas években katonai szolgálatot töltők ugyanúgy a hazára - és nem a kommunizmusra - esküdtek. Akkor is volt hazánk, ha azt Magyar Népköztársaságnak hívták. Voltak szomszédaink, tanáraink, szerelmeink - éltünk és megmaradtunk. Nem mi működtettük a rendszert, de annak csavarjai voltunk - ha akartuk, ha nem. Úgy gondolom, annak a határőrnek az egész élete tönkrement, pedig nem akart határőrnek menni, és katona se akart lenni senki. Ma őt gyilkosként emlegetik, a német fiút hősként - pedig egyformák voltak. Könnyű ma ítélni, légkondicionált helyiségből, mobiltelefon és internet mellől, vagy metálszínű autócsoda kormánya mellől - akkor éjszaka, a határon nem volt idő, csak kötelesség. - a hírek szerint a német fiú megfogta a fegyver csövét és el akarta venni a magyar fiútól - Csak ennyit szerettem volna mondani.

Ajtony 2014.11.16. 14:09:50

@efi: most könnyű alternatívát találni az akkori dilemmára - másrészt akkor már terjedt, hogy a magyarok kiengedik a németeket Ausztriába.

lifelike 2014.11.16. 14:17:55

@emit27: a szerző eldöntheti hogy említi a települést, pl. a korhűség miatt is, plusz ne itt akadéskoskodj, keress valami lengyel posztot amit kritizálhatsz ha már az a szülőfölded…

@HK417: nem a határőrségnél szolgálás, hanem a kialakult politikai helyzetben továbbra is izmozó buta paraszt határőr volt a téma

micsoda? 2014.11.16. 15:04:17

@Ajtony: Minden sorral egyetértek.

Nem is jöhetett szoba, a katonaság megtagadása. A katonai behívó megszokott dolog volt. Viszont a nyugati határra csak a megbízható szülők /munkás v. paraszt/ gyermekei mehettek. Egyébként akik ott szolgáltak tudnának mesélni arról is, hogy mennyire szegényes élelmezésük volt a szovjet katonáknak. Különben meg az "őrmester" ott is olyan volt, mint bárhol e- hazában:)

Beer Monster 2014.11.16. 15:04:53

@emit27: Winston Churchill szavait ki kéne javítani az idézetben, mert maga jobban tudja?

Beer Monster 2014.11.16. 15:06:40

Sajnos, vagy szerencsére - a "kötelességből" elvégzett emberölés is emberölés.

micsoda? 2014.11.16. 15:21:14

Ma kinek az áldozatai azok a fiatalok, - több százezren akik elhagyják az országot? Többen vannak, mint annak idején. Pedig nem diktatúra, hanem demokrácia, piacgazdaság van. Szerintem a poszt idejét múlt, hagyjuk a megítélést az utókorra.

efi 2014.11.16. 15:52:22

@Ajtony:
Én általában mondom.
A vasfüggöny nem kerítette körbe az országot, így Ausztria felé elvileg nem tette lehetetlenné az átjutást.

Dr_utcai_arcos 2014.11.16. 16:15:46

Ki kéne szedni a dupla bekezdést. Nem érzem, hogy nagy szükség lenne rá. "A határzárról Egy ...".

teddybear01 2014.11.16. 16:24:19

@efi: Azért te sem vagy valami tájékozott. A Vasfüggöny Magyarország déli határától Csehszlovákián és az NDK-n át egészen az Északi-tengerig ért.
Magyarországon persze az osztrákoknál volt leginkább kiépítve, de aki Jugón át akart szökni azt is többnyire megfogták. Vagy már a magyar határon, vagy éppen a jugók az olaszon vagy osztrákon. Az csak mese volt, hogy az ottani jugó határt nem őrizték. Őrizték bizony, mint ahogy a magyarok is a jugó határt.

Ami azt illeti, ha egy magyar le akart lépni, elég volt egy IBUSZ útra befizetnie, vagy csak kivonatoznia Bécsig. Ha nem volt priusza akkor mehetett amikor csak akart. Az illegális határsértők között meg sok olyan volt, akit már akkor körözött valamiért a rendőrség, és többnyire erőszakos bűncselekmények miatt.

A legtöbb szökevény érdekes módon a Fertő-tavon próbált átkelni, nagyon sokan bele is fulladtak. A tó ugyanis inkább mocsár, és a városi szerencsétlenek egyszerűen eltévedtek, és kihűltek, vagy megfulladtak a sárban, vízben.

kisbalka 2014.11.16. 16:35:01

Sok sok duma semmiért. Olvassátok el: Nacsády András HONTALANOK című regényét. Ő leírja hogyan disszidáltak (vele együtt) tízezrek évente Jugón keresztül Olaszba, Ausztriába. És a téma nem túlhaladott, mert ma is egy "diktatúrából" menekülnek az emberek Nyugatra...

efi 2014.11.16. 16:52:58

@teddybear01:
Nem ezt mondom én is?
Adott egy határ, ahol vasfüggönnyel van súlyosbítva a határőrizet, valamint adott 2, ahol az első elég lightos (2 szoc. ország egymás között), a 2. pedig (jugó-osztrák) határőrizettel, de vasfüggöny nélkül.
Én biztos nem a vasfüggönyön keresztül próbálkoznék.

teddybear01 2014.11.16. 17:10:12

@efi: Értsd meg a jugó határt is őrizték! Ráadásul a határ túlnyomó részén folyik a Dráva, ami azért nem kis folyó. Azon átkelni elég körülményes, csónak kell hozzá, amit lopni kell, vagy odaszállítani valahogy, ami feltűnő.
Ráadásul a jugók is komolyan őrizték az olasz és osztrák határt. A magyar szóbeszéd meg azt hantázta, hogy elég átsétálni a határkerítés lyukain.

A nyugati határon szolgált az egyik barátom a nyolcvanas években, és elmesélése szerint egész mélységi rendszere volt a védelemnek. Egyáltalán nem volt olyan könnyű megközelíteni se a határt. Több tucat kilométeres sávon belül egész rendszere volt az őrségnek.

teddybear01 2014.11.16. 17:11:47

@efi: Romániába viszont könnyű volt átjutni, már ha akart odamenni valaki. A magyarok alig őrizték a keleti határt, mondjuk a románok annál inkább...

drazsé 2014.11.16. 17:17:26

Kis kiegészítés a KGB-s dologhoz: a szovjet határőrség a KGB alá tartozott - más szóval elsőre ijesztő, hogy húúú, a KGB képezte ki, de alapvetően nem nagy kaland - illetve dehogynem, volt szerencsém beszélni olyannal, ki kint volt továbbkínzáson, hihetlen sztorikat meséltek. Meglehetősen nagy létszámban mentek ki határőrök, katonák különféle kurzusokra a szojuzba. Előfeltétele nem feltétlen a a feltétlen megbízhatóság volt (84-ben nem igazán volt "megbízhatatlan" rendőr/katona/határőr, volt is nagy pofáraesés állítólag 88ban), hanem a tanulmányi eredmények és az orosz nyelv ismerete.
Ez persze nem zárja ki, hogy volt jópár vaskalapos rendszerhű fazon is köztük.

Mindegy is.

Maga az eset meg tényleg egy szerencsétlenség volt, bepánikolt a német is, bepánikolt a határőr is, meg bepánikolt a komplett magyar vezetés is az eset után.

drazsé 2014.11.16. 17:20:27

@teddybear01:

Ehh, teddy, volt ott őrzés azért elég keményen, főleg amiatt, mert a románok nagyon vaddisznók voltak és nehogy valami balhét csináljanak.

Más kérdés, hogy nem igazán volt olyan marha, aki arra akart volna határsérteni.

Így is volt balhé rendesen.

teddybear01 2014.11.16. 17:33:27

@drazsé: A románok őrizték a saját oldalukat, de a magyarok majdnem őrizetlenül hagyták a határt. Az egyik kollégám oda való, azt mondta, hogy például Körösszegnél a magyar oldalon húsz kilométeres szakaszra volt egyetlen határőrs, a túloldalon meg ugyanekkora távra két ezrednyi katona...Jöttek is át a határon Ceaușescu végnapjain a szökevények, és előfordult hogy a román katonák rálőttek a magyar határőrökre is.

Bafana 2014.11.16. 18:06:00

Én akkor voltam határőr a nyugati határszakasznál. Az utolsó "lelőtt" embernek nem az volt a célja, hogy átmenjen a határon, hanem NEKI A HATÁRŐR FEGYVERE KELLETT!!!! Nem volt már tűzparancs és ezt tudták a németek is. Amikor a sorállományú határőrpáros felé elindult 50-80 ember, akkor a két határőr egy dolgot tehetett: védeni a fegyverét!!! Ez a f@sz pedig el akarta venni a 19 éves határőrtől. Tehát nincs senkinek joga bocsánatot kérni senkitől ennél az esetnél!!

drazsé 2014.11.16. 18:26:11

@teddybear01:
Volt ott állítólag olyan is, hogy a román határőr magyar oldalon üldözte a menekülteket a magyar járőr meg lelőtte - vagy valami hasonló.
Főleg a végefelé elég kemény volt.

A védelem szintjét meg nem a románokhoz kell mérni, mert az elég brutális volt, magyar viszonylatban azonban decensnek volt tekinthető - de legalábbis az őrizetlentől azért távol állt.

teddybear01 2014.11.16. 18:35:45

@drazsé: Azt hiszem ez a sztori még egy filmben is szerepelt, ha jól emlékszem.

A kollégám szerint volt olyan éjszaka, hogy tucatnyi menekültet szedtek össze reggel a faluban a határőrök, és a kultúrházban teáztatták meg őket, mielőtt továbbszállították volna a társaságot Debrecenbe.

A keleti határainkat nekünk nem kellett őrizni, arra úgy sem akart menni senki. A másik oldalról inkább szerettek volna átjönni.

Beer Monster 2014.11.16. 20:21:31

@Bafana: Ezt tanúvallomások alapján lehetne megítélni. Nyilván vannak ilyenek egy halálos lövés kapcsán, ha több tucatnyian voltak ott. Elő kellene keresni.

kisbalka 2014.11.16. 20:34:13

1973-ban lőtték le a századik 100!!! menekülőt a berlini falon. Minden határőr nézzen a tükörbe! Gyilkosok voltatok amiért kiszolgáltátok a kommunista diktatúrát. Mert NEM volt kötelező. Semmi nem ment fel benneteket soha! Bezzeg jó volt kifosztani, elkobozni a nyugati csomagokat, kirabolni a nyugatról visszatérő turistákat, az jó volt akkor ugye? Rohadjatok meg!

evil demon satan devil 2014.11.16. 20:47:08

a vasfüggöny ma is szedi áldozatait, áldozatai vagyunk mindannyian, akik még ittmaradtunk európa eme szegletében, ittmaradtunk, lemaradtunk, az a 40 év kihagyás súlyosan érintett bennünket
pont a legrosszabbkor történt a vasfüggöny, nyugaton akkor kezdett kialakulni a jóléti társadalom, az hogy arrafelé egy egyszerű minimálbéres emberke is kényelmesen(nem gazdagon) megél, nem okoz gondot a számlák kifizetése után elmenni szórakozni, ha bekakál a mosógépe, nem hitelből kell megvenni. ezek apróságok, de a kis embereknek erre volna szüksége itthon is. erről maradunk le ma is...
persze ma el lehet menni nyugatra melózni, jó pénzért, de az ember nehezen hagyja el a gyökereket(ha még vannak)

ZON 2014.11.16. 20:53:06

@kisbalka: nyilván kiskorú vagy, a szavaidból ítélve. A szüleid mivel foglalkoztak 89-ig? Forradalmárok, önégetők, rendszerbomlasztók voltak?
Nem voltam határőr, sorkatona voltam 89 karácsonya előtt, komoly sansz volt rá, hogy a Magyar-Román határon fogok a sárban hasalni.Biztosan meg kellett volna tagadni?

Bafana 2014.11.16. 21:52:48

@Beer Monster: Voltak tanuk, akik mind dulakodást említettek. Mért kellett dulakodni, amikor a határőr szinte mutatta, merre menjenek. Csak a fegyverét védte. Emberünknek az kellett valamiért.

Nzoltan 2014.11.16. 22:13:05

@fordán tamás: Az már bőven nem az a pénz. Csak töredéke. Sokan vissza is jönnek.

A csapos közbeszól 2014.11.16. 23:27:04

Először is egy kis idézet a történetet feldolgozó film leírásából: (hvg.hu 2006. október 25.)

"De mi is történt Kurt-Werner Schulzcal, feleségével és hatéves fiukkal 1989 augusztusában a Magyar Népköztársaságban? ..... Augusztus 19-én a nyugati határnál páneurópai pikniket rendeznek, a bilaterális szalonnasütést kihasználva 750 NDK-s szalad át az osztrák határra.

Ekkor döntenek úgy Schulzék, hogy ők is nekivágnak a határnak. Először maga a vargányászni induló őrsparancsnok tartóztatja fel őket, hogy aztán éjszaka újra megpróbálják, ám járőrbe ütközzenek. Az asszony és a gyerek már az osztrák oldalon, a csomagokat cipelő férfi tőlük lemaradva. Gundula csak az elkeseredett birkózás hangjait hallja, majd lövéseket. Kurtot szólítja, de nincs válasz. A férj is már az osztrák oldalon, de halott, ő a magyar vasfüggöny utolsó halálos áldozata. Az asszonyt és fiát magyar határőrök kísérik vissza, majd egy nap múlva ők maguk segítik át őket Ausztriába. Az asszony nem akart visszatérni az NDK-ba, így férje temetésén sem vehetett részt, őt börtön, fiát lelencház várta volna."

Ha nem is pont úgy történt ahogy Bafana írta, de az szinte biztos, hogy Kurt a dulakodással időt akart nyerni, hogy az élettársa és a gyerek átérjenek. Csak hát egy fegyveres határőrrel (katonával, rendőrrel, mezőőrrel tök mindegy)nem túl szerencsés dolog dulakodni az álmos könyv szerint, főleg nem a fegyvere után nyúlkálni.
Főleg nem az egy fiatal tapasztalatlan katonával szemben, akinek kiadták, hogy tartoztassanak fel mindenkit aki átakar menni. És itt gondolnunk kell arra is, hogy nem csak NDK-s németek, hanem olyan magyarok is átszöktek ebben a zavaros időben, akik egyébként valamilyen okból nem kaptak útlevelet (pl. köztörvényesek).

Én sajnálom Kurtot is mert abszolúlt értelmetlenül halt meg, és sajnálom a határőrt is mert egy életen át hordania kell ezt a keresztet.

A csapos közbeszól 2014.11.16. 23:37:28

@kisbalka: nem egészen világos hogy került ide a keletnémet példa. De ha már itt tartunk, akkor a berlini falnál szolgáló NDK-s határőrök azok aztán válogatott emberek voltak és keményen meg is voltak zsarolva a családjukon keresztül, mert arra is volt példa hogy a szolgálatban lévő katona lépett át az NSZK-ba.

Nem tudom hány éves vagy, de szerintem akkor Te még kéjjes gondolat sem voltál.

Klaric 2014.11.17. 00:34:56

@kisbalka:

Te kis nyikhaj! Hülyeségek leírása helyett nézz utána mint jelent az, hogy: -katonai törvényszék, -parancsmegtagadás, -hazaárulás, és mit lehet/lehetett érte kapni. (Megsúgom: a határőr, ha a kiadott parancs ellenére nem lő a legjobb meggyőződése ellenére, akkor minimum tényleges életfogytott kapott akkoriban, ha nem golyót a fejébe...)

Rád is rád férne egy kis kötelező sorkatonai szolgálat. Meg az összes többi ilyenre, mint TE! Megtanulnátok, hogy nem körülöttetek forog a világ, hanem alkalmazkodni kell másokhoz és tisztelni a másik embert!

Én is határőr voltam(az utolsó sorállományúak között voltam a déli határon) hála az égnek, már a rendszerváltás után, de azért voltak meleg helyzeteink(a jugó csetepaté végnapjai voltak akkoriban) A nekünk kiadott parancsok civil szemmel nézve kegyetlennek tűnhetnek, de aki lapított már úgy fa tövében, hogy felette a mesterlövész puska golyója forgácsolta szét a fát, az nem tököl, ha az életét kell megvédenie. A mai napig hálás vagyok a szakaszpk-nak, hogy nem bohóckodta el a kiképzésünket, mint a többi szakaszé. De amiért a legjobban tisztelem a mai napig, hogy soha nem azt mondta, hogy előre katonák, hanem azt, hogy utánam... Gondolkozz el ezen az utolsó mondaton és felfogtad az értelmét, akkor talán egy kicsit jobban becsülöd azokat az embereket akik egykor és most esküt tettek arra, hogy az életük árán is megvédik a hazát és vele együtt a te szaros segged is!

A katonai eskü mindaddig köt, amíg hivatalosan nem törölnek a szükség esetén behívhatóak állományából.(Még nem kaptam ilyen tartalmú értesítőt, tehát mozgósítás esetén jó eséllyel első körben behívnak, mint volt határvadászt.) Tehát, ha kitör valami komoly balhé, lehet, hogy én, vagy akiket te most gyilkosnak titulálsz fogják megvédeni a segged, tehát egy kis tiszteletet! Miközben te lapítasz egy pincében. Elárulom, a karabély valódi hangja nem olyan mint a számítógépes játékban! Ha meghallod a valóságban besz*rsz, és kilőnek, én meg hasra vágom magam és leszedem azt aki rád lőtt.

Ezt vésd az eszedbe!

kewcheg 2014.11.17. 08:13:14

Nem is tudom, mi szüleimmel 88-ban voltunk Olaszországban, és úgy rémlik, hogy Triesztnél semmilyen határellenőrzés nem volt már.Konkrétan azt érzékeltem,hogy bementem egy jugó(szlovén) városba és kijöttem egy olasz városból....

A csapos közbeszól 2014.11.17. 09:25:31

@kewcheg:
valószínűüleg rosszul emlékszel, mert mi 89. januárjában egy kisebb csapattal Marokkóba mentünk és emlékszem rá, hogy Triesztnél elsőre a rossz helyen soroltunk be a busszal a határon.

Nem volt egy nagy atrakció, de azért megnézték a buszt is meg a létszámot is.

Beer Monster 2014.11.17. 09:41:21

@Klaric: Attól, hogy magának igaza van, még szemmel láthatóan megterhelte pszichikailag a sorkatonai szolgálat.

Ez azonban amellett szól, hogy éppen hogy senkire se férne rá "egy kis" kötelező sorkatonai szolgálat.

kewcheg 2014.11.17. 10:06:36

@A csapos közbeszól: lehet...mindenesetre én nem emlékszem rá.

Bafana 2014.11.17. 10:54:09

@Beer Monster: Pedig azok voltak, kihallgatásokkal, tanukkal, nyomozással stb. A határőrt pedig felmentették, leszereltették és nem kellett börtönbe mennie. Ha "levadászta" volna a határsértőt, akkor még ma is ülne.
@Klaric: Áll minden szavad!!!! Aki nem volt katona, főleg határőr, annak hiába magyarázod... Aki meg besz@rna a géppisztolytól, az az RPG-től mit csinált volna?? :)))

Beer Monster 2014.11.17. 20:20:46

@Bafana: Ha voltak, akkor vannak is. A felmentést hagyjuk, minden hatósági személyt felmentenek. Hogyan szólnak ezek a tanúvallomások?

Beer Monster 2014.11.17. 20:22:38

Maga is határőrparancsnok? Akkor itt két dolog áll egymással szemben, a határőrök és a történészek?
süti beállítások módosítása