Így emlékeznek ők – magyar történészek kedvenc emlékművei I.
2014. február 12. írta: Redakció

Így emlékeznek ők – magyar történészek kedvenc emlékművei I.

anonymus.jpg

Az 1944-es német megszállás áldozatainak szánt emlékmű projektje hatalmas vitákat váltott ki. A túlvezérelt kultúrharcot nem, de az értelmes vitákat és párbeszédeket szeretjük. Most különböző nézeteket képviselő magyar történészekhez intéztünk körkérdést, melyik az az emlékmű, amely eddig a legnagyobb hatással volt rájuk, a legjobban tetszett nekik, legyen az bárhol a világban. Csunderlik Péter szerkesztésében a történészek személyes írásait, megjegyzéseit közöljük. 

Gondolkodjunk együtt az emlékezetpolitikáról! 

Első rész. 

*

Balázs Eszter: Mémorial des Martyrs de la Déportation (Párizs)

Balázs Eszter Mémorial des Martyrs de la Deportation.jpg

Balázs Eszter a Kodolányi János Főiskola docense, Párizsban és az ELTE-n doktorált. Értelmiség-, eszme- és kultúrtörténettel foglalkozik, Az intellektualitás vezérei. Viták az irodalmi autonómiáról a Nyugatban és a Nyugatról, 1908-1914 című műve 2009-ben jelent meg.

Rögtön a Notre-Dame szomszédságában, az Île de la Cité keleti csücskében található Mémorial des Martyrs de la Déportation jutott az eszembe (1962-ben De Gaulle adta át) – és nem pusztán az aktualitások okán, ugyanis olyan emlékhelyről van szó, amely a Franciaországból 1941 és 1944 között deportált mártíroknak állít emléket. Egy évtizede a párizsi doktori tanulmányaim idején látogattam el ide először, és azonnal lebilincselt a baljós atmoszférát megjelenítő, csaknem klausztrofób építészeti megoldás: egy földalatti – természetes kőnek ható – betonbunkerbe kell egy szűk, kényelmetlen lépcsőn aláereszkedni, ahol az európai Holokauszt-emlékművekre általában jellemző lecsupaszított tér dominál. Egy háromszögletű udvarból egy valóságos kriptába jutunk, aminek konkrétságát – a halottakra emlékeztető, derengő üvegdarabkák százezrei mellett – egy mártír földi maradványai hangsúlyozzák. (A látogató sírban van: ezt nyomatékosítja a különböző táborokból ideszállított föld és hamu is.) Praktikusan a Szajna szintjén sétálunk, és csak a folyóra és a puszta égre tekinthetünk az ablakfülkéken át: nem kétséges, a világ végén járunk. Amit átérzünk könnyeinkkel küszködve, azt neves francia íróknak és költőknek a falakba vésett szavaival mondjuk ki, mielőtt kilépnénk a szabadba, ahol duplán szédítően hat az Île Saint-Louis patinás boltjainak és kézműves fagylaltosainak kavalkádja.

*

Békés Márton: Bajcsy-Zsilinszky Endre mellszobra a Füvészkertben (Budapest)

Békés Márton emléke.jpg

Békés Márton a Kommentár folyóirat szerkesztője, saját bevallása szerint hagyományőrző forradalmár, aki írt könyvet Sigray Antalról és Németh Lászlóról is, legtöbbet ismertetett munkája az Amerikai neokonzervativizmus - Egy kisiklott ellenforradalom 2009-ből. Tőle várhatjuk majd a nagy Dead Kennedys-szintézist.

A számomra legkedvesebb emlékmű egy teljesen elfeledett büszt, amelyet benőtt a borostyán. Ezzel esztétikai értéke és jelentése csak még felfokozottabb lett. Nagyjából 18 éves korom óta egyik legnagyobb hősöm Bajcsy-Zsilinszky Endre, aki pisztollyal fogadta a németeket 1944. március 19-én, majd mártírhalált halt a németek kiszolgálóinak keze által, 1944. szentestéjének reggelén. 

A VIII. kerületi Füvészkertben, lakóhelyemtől száz méterre, áll egy ház, amely a botanikus kert gondozójának-működtetőjének készült, afféle igazgatási ingatlanként (szép, enyhén klasszicizáló kétemeletes épület). Miután Bajcsyt a németek elfogták, Attila úti házából hurcolták el, majd amikor a kiugráson dolgozó Lakatos-kormány alatt amnesztiát kapott, ebben a józsefvárosi házban talált menedéket, amelyben egyik egyetemi tanár ismerősének özvegye lakott. November 22-én a nyilasok innen vitték el Sopronkőhidára. (Ebben a házban találkozott utoljára a hozzá hasonlóan hungarista hazaárulók által elhurcolt Kiss János altábornaggyal, akivel nem mellesleg az 1919-es nyugat-dunántúli ellenforradalom óta ismerték egymást.) 

Nem tudom, mikor és kik állították a ház falába süllyesztett mellszobrot, amelyet benőtt a futónövény, ráadásul kicsit Széchenyire hasonlít. Nyilván '89 előtt készült, amikor olyanok hivatkoztak Bajcsyra, akik vélhetően szintén kivégezték volna. De nem ez a fontos, hanem a hozzá kötődő felfedezés és a személyes érzelmek. 

Ha emléket állítanék valakinek, akkor az a '80-as évek antikommunista punk-zenéje lenne (ha már a legnagyobb magyar gitárosnak, Radics Bélának – végre!  van szobra Angyalföldön). Ez mondjuk lehetne Óbudán, hiszen onnan indult az ETA. Felirat-javaslatom így hangzik: „Gyerünk, gyerünk, ásd elő a tankot!”  ETA. Esetleg: „Kézigránát kell, kézigránát kell ide”  QSS vagy „Rohadt mocskos, kommunista banda”  CPg.

*

Ifj. Bertényi Iván: Ligeti Miklós Anonymus-szobra a Városligetben (Budapest)

Bertényi Anonymus.JPG

 

Ifj. Bertényi Iván az ELTE Művelődéstörténet Tanszékének adjunktusa, doktori disszertációját Bánffy Dezső miniszterelnök nemzetiségi politikájáról írta, elsősorban a századelő Magyarországának politika- és eszmetörténetét kutatja. Sokan olvashatták tanulmányát A gyűlölt Tisza Istvánról.

Hogy kit ábrázol legkedvesebb történelmi emlékművem? Nem tudom a nevét… És azt sem, pontosan mikor is élt. Csak annyit, hogy lejegyezte a magyarok viselt dolgait, valamikor az Árpád-korban.

Igen, az Anonymus-szoborról van szó, Ligeti Miklós alkotásáról. Mely ma már a Városligetben sétálóknak emlékmű helyett inkább tűnik „utcabútornak”, hiszen boldog-boldogtalan felmászik az ülő szoboralak ölébe, s így fényképezkedik.

Pedig amikor 1897-ben Bánffy Dezső báró miniszterelnök javaslatára Ferenc József – másik kilenc történelmi emlékszobor mellett – elrendelte Anonymus alakjának megörökítését, még kifejezetten történelmi emlékműről volt szó. A magyar nemzeti történetírás névtelen és ismeretlen „megalapítóját” kellett megformálnia a fiatal szobrásznak, s ez az arcot teljesen beborító kámzsa segítségével kiválóan sikerült.

De nem ment könnyen, 1900-ban a szoborminta hatósági szemléjén ugyanis nem kisebb művész, mint Stróbl Alajos kifogásolta ezt a megoldást, és követelte, hogy stilizált fejet formázzon meg Ligeti. Fadrusz János azonban kiállt az eredeti elgondolás mellett, s hozzá csatlakozott a szemlén szintén részt vevő Podmaniczky Frigyes báró, a kormánypárt elnöke is. Végül egy második szemle hatására győzött Ligeti eszméje, s 1903 novemberében Tisza István gróf miniszterelnök átadhatta a szobrot, mely mind a megformálás ötletességét, mind a történetírói tevékenység számára idilli nyugalmat biztosító helyszínét tekintve a főváros egyik legkiválóbb köztéri szobra.

*

Bolgár Dániel: A „kakasos kisfiú” és a Historiska Museet (Gyöngyös és Stockholm)

Bolgár Kakasos kisfiú.jpg

Bolgár Dániel az ELTE Gazdaság- és Társadalomtörténeti Tanszékének oktatója. A dualizmuskor és a Horthy-korszak társadalomtörténetét kutatja, de publikált tanulmányt a Gazdálkodj, okosan! szocialista indoktrinációs szerepéről is. Doktori disszertációjában a zsidók és keresztények közti egyenlőtlenségek újragondolására tesz kísérletet. Nem a klubrádiós Bolgár György fia.

Legkedvesebb emlékművem egy Gyöngyös városközpontjában álló, kútként is szolgáló, bizalmasan kakasos kisfiúként emlegetett szobor. A mérsékelten szép alkotás az 1917. évi nagy gyöngyösi tűzvésznek állított emléket néhány évvel azután, hogy a város úgyszólván porrá égett. Egy rettenettől eltorzult arcú, kínhalálára készülő, épp csak járni képes korú gyermeket ábrázol kezében egy ugyancsak rémült kakassal. Ezt azonban csak onnan tudom, hogy utána olvastam, mások meg még onnan se. Az esemény iszonyatát azóta ugyanis elfelejtették, a várost átépítették, tűzvész nem fenyeget, az áldozatoknak az utódai is meghaltak. Senki sem veszi már észre a félelmet a két alak arcán, a mű átértelmeződött Gyöngyös kedélyes, pufók Manneken Pisévé. Szóval nekem, meg még sok-sok földimnek, azért ez a kedvenc emlékművünk, mert már nem vagyunk képesek megérteni, mire akar emlékeztetni. Ezzel az erővel pedig a Szabadság térre tervezett sasos-gábrieles kompozíció is lehet még sikeres: amikor majd atyáink, nagyatyáink és mi sem számítunk már semmit, a szoborban a közönség felfedezheti akár a solymászni igyekvő kedves angyalkát.

Azonban még jó soká lesz, mire teljesen kimegyünk a divatból, úgyhogy addig nem félreértési lehetőségei, hanem szándékolt hatása felől érdemes vizsgálni a megszállási emlékművet, tehát aszerint, mennyire lesz képes betölteni funkcióját nemzeti emlékhelyként. A legalkalmasabb nemzeti emlékművet, amivel valaha találkoztam, paradox módon a jövőbeli svéd nemzeti azonosságnak állították a stockholmi Historiska Museetben, méghozzá a svéd történelmet Wikipédia-tömörséggel, ám roppant ötletességgel bemutató kiállítás utolsó termében. Sajnos csak emlékezetből tudom felidézni a koncepciót, amit nevezhetnénk nyitott emlékműnek: minden látogató megkapta a lehetőséget arra, hogy egy cetlire felírja, mi lesz a következő évszázadban a legsvédebb dolog, majd kiállítsa személyes jóslatát. Elképzelni sem lehet ennél őrültebbnek látszó vállalkozást nacionalista nézőpontból, vagyis mindnyájunk nézőpontjából.

A nemzeti emlékezetnek ugyanis nem annyira a tartalma a lényeges, hanem inkább az egyezményessége. Tehát például nem attól lesz nemzeti a történelemfelfogásunk, hogy mit gondolunk a múltról, hanem attól, ha jobbára ugyanazt gondoljuk róla. A Historiska Museet azzal, hogy a látogatókra bízta az emlékmű kialakítását, hogy mindenki mást írhatott a maga cetlijére, beengedte a nemzeti emlékezet legfőbb ellenségét a svédség mibenlétét bemutató, illetve definiáló tárlatra, a változatosságot. Én azonban mégis kétlem, hogy olyan nagy veszélyt szabadítottak ezzel a muzeológusok nemzetükre. És azt is kétlem, hogy az olyan emlékhelyek, mint amilyet a Szabadság térre is terveztek, amelyek egyetlen igaznak mondott elbeszélést állítanak ki, hatékonyabbak lennének az emlékezet egységesítésében. Azt állítom, hogy az a stockholmi kiállítóterem svédebb, mint amennyire a sasos-gábrieles emlékmű valaha magyar lehet.

Mindannyian tudjuk, hogy ha megépül a megszállási monumentum, akkor tüntetni és ellentüntetni fognak körülötte. Befestik, leverik, koszorúzzák. Talán még le is fogják rombolni, aztán újra felépítik. A köré fonódó emlékezet minden lesz, csak egységes nem. Ehhez képest arra lettem figyelmes a Historiska Museet szabados káoszában, hogy újra és újra ugyanaz a négy betű szerepel a cetliken egyazon sorrendben: IKEA. Úgy tűnik, a nyitott emlékmű zártabb, egységesebb nemzeti azonosságot képes eredményezni, és akikre ráhagyják, mit tartsanak nemzetinek, hajlamosabbak ugyanazt annak tartani, mint akiknek folyton határozott ajánlásokat tesznek.

*

Braun Róbert: Pauer Gyula Duna-parti emlékműve (Budapest) és mások a világban, amelyek szintén nem hazudnak

Braun Róbert Cipők a Duna-parton.jpg

Braun Róbert korábban történetfilozófiával, ma marketinggel és identitással foglalkozó szakember, egyetemi oktató, politikus. Hayden White fordítója, az 1995-ös Holocaust, elbeszélés, történelem szerzője.

A múltunkról a jövőnkért nem szabad hazudni. Nem hazudik Pauer Gyula cipőket ábrázoló emlékműve a Duna parton, nem hazudik Peter Eiseman emlékműve Berlinben, ahogyan a közös múltról és jövőről, a genocídium feldolgozhatatlanságáról beszél a ruandai Kigaliban az emlékmű, mely egy tömegsírra épül, vagy az örmény genocídium múzeuma Jerevánban, ami egy domb mélyébe, a föld alá vezet, Majdanek emlékműve, ahol semmi nincs, csak a dombon a metsző szél, Belgrádban a hadügyminisztérium szétbombázottan hagyott épülete a város közepén – ezek egyike sem próbálja újrateremteni a múltat, nem akar mást mutatni, csak a szenvedést, a szomorúságot, azt, ami közös, úgy hogy közben nem mosódik össze áldozat és elkövető.

*

Csorba László: Veres Kálmán Széchenyi-Kossuth emlékműve (Dunaújváros)

Csorba László Széchenyi-Kossuth.jpg

Csorba László 2010 óta a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatója. Korábban a Római Magyar Akadémiának volt igazgatója és az MTA Történettudományi Intézetének igazgatóhelyettese. Fő kutatási területe a 19. századi művelődés- és egyházpolitika, valamint a magyar-olasz kapcsolatok története. Írt életrajzot Széchenyiről, Garibaldiról és Teleki Lászlóról.

Én szellemiségében szimpatikusnak és a „nemzetnevelés” szempontjából hasznosnak látom Veres Kálmán dunaújvárosi Széchenyi-Kossuth emlékművét (1998).

A hagyományos nemzettudatban kettőjük ellentéte jóval nagyobb hangsúlyt kapott, mint amekkora az valójában volt. Sőt, egy időben manipulatív módon fokozták is ezt az ellentétet, mert úgy vélték, ideológiailag hasznos a „kádárista” Széchenyi kijátszása az ötvenhatos Kossuth ellen. Mára azonban az egykori valós ellentétek túlélezése felesleges és túlhaladott. Napjainkra lassan teret nyer a felismerés, hogy bár ellenfelek voltak, de ugyanazon az oldalon  a reformtábor soraiban a nemzeti polgárosodásért és a liberális szabadságjogok biztosításáért  küzdöttek és az erőfeszítések tetőpontján személyes ellentéteiket félretéve, a Batthyány-kormányban vállvetve harcoltak a márciusi forradalmi vívmányok érvényesítéséért. Ennek – az ellentéteknél erősebb, azokat nem feledő, de meghaladó  közösségnek a találó kifejezése Veres Kálmán alkotása. „A harcot, amelyet őseink vívtak / Békévé oldja az emlékezés...”

*

Deák István: A vietnami veteránok emlékműve (Washington)

Deák Vietnami veteránok Washington.jpg

Deák István 1964 óta tanít a New York-i Columbia Egyetemen, 1990 óta az MTA külső tagja. Kutatási területe a 19-20. századi európai történelem, magyarul legutóbb Hitler Európája címmel jelent meg tanulmánykötete 2003-ban.

A washingtoni Capitolium közelében, közvetlenül az úgynevezett Mall mellett, amelynek óriási füves területén a főváros legfontosabb múzeumai is találhatók, félig a földbe süllyesztve áll a Vietnami Veteránok Emlékműve. Nincs ennél megrázóbb háborús emlékmű, pedig egyszerűbbet nehéz elképzelni. A fő részt alkotó hosszú fal olyan kelet-indiai eredetű kőből készült, amely gyönyörűen tükröződik a szomszédos vízmedencében. A fal fekete, és rajta, minden díszítés nélkül, egyforma méretekben belevésve olvasható annak az ötvennyolcezernyi amerikai katonának a neve, akik meghaltak a vietnami háborúban. Nem úgy, mint sok más háborús emlékművön, ezeken a listákon nincs senkinek sem feltüntetve a rangja, beosztása, fegyverneme, még betűrendben sincsenek, hanem időrendben vannak felsorolva, úgy ahogy meghaltak a hosszú háborúban, 1958 és 1975 között. Köztük ezernél több olyan katona neve, akik eltűntek a háborúban.

A fő emlékművet kiegészíti egy valamivel később odatelepített három katona realisztikus szobra; láthatólag gyalogosok, halálfáradtak, az egyik fehér ember, a másik amerikai fekete és a harmadik úgynevezett latino, vagyis spanyol anyanyelvű amerikai polgár. E három alak is hangsúlyozza, hogy a a katonák valójában civilek, akiket besoroztak egy népszerűtlen hadjáratba, de mégis megtették a kötelességüket, nem úgy mint sok kiváltságos fiatalember: a jobb módúak, a tanultabbak, akik nagyrészt kivonták magukat a háborús szolgálat alól. Jellemző például, és ezt azóta is sokan emlegetik, hogy a szájhős fő-patrióta, George W. Bush, későbbi elnök, kivonta magát a vietnami szolgálat alól. Akik harcoltak s meghaltak azok nagyrészt az alsóbb néposztályokból verbuválódtak.

A fő vietnami emlékművet kizárólag magánadakozásból építették, habár a területet magát az Amerikai Kongresszus bocsátotta az építők rendelkezésére. A művészi zsűri a sok száz pályázat közül egy amerikai-kínai lány, Maya Lin pályázatát választotta, mely választás természetesen sok panaszra és tiltakozásra adott okot, de azóta fenomenális sikernek bizonyult. A Vietnami Veteránok Emlékművét évente hárommillióan látogatják, amerikaiak és külföldiek egyaránt, akik közül sokan nem csak futólag tekintik meg az emlékművet, hanem órákat töltenek a nevek olvasásával. Mások virágot, egyéni emléktárgyakat helyeznek a listák alá, gyermeklátogatók babát, saját rajzaikat teszik oda vagy kezükkel végigsimítják a meghaltak neveit. Nem kétséges, hogy ez egy vesztett háború emlékműve, minden pompázattól és frázistól mentes és ahelyett, hogy dicsőítene „a szent hazáért életüket áldozó örök hősöket”, emléket állít az áldozatoknak. A vietnami veteránokat annak idején sokan gúnyolták, támadták vagy azért, mert elvesztették a háborút vagy mert háborús bűnösöknek tekintették őket, és mert milliárdokba kerültek az adófizetőknek. Azóta azonban, részben az emlékmű hatására, ez az igazságtalan kép megváltozott: ma szeretettel és szomorúsággal emlékeznek azokra, akik megtették a kötelességüket.

*

Farkas Attila Márton: Az 1944-ben elesett magyar katonák sírköve (Isaszeg)

FAM Isaszegi honvédemlékmű.jpg

Farkas Attila Márton végzettsége szerint egyiptológus-kulturális antropológus, disszertációját az ókori Egyiptom szimbolikus gondolkodásáról írta. Jelenleg a Tan Kapuja Buddhista Főiskola oktatója, de celebrál Puzsér Róberttel közös szeánszokat, az egyikről itt olvashat tudósítást a Mandineren. 2006-os, a honi politikai közbeszéd természetrajzát elemző művét, az Arroborit kötelezővé kéne tenni minden választópolgárnak.

Az isaszegi temetőben áll egy sírkő, ami a szovjetek és az általuk előre hajtott román csapatok ellen harcoló magyar katonáknak állít emléket, akik '44 végén tartották a falut pár hétig. Ez az első ilyen az országban, a többi csak '89 után nőtt ki a földből, amikor már szabadott, sőt elvárt lett. A síremléket egy helybéli 19 éves srác állíttatta a haverjaival '84 nyarán, „hazánk felszabadításának 40-ik évfordulójára”, szembemenve az akkori nemzeti együttműködés rendszerével. A plébános adott egy helyet a temető centrumában meg egy régi márványoszlopot, amit a helybéli sírköves ingyen lecsiszolt és belevéste a kívánt szöveget, ami egy Kassák idézettel kezdődött: „»Győzni szerettek volna, és elhulltak szegények«. Az 1944-ben elesett magyar katonák emlékére”. Majd a plébános egy kis ünnepség keretében a káplánnal közösen felszentelte a sírt. Minthogy a srác, aki gyakornokként dolgozott a tanácsházán, az egészet úgy szervezte, mintha a hivatalos megemlékezések részéről volna szó, lett egy kis botrány: a rendőrség kiment a sírhoz, lefotózták, bőrkabátos béemesek kérdezősködtek a sírállítók személyazonossága felől a papnál és a könyvtárban (ott volt ui. egy kis „ellenzéki kör”), a srácot később megfigyelte katonaságnál a III/4, civilben meg a III/3. Végül is ennyivel megúszta. (Ma valószínűleg szarabbul járna, ha mondjuk munkásmozgalmi emlékművet állítana.) Pedig akkoriban se közel, se távol nem volt tizedannyi nagy magyar se. A feliratok miatt is adódott egy kis bruszt a hatóságokkal. Maradhat a sírkő szép csendben – mondták -, ha a fasiszta Kassák idézetet lefedik egy másikkal. Így a srác egy kis márványtáblára rávésetett egy Shelley idézetet: „Nem bosszul más, csak a vétkes”, és rácsavaroztatta a Kassákra. Ez még jobban kiverte a biztosítékot, így maradt az eredeti felirat, a kis márványlapot meg lekerült a sír elé, hogy azért kárba ne vesszen a meló.

A síremlékállítók ideológiája az antigonéi parancs volt: a holtakat el kell temetni. No persze meg beinteni a komcsiknak. Ez utóbbi miatt azóta vezekel. Mert időközben rájött, hogy ami ebben az országban megy legalább száz éve emlékművekkel meg újratemetésekkel, az nem a holtak eltemetése, hanem épp ellenkezőleg: a halottak megidézése és felhasználása hatalmi célokra. Ezt régen úgy nevezték, hogy nekromancia, és a fekete mágián belül is a legördögibb eljárásként volt számon tartva. A nekromanciának meg is lett az eredménye: Magyarországon már régóta nem lehet racionális vitát folytatni gazdaságról, kül- és belpolitikáról, tudományról, sportról, művészetről, környezetvédelemről, semmiről, mert mindent átjár a történelmi hullabűz. Tanácsköztársaság, Horthy rendszer, Don-kanyar, kitörés, Auschwitz, 56. Címerek, zászlók, emlékművek, szobrok, és mindenféle szimbólumok visznek utcára tömegeket pro és kontra, és nem a korrupció. Történelmi traumákra építenek mindkét oldalon. Itt nincs közélet, csak a halottak megidézése és erejük felhasználása az élők kárára, a politikai nekromanták javára. Akik ezért a pokol tüzében égjenek örökké.

*

 Földes György: Varga Imre Tanácsköztársaság-emlékműve (Budapest)
 
Kövér György - Földes György Kun Béla.jpg
Földes György a Politikatörténeti Intézet igazgatója, az MTA doktora. Elsődlegesen a Kádár-korszakot kutatja. A Kádár-korszak magyar nemzeti kérdését feltáró nagy munkája, a Magyarország, Románia és a nemzeti kérdés 1956-1989 2007-ben jelent meg.
 
Megértéssel vagyok minden olyan történelmi emlékművel szemben, amely nem hamisít tényt, nem sért senkit, amely összebékíti az embereket, a nemzeteket a múltjukkal, saját történetükkel, történelmükkel. Külön tudom méltányolni azokat a szobrászokat, akik önállóan, a kor divatjainak nem hódolva tesznek kísérletet egy-egy személy vagy esemény művészi értelmezésére. Egyik kedvenc köztéri szobrom Varga Imre tanácsköztársasági emlékműve. Ez a Vérmező sarkán állt. 133 nap története egy szoborban, ahogy az idő magával ragadja, sodorja az embereket. Gyanakvó utcai emberből, polgárból, munkásból vörös katonává válva rohannak ki térből és időből. Semmi mozdulatlanság – csak a sebesség, az akkori lét dinamikája egyetlen egy szoborban. Az is kap, aki felejtené az akkori történéséket és az is, aki sok, akkor megvalósítani próbált eszmét ma is magáénak vall.
*
 
Gergely András: Voortrekker Monument (Pretoria)
 
Gergely András Vortreeker Monument.JPG
Gergely András korábban az ELTE, jelenleg a Károly Gáspár Református Egyetem professzora, az MTA doktora. A 19. század magyar eszme- és politikatörténetével történetével foglalkozik, szerkesztette a Magyarország története, 1790-1918 egyetemi tankönyvet és több könyvet is írt Széchenyiről.
 
A legnagyobb hatást a dél-afrikai Pretoriában található Voortrekker Monument, vagyis a Pionírok Emlékműve gyakorolta rám. Az amerikai vadnyugat meghódításához hasonló folyamatra emlékeztet,  amikor is a „Nagy Vándorlás” során, az 1830-as években a búr (másszóval afrikánsz) farmerek elhagyták a déli, már civilizált Fokföld tartományt, s északnyugati irányba vándorolva több év alatt eljutottak a mai Pretoria vidékére. A Véres Folyónál (Blood River) 1838. december 16-án nagy győzelmet arattak a zuluk felett. Az alapítók érdemei mellett e győzelemnek állít emléket a dombtetőre helyezett, monumentális gránit emlékmű. „Afrikai” jellegét az alkalmazott egyiptomi stílus hivatott kifejezni. A 40x40 méteres, 40 m magas építmény belül szűrt megvilágításban további emlékeket tartalmaz: a falat körülveszi a világ legnagyobb márványfríze, amely a vándorló búrok történetét, vallásos-nemzeti mitológiáját jeleníti meg. A belső tér centrumában egy hatalmas (szarkofágszerű) csiszolt kődarab áll, rajta afrikánsz felirattal: Tiéd vagyunk, Dél-Afrika. A kupolában egy kicsiny nyílás van elhelyezve, amelyen keresztül minden év december 16-án délben a ragyogó nyári nap fény-nyalábja e kőre esik. 1934-1949 között építették.
*
 
Gerő András: Milleniumi emlékmű (Budapest)
 
Gerő András Hősök tere.jpg
Gerő András az ELTE Gazdaság- és Társadalomtörténeti Tanszékének vezetője, a CEU professzora, a Habsburg Történeti Intézet igazgatója. Írt népszerű Ferenc József-életrajzot, könyvek sorában vizsgálta a magyar polgárosodás 19-20. századi előrehaladását és megakasztását, Egy polgár naplója címmel publikált 1998 és 2002 között közéleti naplót, Képzelt történelem című 2005-ös nagyobb munkája kötelező a szimbolikus politika iránt érdeklődőknek. Legutóbbi kötete a tavaly megjelent Nemzeti történelemkönyv.
 
Sok helyen jártam, sok emlékművet láttam. Volt olyan, ami tetszett, volt, ami nem. Kedvencem nincs, de van olyan, amit nagyon szeretek, mert – hitem szerint – összebarátkoztunk.  A Millenniumi Emlékműről van szó. A barátkozás a ’80-as évek utolsó harmadában kezdődött, amikor felkérést kaptam, hogy írjak egy angolul és németül megjelenő könyvet a Hősök teréről. A Hősök tere pedig elképzelhetetlen az emlékmű nélkül.
 
A barátkozás folytatódott, hiszen amikor egyre több figyelmet szenteltem a szimbolikus politikának – és az identitáspolitikának –, újból találkoztunk. Örömmel láttam, hogy az emlékműből – pontosabban sziluettjéből – a magyar nemzeti kultúra logója lett, ami arról szól, hogy ez az emlékmű képessé vált önmagán jóval túlmutató jelentőségre is szert tenni. Persze tudom, hogy művészettörténeti értelemben nagyon is korhoz kötött; tudom, hogy története során voltak aktuális identitáspolitikai indíttatásból előálló cserék; tudom, hogy időről-időre átértelmezték.  De érdekes módon mindez nem ártott az emlékműnek. Ahogy telt-múlt az idő egyre harmonikusabban illeszkedett be a város szövetébe, olyannyira, hogyha – Isten ne adja – elbontanák, akkor elképzelni sem tudnánk nélküle a magyar Champs Élysées-t.
*
 
A magyar történészek kedvenc emlékműveit bemutató összeállításunkat folytatjuk.

A bejegyzés trackback címe:

https://mandiner.blog.hu/api/trackback/id/tr135810609

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Doomhammer · http://tirpakbokretas-migrations.blogspot.com/ 2014.02.12. 12:11:58

"Gondolkodjunk együtt az emlékezetpolitikáról!"

Muhahaha, ez az emlekezetpolitika majdnem olyan jo, mint a nemzetstrategia vagy a cel/eszkozvita!

Urfang 2014.02.12. 12:24:47

@Doomhammer:

Az emlékezetpolitika a Nemzeti Emlékezet Bizottság dolga. A magyar polgároknak elég erre emlékeznie:
www.youtube.com/watch?v=u6xxFSXQTF0

Urfang 2014.02.12. 12:29:30

"Nem lehet az oroszokkal olyan megállapodást kötni, olyan szerződést aláírni, amelyet tíz évre titkosítanak, hogy mi ne tudhassuk meg, hogy pontosan honnan, kik, hogyan befolyásolják az életünket, és pontosan milyen gazdasági számítások alapján várhatjuk Magyarország felemelkedését vagy éppen meggyengülését. Ez a mi életünk, ez nem a kormány a kormány biznisze. Ez a mi életünk. És aki elveszi a választott képviselőktől a valóságos helyzet megismerésének jogát, 48 órával az aláírás előtt jelenti be, hogy egyáltalán valami készülődik, az valójában puccsot hajt végre a magyar alkotmányos rend, a magyar népképviselők és az egész magyar néppel szemben."

Orbán Viktor
emlékezetpolitikai szaktekintély

Robinzon Kurzor 2014.02.12. 12:33:22

Én a vietnámi emlékművet juttatnám a következő fordulóba.

Vagy ez nem olyan tévés verseny?

tauglich · http://tauglich.blog.hu/ 2014.02.12. 12:41:25

Most úgyis kicsit aktuális a sírmegváltás körüli mizéria miatt, ezért szerény véleményem szerint Kádár János megdurrantott koponyája az egyik legjobb kortárs hazai konceptuális emlékmű.

Bell & Sebastian 2014.02.12. 13:15:16

Majdnem belinkeltem a magamét. (hogy miért nem, az egyértelmű) Egyszerű, olcsó és szabadtéri, kihasználja az adottságokat, az árnyéknak is van szerepe.
Olyan Stonehenge -féleséget kell elképzelni, teszkógazdaságosba'.

bozon 2014.02.12. 13:26:19

Érdekes az IKEA-emlékmű. Azért mehetett szembe a koncepcionálisan egy mederbe terelő szemlélettel, mert bízott abban, hogy a svédek gondolatai mégiscsak egy mederben folynak. Ahelyett, hogy erőszakkal kimondta volna, mi a svédség, fel merte tenni a kérdést nyitva: "mi a svédség?". S megjött a válasz, mely többek között bizonyította, hogy a svédség igenis létezik.

Magyarországon azért nincsenek nyitott kérdések, mert az alkotók, megrendelők, nemzetboldogítók félnek a választól. Mi pedig, akik alkalmasint tényleg kíváncsiak volnánk, hogy létezik-e, és mi a magyar, a büdös életben nem fogjuk megtudni a választ.

Lehet egyébként, hogy a magyarság pont ez a megrendelt nemtudás, bizonytalanság. De akkor állati nagy szarban vagyunk.

Köves D. Gábor 2014.02.12. 13:48:20

Jé, itt hozzá lehet szólni.

tesz-vesz · http://kkbk.blog.hu 2014.02.12. 14:05:08

nekem ez a kedvenc szobrom Münchenben:

www.utaot.com/wp-content/uploads/2013/09/IMG_30531.jpg

upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/5/50/Munich_Neues_Rathas_Dragon_Detail.jpg

The New Town Hall is a town hall at the northern part of Marienplatz in Munich, Bavaria, Germany. It was built between 1867 and 1908 by Georg von uberrisser ina Gothic Revival architecture style, and hosts the city government including the citycouncil, offices of the mayors and part of the administration.

meg tetszik még hunyadi-szobor is:
m.cdn.blog.hu/kk/kkbk/image/hunyadi.jpg

br17 2014.02.12. 14:10:37

Nekem is a városligeti Anonymus szobor a legkedvesebb szobor a városban, hihetetlen nyugalmat áraszt.
Alkotóját a születésekor Lővi Móricnak hívták, feltehetőleg a felmenői nem Árpáddal érkeztek, mégis a szoborban mindent megfogalmazott, amit a honfoglalás történetének jegyzőjéről tudhatunk. Kiváló alkotás.

♔bаtyu♔ 2014.02.12. 14:17:24

Nem a történészeknek kell hogy tetsszen, hanem nekünk.

Annak csak örülök, ha nekik is tetszik, de ha nem, hát nem, ez egyáltalán nem fontos.

tevevanegypupu 2014.02.12. 14:17:46

Nekem egy rikkancsfiú, gőzöm nincs ki szoborta, de nagyon jo..és valahol egy budapesti utcán láttam. Meg van egy duci csendőr is, hősi szobrok kíméljenek. És ők is emléket állítanak.

♔bаtyu♔ 2014.02.12. 14:19:34

@br17: Ráadásul szerintem hihetetlenül ötletes is, hogy nem látszik az arc. Egyik legkiemelkedőbb köztéri szobrunknak tartom én is.

tesz-vesz · http://kkbk.blog.hu 2014.02.12. 14:24:11

ezek közül a személyek közül melyek indítanának pert most Horthy ellen népirtás miatt?

♔bаtyu♔ 2014.02.12. 14:26:53

@tevevanegypupu: Ja, az a rendőr nagyon jó, merthogy az rendőr. Ráadásul jó helyen is van.

tevevanegypupu 2014.02.12. 14:55:38

@♔bаtyu♔:

Jaj bocsánat, annyira harcolok a fasizmus ellen aztán tessék, itt meg elcsesztem, tényleg rendőr.

Alfőmérnök 2014.02.12. 15:00:18

Nekem továbbra is a Gábor Áron emlékmű a kedvencem:
www.kozterkep.hu/~/10552/

benoke77 2014.02.12. 15:12:52

A patkánylázadós szoborról indítottuk a cangát lent meg egy hatalmas sóderhalmon ugrattunk (inkább borultunk). Nagypapi még lőtt rájuk, mi már csak bicajoztunk rajta:-)

vizipipa 2014.02.12. 15:47:52

Harry Hill Bandholtz, amerikai tábornok. Ez is Ligeti Miklós műve.

www.kozterkep.hu/~/2726/Bandholtz_tabornok_Budapest_1936.html

gabuscica 2014.02.12. 16:10:38

Azt még elmagyarázhatnátok, miért fontos (főleg a csaposnak miért fontos) Kádár szép emlékezetének ápolása. Mi folyik itt? Restauráció?

gabuscica 2014.02.12. 16:14:54

Persze maguk a szobrászok harcolásznak, hogy zizis, eleve lebontásra rendelt szobrokat készíthessenek Sztálinról, Marxról, Kunról, Horthyról, Gömbösről, mert az eltakarítás után újra ők kapják a megrendelést Kádárra, Szálasira, Szamuelyre és Zsolt Bélára.

bbjnick · http://bbjnick.blog.hu 2014.02.12. 17:15:27

Jutott eszembe: ha a búr emlékművel együtt tud élni a gyilkos zulu csürhe, akkor a mi törzsi vándorvendégeinknek is illenék megtanulnia együttélnie a Horthy-rendszer emlékezetét megörökítő monumentumokkal!

Úgy döntöttem, hogy ha a német megszállási emlékmű felállítása problémákba ütközik, akkor saját tulajdonú földterületet ajánlok fel annak felállítására. Saját birtokomon azt állítok föl, amit akarok! Oda dugja be az orrát tiltakozni, akinek van mersze!

Bell & Sebastian 2014.02.12. 17:34:44

@bbjnick: Jujuj, csak akkor jól válassza meg az anyagát, nehogy elhordják a... nemtudjukkik.

Jack Torrance 2014.02.12. 17:40:57

@bbjnick: már megint ez a kisfiús dac

bbjnick · http://bbjnick.blog.hu 2014.02.12. 17:44:21

@Bell & Sebastian:

Majd szekértáborral vesszük körül, mint a búrok és fegyveresen védjük --- ennyit megérdemel egy ezeréves keresztény állam méltósága.

Mr Falafel · http://menekulttabor.blog.hu/ 2014.02.12. 19:34:14

Ez a verset a mandicsetről hoztam át.

Dr. Regős Péter, a Magyar Zsidók Világszövetsége szóvivőjének verse

Hangosak a fasz magyarok,
Fajtiszták, mint az olaszok.
Buták, mint az oroszok
S úgy végzik, mint a karthágó'k.
Lesózzák a földjeiket,
Felszámolják történelmüket,
Eltűnnek majd nem sokára,
Elmennek a bús picsába.
Úgy rühelem minnyájukat,
mocskos, gyilkos falkáikat,
s mikor himnuszukat hallom,
felfordul a teli gyomrom.
Panaszkodnak, nyavalyognak,
İk sehová sem tartoznak,
Mindenki az ellenségük,
Nincsen nekik kistestvérük.
Mindenki utálja ıket,
Magyar férfiakat, s nőket,
Mindegyiküket megvetik,
De egyiküket sem szeretik.
Elveszett tekintélyüket féltik,
De mások a nyelvüket sem értik,
Nem tartoznak nyelvcsaládba,
Csak a tetves, bús picsába.
Európába keveredtek,
Emberekké nem vedlettek,
Ázsiai majmok még ık,
Zsivány Trianon-védők.

Soha nem hallottam még, hogy egyetlen egy zsidó is elhatárolódott volna ettől.

vantaan2 2014.02.12. 19:55:16

@Mr Falafel: Ó a bunkóság, a hülyeség párt, nemzet, felekezet és kor semleges. Biztosan elhatárolódott .... csak nem verte nagydobra.

biboldó · http://menekulttabor.blog.hu 2014.02.12. 20:01:19

@Mr Falafel:
Mondjuk a kurucfingó és jó néhány mandis kommentelő paródiájának egész jó. Tőlük ki szok elhatárolódni?

Mr Falafel · http://menekulttabor.blog.hu/ 2014.02.12. 20:25:41

@biboldó: Például én. Párszor beszóltam a kurucon, és kibasztak, mint macskát szarni.

Különben meg pont leszarom, hogy egy ilyen alja senki ember mit ír. A lényeg az, ha valami hasonló jelenne meg a Magyarok Világszövetsége székházának wc-s nénije tollából, a világ zsidósága követelné a Magyarok Világszövetségének feloszlatását.

biboldó · http://menekulttabor.blog.hu 2014.02.12. 20:32:31

@Mr Falafel: Ismétlem, nem tudom, komoly vagy pródia a vers. Ettől függetlenül fordított értelemben tömkelegével jelennek kommentek különböző, legalább annyira jelentős helyeken, mint ez a vers.

Mr Falafel · http://menekulttabor.blog.hu/ 2014.02.12. 20:54:00

@biboldó: A fickó nem egy kommentelő futóbolond, tehát rossz az analógia. Az is totál lényegtelen, hogy ez paródia vagy komoly. Ilyen paródia egyébként nem létezik. De megismétlem, totál leszarom, mit ír ez, vagy más a magyarokról. Az számít, hogy fordított esetben az USA megszállná Magyarországot, mert itt irtják a zsidókat. És ez nem túlzás, sajnos. Ráadásul a tendencia egyre inkább arra mutat, hogy a társadalmi megbékélés évmilliókra van. Már rég nem lesz emberi faj, amikor a magyarok és zsidók még mindig tiszta szívből gyűlölni fogják egymást. Ezért nem blogozok mostanában. Két-három mondat után áthömpölyög a gyűlölet a képernyőn. A fasznak van erre szüksége.

Bell & Sebastian 2014.02.12. 20:56:46

Torontói levél
>>>
Igaza van Regős Péternek is. Mindenkinek joga van azt utálni amit és akit akar, ha nem sajnálja az avval járó negativ vibrációt. Viszont, akkor legyen olyan kedves Regős Péter odahatni, hogy sem ő, sem kedvenc fajtestvérei ne használják a magyar nyelvet titkos nyelvként a new yorki tőzsdén, és Jeruzsálemben sem, és egyáltalán sehol. Az igaz, hogy nem azon a szinten használják mint Vörösmarty, vagy Arany János, mert egy életet lehet eltölteni a kutatással és senki nem fog találni egyik költő művében sem trágár magyar szót, - ami része ugyan az utcán használt magyar nyelvnek, de nem jellemző a magyar kultúrára -. mig a "regősök" tiz perc leforgása alatt ömleszteni tudják minden vonalon. De éppen ezért ez a szörnyű érzés talán elviselhetőbb lenne számukra, ha kitépnék a saját nyelvüket, hogy ne tudják többé beszélni ezt a gyűlölt nyelvet. Milyen nagy csend lenne egyszerre a világon! Ugye, hogy mindenre van megoldás? Csak hát el kell jutni egy bizonyos szintig, hogy ötletei legyenek az embernek….
<<<

biboldó · http://menekulttabor.blog.hu 2014.02.12. 20:59:58

@Mr Falafel: Nem játszom a hülyét, tudom, ki ez a fickó. Semmivel nem jelentősebb mondjuk egy kurucfingós bloggernél. Gyűlölet? Magyar-zsidó a frontvonal? Nem tudom, de a tököm nekem is tele van. A karaván meg halad.

Mr Falafel · http://menekulttabor.blog.hu/ 2014.02.12. 21:13:47

@Bell & Sebastian: Annyit azért tegyünk hozzá jogos felháborodásunkban, hogy a zsidók nagyon szerettek magyarok lenni, csak ez a kis holokaland betett nekik rendesen.

Mr Falafel · http://menekulttabor.blog.hu/ 2014.02.12. 21:17:48

@Bell & Sebastian: Annyit azért tegyünk hozzá jogos felháborodásunkban, hogy a zsidók nagyon szerettek magyarok lenni, csak ez a kis holokaland betett nekik rendesen.

Bell & Sebastian 2014.02.12. 21:20:45

@Mr Falafel: Ez így van, mókás dolog is a maszkabál, ahol mindenki magyarnak van öltözve, a magyarok meg kívülről nyalogatták a kastély ólomüveg ablakát.

Alfőmérnök 2014.02.12. 21:21:52

@biboldó: " tudom, ki ez a fickó"

És tényleg van köze a Magyar Zsidók Világszövetségéhez? Ha igen, miért nem basszák ki a picsába?

biboldó · http://menekulttabor.blog.hu 2014.02.12. 21:26:20

@Alfőmérnök: Van köze. Viszont ez a bizonyos szövetség semmivel nem jelentősebb a kurucfingósok szakszervezeténél.

biboldó · http://menekulttabor.blog.hu 2014.02.12. 21:29:49

@Bell & Sebastian: De azt a kastélyt nem államosították, nem privatizálták, hanem felépítették. És senki nem volt kizárva, csak a balfaszok érezték kívülállónak magukat, mert nem ütötték meg a klubtagsághoz szükséges szintet. Naná, hogy elkezdtek dűteni-borítani.

Bell & Sebastian 2014.02.12. 21:30:32

Amerikai Népszava szerkesztő MOSZAD -os. Ha kivágják a vallási vezetőségből, attól még szerkesztő és ügynök marad. Three in one.

Bell & Sebastian 2014.02.12. 21:33:05

@biboldó: Most sincs másképp, negatív kiegyezés, hazahúzzák a kastélyt, ha pozitív, őket húzzák el.

Középút nincsen?

biboldó · http://menekulttabor.blog.hu 2014.02.12. 21:34:27

@Bell & Sebastian: Van, csak az a legrögösebb. Javaslat?

Bell & Sebastian 2014.02.12. 21:38:25

@biboldó: A kastély a hibás, kezdetnek ONCSA - az árából. Nem kell minden putritölteléknek pösti kastély.

biboldó · http://menekulttabor.blog.hu 2014.02.12. 21:46:47

@Bell & Sebastian: Nem hibást kerestem, megoldást.

bbjnick · http://bbjnick.blog.hu 2014.02.12. 22:10:59

@Mr Falafel:

"Annyit azért tegyünk hozzá jogos felháborodásunkban, hogy a zsidók nagyon szerettek magyarok lenni, csak ez a kis holokaland betett nekik rendesen." --- írod.

No, de azt a holokalandot nem a magyaroknak köszönhetik! Az egy adott kor, adott hatalmi-politikai konstellációjának következménye volt. Szerintem, negyven év kommunizmus után ennek megértése nem túl bonyolult! Gyűlöljem a magyarokat vagy a magyarságomat, mert olyan dolgok történetek az elmúlt hetven évben az őseimmel és velem, amiket igazságtalannak, embertelennek tartok?

Egyébként pedig a választás a személyé! Mindenki a maga felelősségére, a maga kontójára dönti el, mit kezd magával, mit csinál magából! Ha nem tudok együttélni a magyarokkal, a magyarságommal, akkor meg lehet próbálni máshol, másként élni.

bbjnick · http://bbjnick.blog.hu 2014.02.12. 22:12:03

@Mr Falafel:

"Annyit azért tegyünk hozzá jogos felháborodásunkban, hogy a zsidók nagyon szerettek magyarok lenni, csak ez a kis holokaland betett nekik rendesen." --- írod.

No, de azt a holokalandot nem a magyaroknak köszönhetik! Az egy adott kor, adott hatalmi-politikai konstellációjának következménye volt. Szerintem, negyven év kommunizmus után ennek megértése nem túl bonyolult! Gyűlöljem a magyarokat vagy a magyarságomat, mert olyan dolgok történetek az elmúlt hetven évben az őseimmel és velem, amiket igazságtalannak, embertelennek tartok?

Egyébként pedig a választás a személyé! Mindenki a maga felelősségére, a maga kontójára dönti el, mit kezd magával, mit csinál magából! Ha nem tudok együttélni a magyarokkal, a magyarságommal, akkor meg lehet próbálni máshol, másként élni.

biboldó · http://menekulttabor.blog.hu 2014.02.12. 22:16:30

@bbjnick: Ez sem egy nagyot szóló petárda volt.
Arról van szó, hogy akik eldöntötték mik akarnak lenni, azoktól enyhén szólva nem lett elfogadva a döntés.
A többi meg hablaty.

Alfőmérnök 2014.02.12. 22:42:50

@biboldó: A náci cimbid szerint ez helyénvaló is volt. Segítek értelmezni, ha nem megy:
"@Mr Falafel: Ez így van, mókás dolog is a maszkabál, ahol mindenki magyarnak van öltözve, a magyarok meg kívülről nyalogatták a kastély ólomüveg ablakát. "

Értsd: a zsidók, akik magyarok akartak lenni, nem voltak magyarok, csak "magyarnak öltözöttek".

biboldó · http://menekulttabor.blog.hu 2014.02.12. 22:45:38

@Alfőmérnök: Azt hiszem, érteni vélem a nagy büdös csendet kis.

Robinzon Kurzor 2014.02.12. 22:56:13

@bbjnick: "ha a búr emlékművel együtt tud élni a gyilkos zulu csürhe"

Nézd csak, a disznópásztornak véleménye van... tudása mondjuk nincs hozzá.

Mondjuk a búr meg az angol "csürhe" meg együtt tud élni a zulu emlékművel.

biboldó · http://menekulttabor.blog.hu 2014.02.12. 22:57:39

"A győztesek hallgatnak." by Hopkins Mária

bbjnick · http://bbjnick.blog.hu 2014.02.12. 23:15:02

@Holger Hartland:

Braun Róbert szupertörténész, értsd: holokausztszakértő.

"Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán végez, majd Komoróczy Géza tanítványaként az ELTE Assziriológiai és Hebraisztikai Tanszékén aspiráns. 1992-93-ban Soros ösztöndíjas az Egyesült Államok-béli Rutgers University történelem tanszékén, majd ugyanott, a Center for Historical Research kutatóintézetben kutató. 1996-97-ben az wassenari Institute for Advance Study kutatója. Egyetemi doktori címet az ELTE BTK-n, a filozófiai tudományok doktora címet 2002-ben a Magyar Tudományos Akadémián szerezte."

Nemzetstratégia · http://nemzetstrategia.blog.hu 2014.02.12. 23:16:08

Kötelező olvasmány arról, hogy ki mennyire lett magyar (volt ösztönözve magyarnak lenni)l. Mivel manapság a nyilvánvalót is sokszor ki kell emelni, én ezt más formázási lehetőség hiányozván, nagybetűvel teszem meg.

"Ha mármost a keletről menekülő zsidóság álláspontjára helyezkedünk, a három ország közül Magyarországot kell megjelölnünk, mint amely leginkább kecsegtető volt a bevándorlásra. Nemcsak azért, mert országunk kapitalizmusa úgyis SZINTE TELJESEN ZSIDÓ KÉZEN VOLT, ami ilyen mértékben a német kapitalizmusról nem mondható el; nemcsak mert a mi kultúránk kisebb és hajlékonyabb, ellenállásra fajilag is kevéssé predesztinált volt, holott a német lélekben évszázadok óta nem hamvadt el az antiszemitizmusnak egy bármi kis szikrája; mindez csak másodrendű jelentőséggel bírt azzal szemben, hogy a mi LIBERÁLIS ILLÚZIÓINK az oroszlengyel bevándorló zsidónak az első lépést olyan mértékben könnyítették meg, miként sehol másutt a diaspórától érintett államokban. A Kárpátok hágóit átlépve a galíciai és orosz zsidó, ki az ázsiai állapotok közt, honnan jött, emberszámba is alig ment, kellemes csodálkozással vette észre, hogy íme csak nemzeti ruháját kell levetnie, csak a közönséges érintkezésre szükséges magyar beszédet kell elsajátítania, máris éppen olyan jó magyar, tagja új magyarországi nemzeti közösségének, mint generációk óta bentlakó zsidó polgártársai, vagy akár a magyar föld autochtonai, ősi családok nemes vagy paraszt leszármazói. Az idegen elemeket a belső átalakulás kötelessége alól a magyar közhangulat elvileg, változhatatlan érvénnyel felmenté: a határt akadálytalanul átlépő galíciai hosszabb-rövidebb tanyázás után rutén-tót vidéken, az Alföld magyar városaiba megérkezve, már magyar-számba ment és joggal elhihette magáról, a közhangulat hatása alatt, hogy éppoly jó magyar, mint bárki más ez akkor még széles országban. Az államilag szervezett névmagyarosító akció segélyével eldobja nevét, újat vesz fel, boltot nyit, kis házat szerez, ezzel a magyar illúziók: az állam és nemzet formalisztikus felfogása szerint valóban és egészén magyarrá vált, gyarapítá a magyarság számát. Eggyel megint többen vagyunk, mondottuk, ráfér szegény, testvértelen fajtánkra. Ez az érzelmi alapja annak, hogy a bevándorlótól csak felületes és merőben KÜLSŐLEGES, de annál GYORSABB átalakulást kívántunk. Lelkébe óvakodtunk beletekinteni, megelégedvén ruha- és beszédkülsőségeivel, végleg áldozatává esvén a tévedésnek, melytől Széchenyi HALÁLOS FÉLELEMBEN, KEZÉT TÖRDELVE óvott bennünket: összetévesztettük a nemzetiséget a nyelvvel, a magyarságot a magyarul csevegéssel, a halhatatlan lelket a múlandó, színét váltó külsővel. VÉTKÜNK A LEGSÚLYOSABB, MERT AZ IGE, A LÉLEK ELLEN VALÓ."

betiltva.com/2006-2009/200708-szekfu-gyula-harom-nemzedek/

Ezért ferdítés vagy egyenesen hazugság azt feltételezni, hogy a zsidóság jó magyar akart volna lenni, mivel magyarnak lenni -az akkori liberális nemzetfogalom értelmében - semmit sem jelentett. magyar név, legyen egy boltod, kész.

Ez persze a patkánylázadásban bosszulta meg magát, amikor kiderült hazai zsidóság -különösen az értelmisége - mennyire akart "jó magyar lenni". Kissé vöröskommunistára sikeredett valahogy,

A módszerváltás óta is folyamtosan jómagyarok akarnak lenni, csak valahogy mindig bőgatya meg fütyülős barack lesz belőle. Meg persze szarmagyar meg faszmagyar meg magyarkodni meg svájcisapka. Erről is ír Szekfű, ugyenezen idézett fejezet közepén-végén.

Holger Hartland · http://hartland.blog.hu 2014.02.12. 23:24:24

@bbjnick: Publikációi:
http://portal.uni-corvinus.hu/index.php?id=24294&no_cache=1&tx_efcointranet_pi1[fomenu]=publikaciok&tx_efcointranet_pi1[cusman]=rbraun

Népszabadság, ÉS, Hírszerző, Figyelő, Magyar Narancs, HVG.

Docens.

A Magyar Nemzeti Bank korábbi logójának szellemi atyja:
vastagbor.blog.hu/2011/04/19/a_magyar_nemzeti_bank_arculatvaltasa

MSZP-s képviselőjelölt.

Bell & Sebastian 2014.02.13. 00:18:14

@biboldó: A megoldás az lett volna, hogy bele sem kezdenek a szégyentelen kifosztásba, vagy ha ez nem megy, legalább önmérsékletet tanúsítanak. Sohasem késő elkezdeni.

@Alfőmérnök: Kiváló értelmezés. És mondd csak, bejött a kultúra cseréje, ha még most is görcsölnek rajta?

mek.oszk.hu/01900/01905/html/index522.html

Csak azt ne mondd, hogy senki sem szólt előre, mert ugye utólag már nem nagy kunszt.

Arany János - Kozmopolita költészet /1877/
>>>
Nem szégyellem, nem is bánom,
Hogy, ha írnom kelle már,
Magyaros lett írományom
S hazám földén túl se jár;
Hogy nem "két világ" csodája -
Lettem csak népemböl egy:
Övé (ha van) lantom bája,
Övé rajtam minden jegy.
...
<<<

Megdöbbentő, hogy te egy mekkora, buta szamár vagy!

kertesz 2014.02.13. 10:32:17

@Nemzetstratégia:
Bocsika nemzettárs, az országunk 1850-től történő gyorsuló gazdasági fellendülését mivel magyaráznád, ha nem éppen a sok kampósorrú, digó és sváb bevándorlásával?? A befogadás és emancipáció tette őket jó magyarrá, magyarok akartak lenni. Gondolj a kacagányban feszítő Weiss Manfrédra és Hatvanyra, Gerbeaudra, Ganzra, Petőfire és így tovább.

A mi hazánkat pont az tette naggyá, hogy mintát adtunk: viselj mentét, még ha németül is beszélsz, képzeld magad a puszták lovasának, még ha szatócsboltot is viszel, a szabadság földjén élsz, magadnak építesz-harácsolsz, de a haza fényre derül általad. Tisztára, mint az amerikai álom...

A Tisza-féle erőltetett magyarosítás pont visszájára sült el. Jót akart ő, mert látta Szerbia, Románia büdös kis nacionalizmusát, és gyorsítani akarta a folyamatokat, hátha hamarabb ér a nemzetállamiságba. Hát, nem ért.

A korai kapitalizmus vadsága, az erősödő nacionalista kórus felerősítette egy rakás városi kispolgár (ja, a többsége-természetesen- a történelmi okok miatt, zsidó) szocializmusba-szociáldemokráciába vetett hitét, és radikalizálódtak....

A trianoni bukás azért fájdalmas, mert a hatalomváltó nagynevű balfaszaink el sem tudták képzelni, hogy Magyarország széteshet (Jászi, Károlyi), így csak akkor kezdtek valamit csinálni, amikor már nagyon késő volt.

Szóval, mielőtt a zsidókat kiáltjuk ki általános bűnbaknak, illene megvakargatni a Habsburgok betelepítési stratégiáját, a magyar főurak által 1848-ig fenntartott jobbágyrendszert és ilyenek.

Mindent összerakva, ezért olyan kedves nekem Harry Bandholz szobra a "Szabadság" téren....

kertesz 2014.02.13. 10:38:58

Ja, és a Voortrekker emlékmű nagyon buli.

2010 elején jártam Pretoriában, és a városban féltem. 5 méteres, áramot vezető kerítések mindenhol, szörnyű tekintetű emberek az utcán. stb. Semmi nem emlékeztet már a város eleganciájára. Krüger háza körül gyom nő...
A fehérek és a gazdag feketék alvóvárosokban, fegyveres őrök között élnek.

Az emlékmű pedig jó kis emléket állít a zuluk feleltti győzelemnek, minden hollandul van felírva rajta. Nem csodálkoznék, ha 20 év múlva akár lebontanák, vagy átalakítanák valami egészen mássá :)

Nemzetstratégia · http://nemzetstrategia.blog.hu 2014.02.13. 12:39:36

@kertesz: A fellendülés 1867-től volt, azért, mert az akkori politikai elnyomás a balkáni viszonyok közt végre megadta a fejlődés lehetőségét.

Ha például egy országot lebombázol a kőkorszakba, 20 évig katonai kományzás, majd szabad kezet adsz nekik, persze hogy látványosan fognak fejlődni... hozzátenném, hogy 1867-1914 között az egész világ látványosan fejlődött, Az ipari forradalom második hulláma ide is elért, mint a térség bármely más országába. Elért volna a bevándorló zsidók nélkül is.

"A Tisza-féle erőltetett magyarosítás pont visszájára sült el."

Pont Szekfű írja hogy semmiféle magyarosítás nem volt, mivel nemzetfogalom sem volt. Magyar nyelvű oktatás volt, de ez lényegtelen hatással járt magyarosodás szempontjából, ellenben kinevelte a nemzetiségi értelmiséget.

"Szóval, mielőtt a zsidókat kiáltjuk ki általános bűnbaknak, illene megvakargatni a Habsburgok betelepítési stratégiáját, a magyar főurak által 1848-ig fenntartott jobbágyrendszert és ilyenek."

Az első igaz, a második teljes baromság, mivel a magyar országgyűlésnek nem is volt jogköre a jobbágyok ügyében dönteni. Az adókat és a kiadásokat szavazhatta meg, de ha a habsburg uralkodó azt se hagyta jóvá, akkor még ez is ugrott.

A magyar rendi országgyűlés egy tényleges törvény- és döntéshozói hatalom nélküli bábszervezet volt. Jókat lehetett rajta vitatkozni meg gőzlevezetni, ennyiben ki is merült a szerepe.

calabria007 (törölt) 2014.02.13. 13:48:28

@kertesz:

a feudális kötöttségek lebontása épp elég magyarázat

calabria007 (törölt) 2014.02.13. 13:56:13

@kertesz:

a Tisza-féle magyarosítás a korábbi hagyományokkal is szembement

"a XVIII. század előtti Magyarországon HÁROMFÉLE NEMZETFOGALOM és ténylegesen létező magyar nemzet mint közösség létezett.
i. legtágabb értelemben „magyarnak” számított és a GENS HUNGARICA tagja
volt, aki a REGNUM HUNGARIAE ALATTVALÓJA volt (területi – ALATTVALÓI NEMZET)
ii. a HUNGARUS SZEMLÉLET elismerte és elfogadta MINDAZOK SAJÁT, KÜLÖN IDENTITÁSÁT, akik nemzetük alapján csoportonként elkülönültek a magyarságtól (nyelvi – kulturális nemzet)
iii. egy harmadikfajta nemzetet alkottak azok, akik a RENDI-KORPORATÍV értelemben szerveződő NATIO HUNGARICA kereteibe tartoztak, az ország privilegizált testületeinek a tagjai (POLITIKAI NEMZET) “”

“a RENDI, NEMESI NEMZETTUDAT és felfogás lényege Szűcs Jenő szerint:
i. a társadalom SZUVERÉN KÖZÖSSÉGEKBŐL, universitásokból és rendekből épül fel, a nemzet tagjai között jogegyenlőség van
ii. a nemzet tagjai egymás iránt és a feljebbvalók iránt hűséggel tartoznak
iii. az állam szuverenitása a nemzet szuverenitásán alapul”
"

degeneral 2014.02.13. 13:56:52

Azert vietnamrol szolva az emlekmu elfelejti a valodi aldozatokat. Kb 2 millio vietnamit.

calabria007 (törölt) 2014.02.13. 13:58:26

@kertesz:

"A korai kapitalizmus vadsága" kapcsán azt is érdemes lenne megválaszolni, hogy pl. a sokkal vadabb USA kapitalizmus miért nem vezetett a szocialista mozgalmak megerősödéséhez

is 2014.02.16. 23:32:17

@tevevanegypupu: Rogán Antal rendelte mindkettőt, az ötödik kerületben álldogálnak. Egyébként kösz, sok mindent elárul.

is 2014.02.16. 23:34:40

@degeneral: ez nekem is beugrott. ezen az emlékművön 2 millió 58 ezer névnek kellene időrendi sorrendben állnia, és akkor rendben is lennénk.

@poszt: na, ez végre valami. ilyet még, százat, ezeret!
süti beállítások módosítása