A devizahitelek tisztessége és az Európai Bíróság: világos?
2014. február 13. írta: bakó.bea

A devizahitelek tisztessége és az Európai Bíróság: világos?

A Kúria és a devizahiteles tüntetők

A Kúria a decemberben meghozott jogegységi határozatában függőben hagyta az árfolyamrés tisztességtelenségével kapcsolatos döntést, mivel egy konkrét ügyben már előzetes döntéshozatali eljárást kezdeményezett az Európai Bíróságnál. Ítélet még nincs, a főtanácsnok viszont most nyújtotta be a véleményét, amiről majd az ítélkező tanács eldönti, hogy egyetért-e vele, vagy nem. Ha elfogadják a főtanácsnoki álláspontot, az árfolyamkülönbözetet tartalmazó kikötés tisztességtelensége csak akkor jöhet szóba, ha nem volt egyértelmű a kikötés. Ez esetben a magyar bíróság akár bele is nyúlhat utólag a szerződésekbe, hogy elkerülje az érvénytelenséget.

A Kúriát sokan bírálták és vádolták időhúzással, amiért a Jogegységi Tanács úgy döntött, hogy a devizahitelekkel kapcsolatos egyes kérdésekben megvárja az Európai Bíróság ítéletét. Az előzetes döntéshozatali eljárást maga a Kúria kezdeményezte korábban a Kásler-ügyben, ahol az adós felperesek a fogyasztókkal kötött szerződésekben alkalmazott tisztességtelen feltételekről szóló EU-s irányelvre hivatkoztak. Mivel az irányelvek értelmezésére – hacsak az ügy nem teljesen nyilvánvaló – az Európai Bíróság illetékes, így az előzetes döntéshozatali eljárás mondhatni szükségszerű volt. Kapóra is jött a bíróságnak, hiszen devizahitelek ügyében senki sem siet felvállalni a döntés súlyos felelősségét, a legjobb, ha másnál van a labda. És ha már egyszer kikérték az Európai Bíróság véleményét, akkor be is várják, mielőtt jogegységi döntést hoznak: az ugyanis kötelező értelmezést jelent a bíróságok számára.

A Kásler-ügyben három kérdésben kezdeményezett előzetes döntéshozatali eljárást a Kúria az Európai Bíróságnál. Az értelmezés tárgya az irányelv azon rendelkezése, miszerint „a szerződések tisztességtelen jellegének megítélése nem vonatkozik sem a szerződés elsődleges tárgyának a meghatározására, sem pedig az ár vagy díjazás megfelelésére az ellenértékként szállított áruval vagy nyújtott szolgáltatással, amennyiben ezek a feltételek világosak és érthetőek”. Ez azt jelenti, hogy az nem lehet tisztességtelen kikötés, hogy mit adok el, vagy mit adok kölcsön. Az a kérdés, hogy az árfolyam-különbözet hozzátartozik-e ahhoz, amit kölcsön adok? Ha erre az Európai Bíróság igennel válaszolna, az megoldaná a Kúria ha nem is minden, de jó sok gondját, mert az árfolyamréssel kapcsolatos ügyeket Luxembourgra mutogatva vígan lesöpörhetné az asztalról. Ha a bírák igazat adnak a főtanácsnoknak, akkor még erre is sor kerülhet.

A Kúria első kérdése, hogy az átváltási árfolyamok közötti különbözetre vonatkozó, egyedileg meg nem tárgyalt szerződési feltétel a szerződés elsődleges tárgya-e? A második kérdés, hogy világosak és érthetőek voltak-e a szerződési feltételek a hitelfelvevők számára? A harmadik kérdés arra vonatkozik, hogy amennyiben a bíróság a szerződési feltételek tisztességtelenségét állapítja meg, módosíthatja-e ítéletével a felek között korábban megkötött szerződést?

Vagyis az első kérdésben a Kúria nem azt kérdezte az Európai Bíróságtól, hogy mi az a tisztességtelen szerződési feltétel, de még csak nem is azt, hogy milyen feltételek mellett tisztességtelen az átváltási árfolyamokra vonatkozó kikötés, hanem egy előzetes kérdést vetett fel: szóba jöhet-e egyáltalán a tisztességtelenség az árfolyam-különbözettel kapcsolatban? Hozzá kell azonban tenni azt is, hogy az Európai Bíróság bizonyára nem válaszolt volna arra a kérdésre, hogy „mi a tisztességtelen?” – legfeljebb valami olyasmit mondott volna, hogy ezt a nemzeti jog szabályai alapján kell eldönteni.

Ettől függetlenül lehet, hogy erre a kérdésre is hasonlóképp fog válaszolni, Nils Wahl főtanácsnok ugyanis úgy foglalt állást, hogy elsősorban a nemzeti bíróságoknak kell eldönteni, hogy mi a szerződés elsődleges tárgya. Azonban a főtanácsnok amellett érvel, hogy nem csak a kölcsönösszeg és a kamat tekinthető a szerződés elsődleges tárgyának, hanem azt egy kicsit tágabban kell értelmezni, és ebbe az árfolyam-különbözet is beletartozik. „Az átváltási árfolyamot meghatározó azon szerződési feltétel, amelyet egyedileg nem tárgyaltak meg, úgy tekinthető, mint amely a szerződés elsődleges tárgya alá tartozik, amennyiben ez utóbbiból világosan kiderül, hogy e feltétel annak alapvető elemének minősül” – írja, hozzátéve: „Ezen értelmezést nem gyengíti azon elgondolás, miszerint a fogyasztók védelmére irányuló követelményre tekintettel a nemzeti bíróságnak a lehető legnagyobb mértékben annak viszonylagosan szűk fogalmát kell előnyben részesítenie, hogy mi minősül a szerződés elsődleges tárgyának”, mivel az árfolyam-különbözetről korántsem mondható el, hogy másodlagos, vagy kisegítő jellegű lenne a hitelszerződésben.

Tehát ha az Európai Bíróság elfogadja a főtanácsnok véleményét az első kérdésben, akkor árfolyamrés-ügyben a tisztességtelenség szóba sem jöhet, amennyiben a feltételek világosak és érthetőek voltak. Na de azok voltak-e?

Nils Wahl szerint „valamely szerződési feltétel világos és érthető jellegét annak alapján kell értékelni, hogy biztosítja-e a fogyasztó számára, hogy rendelkezzen azokkal az információkkal, amelyek segítségével módjában áll az adott szerződés megkötésének előnyeit és hátrányait, valamint az ügyletből számára fakadó kockázatokat megítélni. A fogyasztónak nem csak a kikötés tartalmát kell megértenie, hanem az ahhoz kapcsolódó kötelezettségeket és jogokat is.” A főtanácsnok ugyanakkor azt is leszögezi: nemzeti bíróság feladata megvizsgálni, hogy „a szerződéskötéskor nyújtott információkra tekintettel a fogyasztó olyan helyzetben volt-e, hogy értékelhesse a vételi árfolyamra (és nem az eladási árfolyamra) való utalás pontos következményeit”.

Vagyis Wahl álláspontja szerint az árfolyamrésre vonatkozó kikötés csak akkor lehet tisztességtelen, ha nem volt világos és egyértelmű. Ha viszont az volt, akkor mint a szerződés elsődleges tárgya, nem lehet tisztességtelen.

A harmadik kérdésre – hogy belenyúlhat-e a bíróság utólag egy szerződésbe – a főtanácsnok igennel válaszolt. Álláspontja első ránézésre ellentétesnek tűnik az Európai Bíróság egy korábbi ítéletével, amely kimondta: „a nemzeti bíróságok csak arra kötelesek, hogy a tisztességtelen feltétel alkalmazásától eltekintsenek annak érdekében, hogy az ne váltson ki kötelező joghatásokat a fogyasztó vonatkozásában, de nem jogosultak arra, hogy a feltétel tartalmát módosítsák.

A főtanácsnok azonban rámutat: a hivatkozott ítélet „arra az esetre vonatkozik, amikor a szerződés rendszerében járulékos jelleggel rendelkező, vitatott kikötés elhagyása nem veszélyezteti az említett szerződés létét, és nem bizonyul sérelmesnek a fogyasztóra nézve.” Az árfolyamrésnél azonban szerinte a szerződés tárgyáról van szó – és egy ilyen alapvető rendelkezés érvénytelensége „lehetetlenné teszi a szerződés további teljesítését, ami végeredményben különösen sérelmes következményekkel jár a fogyasztóra nézve.

Ezért Wahl azt javasolja, hogy az árfolyamrésre vonatkozó tisztességtelen (vagyis nem egyértelmű) kikötés érvénytelensége esetén a bíróságnak lehetősége legyen a feltételt saját jogának diszpozitív (eltérést engedő) rendelkezéseivel helyettesíteni vagy a szerződést utólagosan módosítani. Azt is leszögezi ugyanakkor, hogy „e helyettesítési jogkör nem lehet határtalan, a bíróság beavatkozásának a lehető legnagyobb mértékben kizárólag az eladók vagy a szolgáltatásnyújtók és a velük szerződő fogyasztók közötti bizonyos egyenlőség helyreállítására kell irányulnia”.

Nem tudjuk megjósolni, hogy az Európai Bíróság elfogadja-e majd Wahl főtanácsnok véleményét. Ha igen, akkor a bíróságnak lehetősége lehet utólag belenyúlni a szerződésbe (ezt a Kúria már egy nyári döntésében is megtette). Hogy mi volt egyértelmű, és mi nem, azt esetről esetre lehet csak eldönteni, de ha győz a tanácsnok véleménye, akkor azt kell majd bizonyítaniuk a pereskedő hiteleseknek: nem volt világos számukra az árfolyam-különbözet mértéke. 

A bejegyzés trackback címe:

https://mandiner.blog.hu/api/trackback/id/tr675811393

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

TG69 2014.02.13. 09:25:33

@ poszt: " nem volt világos számukra az árfolyam-különbözet mértéke." és "zonban a főtanácsnok amellett érvel, hogy nem csak a kölcsönösszeg és a kamat tekinthető a szerződés elsődleges tárgyának, hanem azt egy kicsit tágabban kell értelmezni, és ebbe az árfolyam-különbözet is beletartozik. „"

Ebből az következik, hogy nem elég utalni az árfolyamrésre, nem elég xy honlapon képletekre hivatkozni stb, hanem mint a kölcsön összegénél és kamatánál a szerződésben benne kell lennie az árfolyamrés összegének is, mint az egyik legjelentősebb költsége a devizahiteleknek. Szerintem nem sok hitelszerződésben van ez így...

Bell & Sebastian 2014.02.13. 10:51:54

- Mi a fészkes fene tart ezen négy évig?
- Miért a választásokra időzített a katarzis?
- Hol késik az önvédelem? (magáncsőd)
- Ha a keresztárfolyam romlása nem indokolja a törlesztések két és félszeresre emelkedését, akkor kinek a dolga-joga valagba rúgni az itt garázdálkodó rablóbandát?
- Ha az értelmi szerző Soros és a K&H, akkor mit keresnek még mindig itt?
- Ha bankok egyszer már felajánlották a felvételi árfolyamon törlesztést, a kormány miért nem fogadta el?

És sorolhatnám. Kutyakomédiát játszanak itt el a publikum előtt, ez a napnál is világosabb! Kinek az érdeke, hogy ez így maradt? Lennének ötleteim a válaszra.

Bell & Sebastian 2014.02.13. 11:05:50

Az lemaradt, hogy minek kellett az euró elszámolású hiteleket is a svájci frankhoz kötni, rögzített szorzóval?
(Abban nem vagyok biztos, hogy ezzel rosszat akartak, viszont valami csalafintaság csak lehet benne, ha ezután azoknak is alaposan megnőtt a törlesztője, akik eddig eurósban voltak.)

OmegaMale 2014.02.13. 11:36:00

@Bell & Sebastian: "Hol késik az önvédelem? (magáncsőd)"
Szvsz a devizahitelesek nem választanák ezt soha. A legtöbbjük az eredetielg felvett összeg akár többszörösét is kifizették, ezért a magáncsőddel járó megoldásokat (-> bérlők lesznek, meg hasonlók, harmaidk személy beleszól a pénzügyeibe stb.) nem fogadják el.

Ezzel nem adok igazat a devizahitelesek érvelésének (-> "x-szer kifizettem már"), de a saját szemszögükből érthető, hogy elmennek a falig és önként nem alkudnak kevesebbre, mint a (vélelmezett) igazuk-tulajdonuk teljes megtartására.

Bell & Sebastian 2014.02.13. 11:59:16

@OmegaMale: Nyilvánvaló, hogy mindenki a saját nótáját fújja, de konkrétan a magáncsődöt már belebegtette mindkettő kormánypárt és a fasiszták is.
Ha eszük ágában sincs meglépni, maradjanak inkább csöndben. Megjegyzem, a magáncsőd nem csak a hitelcsapdába lépettekért van / lenne.
Egyáltalán nem erre a gumicsontra akartam kihegyezni a mondókát.

Általánosságban elmondható, hogy a kereskedelmi bankok kockázatvállalási hajlandósága nulla, csak tutira mennek. A szerződéskonstrukcióik is annyira kifinomultak, hogy egyik-másik túlmegy minden határon. Eszi-nem eszi, nem kap mást! Nem kellene ennyire mohónak lenni a gyarmatosított bennszülöttekkel szemben, amikor ugyanezt "fehéremberrel" az anyaországukban nem merik megcsinálni. Vagy nem tudják.

Bloodscalp 2014.02.13. 12:16:26

@Bell & Sebastian: miért nincs jogbiztonság az országban? Nem csak gazdasági hanem minden tekintetben?

Bell & Sebastian 2014.02.13. 12:32:35

@Bloodscalp: Mivel:

1., elmaradt a megtisztulás (Rózsadombi Paktum)
2., megmaradt a kettős* (hármas) hatalom
3., korrupció (másodlagos újraelosztás)

*mindenkit érintő döntéseket informálisan, a parlament megkerülésével hoznak

Egyik sem tragikus önmagában, együtt lehet élni velük, de ebben hármas kombóban betyárul interferálnak.

Megjelenülés: olajozott hálózati együttműködés minden téren, mindkét oldalon, egymással

Robinzon Kurzor 2014.02.13. 12:33:42

@TG69: " az árfolyamrés összegének is, mint az egyik legjelentősebb költsége a devizahiteleknek"

Úgy érted, hogy a kamaton kívül?

Robinzon Kurzor 2014.02.13. 13:06:07

@Bell & Sebastian: ???

Ez válasz egy eldöntendő (Igen/Nem) kérdésre?

Bell & Sebastian 2014.02.13. 13:23:10

Vétel és eladás különbsége százalékban vagy értéken, ez a marzs. Kamat -marzsnál csak a kamatra vonatkoztatjuk.

Nos, se nem igen, se nem nem, hanem marzs.

TG69 2014.02.13. 13:24:56

@Robinzon Kurzor: A kamat a hitelbe adott pénz ára. Ettől függetlenül léteznek a hitelnek egyéb költségei (egyszeriek és folyamatos ktg-ek nevezík díjnak is). Ezek mindegyikét fel kell tüntetni egy komoly szerződésben. A deviza alapú hitelezésnél az árfolyamrés egyfajta költség, amit szintén szerpeltetni kellett volna. Ennek mértéke általában messze a legmagasabb a költségek közt. És minő meglepő most már azt is tudjuk, hogy a devizahitelekben az árfolyamrés is annak elsőleges tárgyát képezi! Ha ki van hagyva (vagy csak bújtatva szerepel pl a THM-en keresztül), akkor ez végülis az ügyfelek becsapása.

Bell & Sebastian 2014.02.13. 13:39:24

@Robinzon Kurzor: Ha így sem érti, akkor a különbség a valuta vételi és eladási ára között, amit drasztikusan megemeltek stikában. Rögzített marzsnál lineárisan emelkedik a törlesztőrészlet, ha szabadon buherálható, nincsen felső határa a balekok lenyúlásának.

Bubor / libor is érdekli?

Robinzon Kurzor 2014.02.13. 13:40:49

@Bell & Sebastian:

Ha még a kérdést sem érted, akkor nem kellene beleokoskodnod csak azért, mert egyszer volt már a kezedben egy "Banküzem 6 éveseknek" képregény.

De segítek is egy kicsit.
A kérdés, amire a válaszod vonatkozhatott volna, kb. így szólt volna: hogyan mondják idegen szóval azt, hogy árrés.

De nem ez volt kérdés ...

Bell & Sebastian 2014.02.13. 13:44:24

@Robinzon Kurzor: Maga kérdezte, hogy benne van-e a kamat. Rossz még a kérdés is. Fogadjunk, hogy még mindig nem érti a problémát, pedig már ketten magyarázzák. Az árrés van a kamatban és nem fordítva.

Robinzon Kurzor 2014.02.13. 13:52:50

@Bell & Sebastian:

Nem azt kérdeztem, hogy "benne van-e a kamat".

Azt kérdeztem, a másik banküzemi szaktekintélytől, hogy a bankhitel költségének tekinti-e a kamatot is, és ezzel együtt tekinti-e az árfolyamrést úgy mint "az egyik legjelentősebb költsége a devizahiteleknek" .

Szövegértés.

Robinzon Kurzor 2014.02.13. 13:55:09

@TG69: "Ettől függetlenül léteznek a hitelnek egyéb költségei (egyszeriek és folyamatos ktg-ek nevezík díjnak is)."

Tehát akkor a kamat is a hitel költségeinek része?

Tiszteletbeli gyógypedagógus leszek a végére ...

Bell & Sebastian 2014.02.13. 14:31:40

@Robinzon Kurzor: Ajvé, bankhitel költsége? :) Itt feladom.

Robinzon Kurzor 2014.02.13. 15:08:15

@Bell & Sebastian:

Helyesen teszed, ne okoskodj bele olyasmibe, amiről fingod sincs.

Robinzon Kurzor 2014.02.13. 15:14:01

@TG69: "A kamat az kamat :). Nem tudom mire akarsz kilyukadni?"

Hogy akkor a kamat az része-e a hitel költségeinek, vagy nem része (és akkor utóbbi esetben a hitelnek van kamata, ami nem költség és vannak egyéb költségei is).

Csak értelmezni szeretném az eredeti kommentedben szereplő azon véleményedet, miszerint az árfolyamrés "az egyik legjelentősebb költsége a devizahiteleknek".
Az első kérdésem is erre irányult: a kamatot is a költségek részének tekinted-e.
Erre akarok kilyukadni.

calabria007 (törölt) 2014.02.13. 15:26:46

@Robinzon Kurzor:

ha már az árfolyamrés szóba került, felettébb érdekes az, hogy ez vhogy nem bántja pl. az EU versenyhivatalt...

egy kissé komikus az, hogy 100 évvel ezelőtt - a manuális ügyvitel és a készpénz korában - jóformán alig volt különbség a vételi és eladás árfolyam közötti, míg a mai digitális világban a banki deviza árfolyamok a __vicc__ kategóriában vannak...

calabria007 (törölt) 2014.02.13. 15:33:23

@Robinzon Kurzor:

de az is komikus, hogy egy valóban ___jó__ pénzváltó mennyivel versenyképesebb tud lenni a kvázi-oligopol helyzetben lévő bankoknál...

egyszerű példa

EUR-HUF pénzváltás

Iblachange Pénzváltó, Ibla Kft

EUR 309,00 311,50

www.iblachange.hu/

OTP Bank

EUR 304,14 321,66

www.otpbank.hu/portal/hu/arfolyamok/otp

az IBLA ráadásul __kizárólag__ __készpénzzel__ foglalkozik (ez macerásabbnak tűnik a virtuális __bűvészkedésnél...) és 100 EZER FORINT FELETT TOVÁBBI KEDVEZMÉNYT AD!

"Kezelési költség: 0,5 %, 1.500.000. Huf-tól max 4000 Huf 100.000,- Ft feletti valutaváltás esetén, kérje EGYEDI ÁRFOLYAMUNKAT!"
www.iblachange.hu/

hacsaturján 2014.02.13. 15:34:43

@Robinzon Kurzor:

nu, ahhoz kegyednek minimum egy kancsukára lenne szüksége, hogy eredménnyel járjon.

calabria007 (törölt) 2014.02.13. 15:39:28

@Robinzon Kurzor:

hát ez csak most tűnt fel:

"1.500.000. Huf-tól max 4000 Huf"

www.iblachange.hu/

innentől kezdve a bankok pénzváltási gyakorlata RÖHEJES!!!

mi a fenének van __versenyhivatal__, ha ennyire __nincs verseny__ a virtuális - azaz a néhány gombnyomással - működő pénzváltás piacán???!!!

különösen amikor a készpénzes nem-banki pénzváltás ennyire versenyképes tud lenni...

Robinzon Kurzor 2014.02.13. 15:48:00

@calabria007:

Épeszű nem vált bankban valutát.
Ami egyébként attól drága, hogy drága szervezet csinálja, csak a gond van vele.

A deviza más kérdés, azt nem tudsz a sarkon váltani, ugye.
De amit simán ki lehetne kaszáltatni ezekből a szerződésekből (már amelyikben benne van), hogy kötelező forintban törleszteni, tehát ha az adósnak van CHF-je (mert a sarkon kedvezőbben váltják a valutát, mint a bank a devizát), akkor fizethesse be kp-ban, ha akarja.

calabria007 (törölt) 2014.02.13. 15:54:36

@Robinzon Kurzor:

mi a fene drága a __virtuális__ pénzváltásban???!!!

néhány __gombnyomás__ az egész!!!

calabria007 (törölt) 2014.02.13. 15:55:36

@Robinzon Kurzor:

mire jó a versenyhivatal, ha még egy ilyen __egyszerű__ és OLCSÓ (!!!!) kérdés tekintetében sem képes versenyt generálni???!!!

Robinzon Kurzor 2014.02.13. 15:57:42

@calabria007:

A virtuális (deviza) pénzváltás nem drága, csak a monopol helyzetet fenn tudják tartani, a magyar államnak meg ezt hagynia kell, hogy a bank meg tudja keresni a bankadóra valót.

A fizikai (valuta) pénzváltás drága egy bank szervezetben.

TG69 2014.02.13. 16:00:05

@Robinzon Kurzor: A kamat nem banki költség, hanem ahogy már írtam a pénz ára, és közgazdaságilag abból a tényből vezethető le, hogy a mai x pénz és a jövőbeli x pénz nem egyenlő egymással. A pénznek idődimenziója van és alapvetően a jővőbeli x ér kevesebbet :). A többi díj/költség a kölcsönzési procedura egyes fázisaihoz köthető tényleges szolgáltatáshoz tapad.

calabria007 (törölt) 2014.02.13. 16:03:06

@Robinzon Kurzor:

ez nagyon gyenge "érv" volt mivel a bankadó előtt se váltottak jobban...

calabria007 (törölt) 2014.02.13. 16:05:05

@Robinzon Kurzor:

mintha az EU versenyhivatal sem jeleskedne ebben a tekintetben

mondjuk az ő EURO agendájuk mellett ez nem meglepő...

(valódi verseny esetén egyértelmű lenne, hogy __Nincs szükség__ az euróra...)

is 2014.02.13. 19:48:54

Vagyis ki kell jelentenie a hitelfelvevőnek, hogy ő buta. Ugyanaz, mint a farokmérethez kötött adózás. Aki hajlandó kijelenteni, hogy kicsi a farka, az adózhat keveset. Hát meglátjuk.

is 2014.02.13. 19:50:12

@Buta belpesti balliberális biboldó barmok!: öööö.... már maga a nicked az nem gyűlölködés? pont ezzel a nickkel próbálasz meg másokat gyűlölködésből kioktatni?

2014.02.13. 20:44:00

Ha én lettem volna a bank,akkor nem tettem volna mást,mint hogy kitoltam volna minden devizás futamidejét (aki kéri) + 100 évvel és arányosan csökkentettem volna a törlesztőjét.
Továbbá piacra dobtam volna a 100-150 éves hitelkonstrukciókat is,nagyon alacsony törlesztőrészlettel.

E.Csaba 2014.02.13. 21:01:18

"Épeszű nem vált bankban valutát."
Fokoznám ezt:
-Épeszű ember nem visz be valutát bankba.Forintot sem!Egyszer csúnyán "megégettem" magam azzal, hogy naivan külföldi valutát tettem be a számlámra.Amikor hozzá akartam jutni, az felért(volna) egy rablással.Nem részletezem: egy szlovák haver segítségével jutottam hozzá újra.A lényeg a lényeg: Ha valakinek van készpénze, azt TÖBBET SOHA ne vigye vissza számlára.!!!

Azt is érdemes megemlíteni, hogy a pénzintézetek 2-szer akkora árfolyamrést használnak devizaváltásnál, mint egy jobb pénzváltó a valutánál.

kvadrillio 2014.02.13. 21:19:20

MENJENEK INNEN A BÜDÖS PICSÁBA HAZA IZRAELBE A ZSIDÓK !
VAN A MAGYAR NÉPNEK ELÉG BAJA, ÉHEZNEK, NINCS MUNKÁJUK, A GYEREKEK IS A KORMÁNY ÁLTAL LÉTREHOZOTT RONCSTÁRSADALOM IS CSAK VEGETÁL, MÍG A ZSIDÓKAT MILLIÁRDOKKAL TÖMIK ! LÁZÁR NEKIK OSZTOGATJA A MAGYAR NÉPNEK KIOSZTOTT UNIÓS MILLIÁRDOKAT, HOGY RENESZÁNSZOZZANAK, MÍG A MAGYAR FIATALOK ÉVEKEN KERESZTÜL NEM JUTNAK MUNKÁHOZ ÉS ÉHEZNEK !!!
LÁZÁR MEG NE A ZSIDÓKNAK OSZTOGASSA AZ UNIÓS MILLIÁRDOKAT, MERT AZT A MAGYAR NÉP JOBB ÉLETSZÍNVONALÁRA KAPTA MAGYARORSZÁG !!!!!

ÉS ORBÁN IS MENJEN A BÜDÖS PICSÁBA !
A BANKOK MEG ROHADT ZSIDÓ UZSORÁS-GÓCOK !!!!
A KILAKOLTATOTTAK LAKÁSAIT BAGÓÉRT FELVÁSÁROLJÁK A ZSIDÓK !!!
BASSZAMEG !!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!

lajafix1 2014.02.13. 21:32:19

kiszámolta már valaki, hogy mennyi a mostani árfolyamrés gyakorlat és mondjuk az mnb középárfolyammal számolt törlesztés különbsége?

glinolid 2014.02.14. 17:37:28

A bankadó a devizahitelesek sarcolása. Orbánnak, nem áll érdekében levágni a fejőstehenet. Még nem.
süti beállítások módosítása