A szegény újságírók esete az új Ptk-val
2013. június 26. írta: bakó.bea

A szegény újságírók esete az új Ptk-val

A-személyiségi-jogok.jpg

Az utóbbi időben, a Főszerkesztők Fóruma által szervezett vita apropóján ismét előtérbe kerültek az új Ptk-nak az újságírókat érintő, személyiségi jogi rendelkezései, most épp a fotózás vonatkozásában. A vitára okot adó újítás, hogy az új törvénykönyv – egyébként az eddigi bírói gyakorlatot követve – rendelkezik arról, hogy nem csak a fotó nyilvánosságra hozatalához, de annak elkészítéséhez is szükséges az érintett hozzájárulása. Pedig messze nem ezen mondat beszúrása a legnagyobb probléma az új Ptk-ban, még ha pusztán a személyiségi jognál maradunk is. Például a közszereplők jogvédelmének látszólagos csökkentése a közbeszéd szabadsága érdekében egy igazán rafinált kamu-szöveg; de a közösségi személyiségi jog-érvényesítés is százszor inkább fogja korlátozni az újságírók jövőbeni munkáját, mint a képmás és hangfelvétel elkészítésére és felhasználására vonatkozó rendelkezések.

Újabb csámcsognivalót talált magának az újságíró és fotós szakma: „elkészítéséhez”. Ez az egyetlen szó az, ami bekerült az új Ptk-ba és borzolja sokak kedélyét. Már nem csak a fotó nyilvánosságra hozatalához, de a felvétel elkészítéséhez is szükséges lesz a képen szereplő személy hozzájárulása. Micsoda szörnyűség! Egyesek már hozzájáruló nyilatkozatot lobogtató, „munkájukban ellehetetlenült” sajtófotósokat vizionálnak, pedig ha józan paraszti ésszel utánagondol az ember, a bírói gyakorlat ismerete nélkül is könnyen kitalálhatja, hogy az engedély megadása az esetek túlnyomó többségében eddig is a fotó elkészültekor történt. Nem utólag kereste meg a fotós a lencsevégre kapott személyeket, hogy lehozhatja-e a róluk – korábban amúgy engedély nélkül – készült képet; hanem ha a fotózáskor az érintettek nem tiltakoztak, akkor az a kép elkészítéséhez és felhasználásához való hozzájárulást jelentette. Ezt nevezik ráutaló magatartásnak, ami a továbbiakban is megfelelő módja lesz a beleegyezés kinyilvánításának, így mindenki nyugodtan elfelejtheti a papírlobogtatást.

Vagyis teljesen indokolatlan a felháborodás; az új Ptk. képmásra és hangfelvételre vonatkozó rendelkezései csak az eddig is létező gyakorlatot rögzítik – nem úgy, mint a közszereplőkre vonatkozó kitétel, amely a bírói gyakorlat kodifikálásának jelmezébe bújtatva valójában a sajtóra nézve korlátozó rendelkezéseket tartalmaz. A bírói gyakorlatban bevett és az Alkotmánybíróság által kimondott elv volt eddig is, hogy a közügyek szabad vitatása érdekében a közszereplők személyiségi jogainak védelme szűkebb körű, mint a magánszemélyeké. Látszólag ezt az elvet kodifikálja az új Ptk, amikor kimondja: „A közügyek szabad vitatását biztosító alapjogok gyakorlása a közéleti szereplő személyiségi jogainak védelmét méltányolható közérdekből, szükséges és arányos mértékben, az emberi méltóság sérelme nélkül korlátozhatja.”

Vékás Lajos a Magyar Jog januári számában – vagyis még a törvény elfogadása előtt – rámutatott: „az emberi méltóság sérelme nélkül”-kitétel elhibázott, hiszen minden személyiségi jogi sérelem szükségszerűen sérti az emberi méltóságot, s pont ebből kellene elvileg többet elviselniük a közszereplőknek. Emellett mind a szükségességi-arányossági feltétel, mind a méltányolható közérdek fennállásának követelménye problematikus. Előbbi azért, mert a szükségességi-arányossági teszt a jogalkotónak szól: ezt beleépíteni a Ptk-ba – azaz a bíróknak címezni – azért felesleges, mert ez a teszt magánjogi vitákban alkalmazhatatlan. A méltányolható közérdek emlegetése pedig azért tautologikus, mert elvileg ez az érdek pont a közügyek szabad vitatása lenne.

A szakvélemény nem maradt teljesen hatás nélkül, Navracsics Tibor ugyanis februárban benyújtott egy módosítót, amely pont a részletezett problémákat kívánta orvosolni úgy, hogy a méltányolható közérdek fennállásának követelménye kikerült volna a jogszabályhelyből. A szükségességi-arányossági klauzula helyett – ugyan valamelyest még mindig támadható módon – csupán szükségességi feltételt írt volna elő, és csak „az emberi méltóság lényeges tartalmának” tiszteletben tartását követelte volna meg. Javaslatát azonban Navracsics a zárószavazás előtt valamilyen rejtélyes okból visszavonta, így a végeredmény az lett, hogy a közszereplők csökkentett személyiségvédelme helyett inkább egy aduászt ad a kezükbe az „emberi méltóság sérelme nélkül”- kitétel. Remélhetőleg valamelyik eljáró bíró az Alkotmánybírósághoz fordul majd az ügyben, bár ez az AB határozatok és a törvényhozás viszonyának legújabb tendenciáit ismerve egyre soványabb vigasznak tűnik.  

További, újságírókat is érintő szigorítások találhatók a személyiségi jogok érvényesítéséről szóló rendelkezések közt, ami miatt mégsem tiltakoznak ilyen hangosan. Újdonság lesz például, hogy az ügyész a jogosult beleegyezésével közérdekű keresetet indíthat, ha a személyiségi jogsértés egyúttal közérdeket is sért. Amellett, hogy nehéz egy ilyen helyzetet elképzelni, teljesen indokolatlannak tűnik az ügyészt ilyen szubjektív kérdésekbe bevonni.

Szintén kiterjeszti a jogérvényesítés lehetőségét az új törvénykönyv a közösséghez tartozással összefüggő és nagy nyilvánosság előtt megvalósult személyiségi jogsértés esetén, mikor is lehetővé teszi, hogy a közösséghez tartozó, magukat sértve érző személyek egyenként indítsanak keresetet. Vagyis, ha például Bayer Zsoltnak jövő tavasszal kedve támad cigányozni, könnyen lehet, hogy az érintettek tömegesen fogják őt beperelni a jogsegélyben jeleskedő TASZ segítségével. Utóbbi szervezet egyébként meglepő módon nem azért ítéli el a kollektív jogérvényesítést, mert hülyeség úgy, ahogy van; hanem mert diszkriminatív módon csak a nemzeti, etnikai, faji és vallási csoportokra vonatkozik, egyéb, például szexuális, vagy életkori csoportokra nem. Nézzünk már körül! A kollektív jogérvényesítés határait úgy lehetne legéletszerűbben meghúzni, ha az intézmény egyszerűen nem létezne. Képzeljük el, hogy mekkora terhet jelentene mindez a bíróságoknak! A csoportok kollektív megsértésére egyébként is van már tényállás, mégpedig a Btk-ban a közösség elleni izgatás, de hogy emellett külön-külön még polgári pert is lehessen emiatt indítani, az nonszensz.

A „közösségek méltóságának” védelme egyébként nem teljesen új ötlet, próbálták már korábban is beilleszteni a Ptk-ba, akkor azonban az Alkotmánybíróság alkotmányellenesnek ítélte a módosítást. Az AB megállapította, hogy a közösségek személyiségi jogi jogérvényesítésének lehetősége aránytalanul korlátozná a véleménynyilvánítás szabadságát, a személyhez fűződő jogok pedig csak személyeket illethetnek meg.

Mindezen, valóban az újságírói munkát korlátozó új rendelkezések fölött ezek szerint elsiklott a Főszerkesztők Fóruma, pedig láthatóan vannak az új Ptk-val kapcsolatban súlyosabb problémák is annál az untig szajkózott kérdésnél, hogy szabad-e intézkedő rendőröket fotózni.

A bejegyzés trackback címe:

https://mandiner.blog.hu/api/trackback/id/tr445373690

Trackbackek, pingbackek:

Trackback: Mandiner blogajánló 2013.06.26. 13:41:27

Ezt a posztot ajánlottuk a Mandiner blogajánlójában.

Trackback: A szegény újságírók esete az új Ptk-val 2013.06.26. 09:14:48

Vannak az új Ptk-val kapcsolatban súlyosabb problémák is annál az untig szajkózott kérdésnél, hogy szabad-e intézkedő rendőröket fotózni.

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

gróf Szopatzky-Weretzky 2013.06.26. 07:19:24

inkább a hazaárulást foglalnák törvénybe

libertard 2013.06.26. 09:12:07

" Újdonság lesz például, hogy az ügyész a jogosult beleegyezésével közérdekű keresetet indíthat, ha a személyiségi jogsértés egyúttal közérdeket is sért. Amellett, hogy nehéz egy ilyen helyzetet elképzelni, teljesen indokolatlannak tűnik az ügyészt ilyen szubjektív kérdésekbe bevonni."

Demokráciában nehéz elképzelni valóban. Egy belorusz, vagy orosz rendszerbe nagyon is illik. Beszólsz egy kormánytagnak? Rádszáll az ügyészség.

Az újságírók elsöprő többségének egyszerűbb lesz csak kussolni és bulvárcelebekkel foglalkozni, mint bekockáztatni az ilyesmit.

Doomhammer · http://tirpakbokretas-migrations.blogspot.com/ 2013.06.26. 09:18:26

"A bírói gyakorlatban bevett és az Alkotmánybíróság által kimondott elv volt eddig is, hogy a közügyek szabad vitatása érdekében a közszereplők személyiségi jogainak védelme szűkebb körű, mint a magánszemélyeké."

Magyarorszag Alaptorvenye, 2013.VI.26. hatályos állapota
net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=A1100425.ATV
"Az Alaptörvény hatálybalépése előtt meghozott alkotmánybírósági határozatok hatályukat vesztik. E rendelkezés nem érinti az ezen határozatok által kifejtett joghatásokat."

Hajadra kenheted az alkotmanybirosagi hatarozatokat.

kesztió · http://szabadter.wordpress.com/ 2013.06.26. 09:32:33

„ha a fotózáskor az érintettek nem tiltakoztak, akkor az a kép elkészítéséhez és felhasználásához való hozzájárulást jelentette. Ezt nevezik ráutaló magatartásnak, ami a továbbiakban is megfelelő módja lesz a beleegyezés kinyilvánításának, így mindenki nyugodtan elfelejtheti a papírlobogtatást.”

Ugye, hogy nem lehetsz ennyire hülye, kedves Bea?

Ha majd a megélhetési személyiségjog-sérült felperes vehemensen tagadja a bíróságon, hogy a gesztusát „ráutaló magatartás”-nak is lehetett értelmezni, naná, hogy csak a nemlétező aláírt hozzájárulási nyilatkozat lesz a perdöntő.

Miért olyan nehéz elfogadni azt, hogy közterületen az ember sajátmaga felelős az imidzséért?! Ha publikus helyen mutatkozol a szeretőddel, nem mindegy, hogy a szemfüles szomszédnéni pletykája vagy egy leközölt (sőt, akár facebookra feltöltött) fotó miatt kapsz válópert a nyakadba?

Robinzon Kurzor 2013.06.26. 11:21:39

A hatálybalépés napján minden közszereplőnek, akiről aznap valami olyan jelent meg, ami "sérti a méltóságát", azonnal perelnie kell.

Aztán majd meglátjuk.

F. A. Hayek 2013.06.26. 12:10:02

"A kollektív jogérvényesítés határait úgy lehetne legéletszerűbben meghúzni, ha az intézmény egyszerűen nem létezne."

Ezt ennél jobban nem lehetne megfogalmazni.

vizipipa 2013.06.26. 12:12:38

A szerző kissé alábecsli a kép- és filmanyagokkal kapcsolatos problémát.

Egy jó kép ugye egyetlen másodperc alatt többet mond 3 flekknél. Ezért nem hagyható ki. Az igény a másik (olvasói) oldalon is megvan. Mit lehet majd tenni? Belinkelni! A "nem tudom kinek" a képét a flickről, az instagramról, a youtuberól az fbről, bárhonnan. Az ügyészség meg derítse ki, ki készítette engedély nélkül.
Nem csak a kurucut kényszerítik külföldre.

" A rendőrség a tüntetésen őrizetbe vett egy veszélyes garázdát, aki ellen eljárást indítottak." Írja a police.hu.

Itt pedig a veszélyes garázda: i.imgur.com/hrEwRGU.jpg

Add vissza ezt fénykép nélkül!

Hepci · http://gasztrojazz.blogspot.com 2013.06.26. 13:05:52

@Belpo: gondolom, a nagy pártoknál a frakciók minden tagjáról van valami, nem csak a parlamentben. :)
Csak ül a seggén a sok besz*rt nyomi és nyomogat.

2013.06.26. 13:55:00

@Hepci:
na az ő pofájukat nyugodtan ki lehet takarni :):):) egyendroidok ha valamelyik csikorogni kezd már ki is ba...ák. :):)

gróf Szopatzky-Weretzky 2013.06.26. 15:11:56

@Belpo:

alkalmasint a fogyatékos-foglalkoztatás sem rossz üzlet

Jóléti Dán Kekszesdoboz 2013.06.26. 19:50:20

a zamerikaijak bezzeg ebben is mérföldekkel előttünk járnak bibibí

sidol 2013.06.26. 20:28:47

@gróf Szopatzky-Weretzky: ennyi. Ezeknek sem emberi méltóságuk, sem jó hírnevük nincs. Ahogy korrupcióért és hatalommal való visszaélésért, hazaárulásért sem ítéltek el senki politikust az elmúlt 25 évben.

azbesztos 2013.06.26. 20:51:00

A pszichopata gyurcsótány bajban lesz. A trágár mocskolódásait egy újság sem idézheti ezentúl. Közönség nélkül marad a feribohóc.

politikus-omm 2013.06.26. 20:52:16

Fajkasházy is perelhet a budi miatt az új képek alapján?

politikus-omm 2013.06.26. 21:00:25

@Belpo: Feddhetetelen embernek tünik akárcsak Ángyán..:)

Egyébként az emberek bírják a fideszmutyit: www.origo.hu/itthon/20130626-tarki-nem-er-a-fidesz-nyomaba-az-ellenzek.html

'A pártot választók körében a Fidesz-KDNP népszerűsége 48 százalék, a szocialistáké 24. A kormány radikális jobboldali ellenzékét képviselő Jobbik támogatottsága ebben a körben 13 százalék, míg a Lehet Más a Politikáé 5 százalék. Bajnai Gordon nevével fémjelzett Együtt 2014 a pártpreferenciával rendelkezők körében 7 százalék, a DK-é pedig 2 százalék.'

Blogger Géza 2013.06.26. 21:31:30

"teljesen indokolatlannak tűnik az ügyészt ilyen szubjektív kérdésekbe bevonni." Ha halottakról állít valaki olyat, ami egyeseknek nem tetszik (holokauszt-tagadás), akkor is az ügyész jár el. Pedig talán fontosabb,hogy mostani szereplők milyenek, minthogy mi van a halottakkal.

Egyébként számomra nem világos, miért ne lehetne politikusokról az emberi méltóság sérelme nélkül kritikusan írni. Obamáról is rengeteg kritkus írás jelenik meg, anélkül hogy pl. "buzi nigger"-nek hívnák mondjuk. Mi lenne, ha itthon is ez a stílus válna uralkodóvá?

Blogger Géza 2013.06.26. 21:38:38

Ja és még annyit, hogy a "a közösség elleni izgatást" egy nagyon szűk kategóriaként (erőszak előkészítése) értelmezte a bírói gyakorlat. Pont az a jogalkotó célja, hogy ne csak akkor lehessen ez ellen fellépni, ha az közvetlenül erőszakba torkollik vagy ezzel fenyeget (ami elég ritka).

Egyébként pedig mint mindent, majd ezt is a bírói gyakorlat fogja letisztázni - és aztán lehet módosítani, ha nem jól sül el a dolog.

Hozzáteszem, hogy szerintem nem lenne erre szükség, de a mostani jogrend nagyon aránytalan, a magyarságot bárki úgy szidja, ahogy akarja, ellenben a holokausztban még kételkedni sem szabad, nehogy ez valakit megsértsen... Ez most megpróbálja a kettős mércét eltüntetni - meglátjuk, sikeres lesz-e.

Blogger Géza 2013.06.26. 21:40:39

@vizipipa: Tegyük fel, téged fotóztak így le (később kiderül, hogy ártatlanul tartóztatott le a rendőrség), és másnap millióan csámcsognak a képeden... Úgy éreznéd, minden rendben zajlott le?

Gyűrött Papír 2013.06.26. 21:43:24

"hanem ha a fotózáskor az érintettek nem tiltakoztak, akkor az a kép elkészítéséhez és felhasználásához való hozzájárulást jelentette"

Ez a gyakorlatban hogy működik, ha 15 prominens politikus vezető mellett a képen látható X úr is, és nem járult hozzá, mert nem is tudta, hogy kép készült róla?
Ha a kép megjelenik, mondhatja, hogy ő nem adott rá engedélyt? Hogy lesz ez?

De nagy f@sság, hogy egyáltalán ilyen dolgokkal kell foglalkozni :((((

dr Smittpálelnökúr 2013.06.26. 21:46:25

@azbesztos: Te is gondban leszel, mert nem írhatsz majd olyasmit, hogy gyurcsótány.

politikus-omm 2013.06.26. 22:00:20

@Gyűrött Papír: Ezért szól a jogszabály közszereplőkről, nem X urakról.

Ultrahangos Zsírbontás · http://mystica.hu 2013.06.26. 22:07:08

Akkor most lesittelik a turistákat, ha a Hősök terén ellőtt szobros képeiken magyar állampolgárok is szerepelnek?

salamander 2013.06.26. 22:09:07

@libertard: Nem értesz semmit. Az ügyész most is "beleszólhat" szinte bármilyen személyállapoti perbe ha peres fél nem tudja képviselni megfelelően jogát.

PP. 9. § (1) Az ügyész a felek rendelkezési jogának tiszteletben tartása mellett keresetet indíthat, ha a jogosult jogainak védelmére bármely okból nem képes. (...) (Ez alól természetesen kivétel a hat darab csak magánindítványra induló Btk. tényállás) .

Ennek a jogintézménynek csupán egy intelligensebb változata jelenik meg az új Ptk.ban hiszen a közérdekű per azt jelenti hogy minden hasonló jogsérelem kérdésében a hozott ítélet azonos joghatással bír. Ez igen fontos a perteher és a pergazdaságosság szempontjából.
Ne emlegessél már itt Belorussziát, vagy Fehér Oroszországot Te Fafej mert ennek semmi köze nincs ehhez. (A demokrácia nem az új Ptk. szerkezeti változásaitól fog Magyarországon meghalni...)

Szeretném jelezni, h. az új Ptk. egy igen kiváló magánjogi kódex, vagyis nemzetközi összehasonlításban is nagyon tisztességes munkát végeztek Vékás professzorék.
Ezek a süketelő "kifogások" nem egyebek mint hozzá nem értők locsogásai.
Nagy részt a bírói gyakorlat már kimunkálta tehát nem tettek mást mint a BH és az egyéb kollégiumi véleményeket feldolgozva szerkesztették össze az új kódexet.

2013.06.26. 22:18:23

Mostantól majd elterjednek az újságokban fotók helyett a rajzok és karikatúrák. A kormány megvédi a grafikusokat. :s

Gyűrött Papír 2013.06.26. 22:33:38

@politikus-omm: Valóban nem voltam egyértelmű. Az X úr is politikus lenne.
De a lényeget arra szántam, hogy egy csoportos felvétel minden szereplőjétől nem várható el, hogy tudja, most a fotón lesz és megjelenik, illetve a fotóstól hogyan várható el, hogy mindenkitől megkérdezze?

katasztrófavédelemi rendelhárító rohambrigád · http://bit.ly/2qNoFtr 2013.06.26. 22:51:55

Tetszőleges politikus beszédet mond. Ott van körülötte a legtöbb nagy politikai médium fotósa, mind készítenek képeket, mire az illető feljelenti az őneki ellenzékieket, hiszen a ráutaló magatartása nem nekik szólt. Rákacsintott a sajátjaira, azok onnan tudták.

Elég átgondolatlan ez is, mint általában bármi, amit ezek megszavaznak...

HgGina 2013.06.26. 23:35:20

Na és? Legfeljebb 10 %-kal kevesebbet fognak hazudozni.

is 2013.06.27. 01:22:42

@poszt: "ha a fotózáskor az érintettek nem tiltakoztak, akkor az a kép elkészítéséhez és felhasználásához való hozzájárulást jelentette"

na de rengeteg fotó készül úgy, hogy nem minden rajta szereplő van ennek tudatában. pl. Orbán Viktor árvízi sajtótájékoztatója. a fotós csinál egy nagyobb léptékű képet, hogy benne legyen a táj is, és véletlenül belekerül egy csónak, benne egy akárkivel. az akárki bizony mondhatja, hogy nem volt tisztában azzal, hogy éppen fotó készül róla, tehát nem volt lehetősége tiltakozni, márpedig ő azt akar, és kéri a kártérítést.

namost azt kérni, hogy amikor Orbánt a focistadion páholyában fotózzák, akkor a mellette, alatta, felette ülő már semmiképp ne legyen benne, illetve a fotós ne használhasson teleobjektívet, mert akkor én már nem tudhatom, hogy rólam éppen kép készül - nos ezekaz esetek praktikusan lehetetlenné teszik az új törvény szerinti fotózást, és itt nincs semmiféle ráutaló magatartás.

te vagy hülye vagy a fotózáshoz, vagy direkt próbáltál félrebeszélni.

is 2013.06.27. 01:23:41

@gróf Szopatzky-Weretzky: jó ötlet. dobj egy szövegjavaslatot
"Hazaáruló, aki..." kezdettel.

is 2013.06.27. 01:25:19

@politikus-omm: sajnos ebben a tekintetben nemcsak a közszereplőkről szól ezt bizony rosszul tudod. vagy szerinted a közszereplő tiltakozhatna, a nem közszereplő meg nem?

is 2013.06.27. 01:27:40

@Blogger Géza: van még ilyen, rendszeresen előforduló, életszerű példád? úgy értem ehelyett, mert ez nem volt az.

dobzse.laci 2013.06.27. 06:49:11

@Blogger Géza:
OK, legyen.
Mától nem buziniggerezünk egy fideszest/maszopost/jobbikost/lompost sem :)

belekotty 2013.06.27. 07:35:33

@HgGina: Na, te hülye picsa, látom megérkeztél menetrendszerűen. :-((

belekotty 2013.06.27. 07:37:03

@Ultrahangos Zsírbontás: Az is kérdés, hogy a hét vezér fotózása miatt, azok jogutódjai, a magyarok tiltakozhatnak? :-))

birkakhoz 2013.06.27. 08:14:48

Szemet aljas fidesz maffia! Ok barmit megtehetnek buntetlenul , epp ezert jobb ha mindenki kussol kulonben jon az Allam birosag kepeben es LEDARAL! IGEN A POLITIKUSNAK HA GIDESZES MINDENT SZABAD , A NEPNEK MEG KUSSOLNI A SZEGENYSEGBEN! ELJEN ORBAN ES A NARACSSARGA MAFFIA! Szavazzatok rajuk megerdemlik !

xvxvxv 2013.06.27. 08:34:27

amióta kádár felhagyott az akasztással, ilyen velejéig romlott, legalja szaremberek nem gyalázták az országot, pedig volt felhozatal, de ezt a szemrebbenés nélkül hazudozó, a hatalomért az anyját is szó nélkül hátbaszúró, közben az utolsó szöget is ellopó, mindenhez segghülye, kontár fideszproli alja népséget semelyik se tudja megfejelni.

Anna Sussoger 2013.06.27. 12:33:55

@Egyedi nicket kell megadnod: Igen, úgy is lehet mondani. De attól még a másikat is használjuk. A nyelv ilyen gazdag!

téridő 2013.06.27. 15:03:16

Kiváló blog, köszönet érte.
Ám: "...untig szajkózott kérdésnél, hogy szabad-e intézkedő rendőröket fotózni...", engedtessék mindaddig megállni, amíg helyre nem kerül:

Ugye, közismrt, a Kúria (kell a 20-as, 40-es évekbeli nevek, szimbólumok felélesztése?) kimondta, hogy az intézkedő rendőr magánemberként intézkedik, arca nem közölhető.
Elfogadhatatlan álláspont: 1) az intézkedő rendőr a köz érdekében intézkedik. 2) Újságírásban a rendőr arca is egy adott helyzet ténye. 3) A Kúria ne biztasson tény (adat) meghamisításra, pl. kitakarással. 4) Ha az intézkedő rendőr nem meri vállalni arcát, akkor fedje le ő, mint a betörők, a rablók, hasonló köztörvényes bűnözők! (Talán csak nem közéjük soroltatnak a Kúria által?) 5) A rendőr is végezze a munkáját úgy, hogy arra büszke lehessen. (mint mindenki, aki hasznos, alkotó munkát végez, az büszke arra)
6) Hasznos lenne nem szakértő, de érintett emberek véleményét is ismerni pl. a PTK megalkotóinak is.

téridő 2013.06.27. 15:07:19

@salamander:
"...az új Ptk. egy igen kiváló magánjogi kódex, vagyis nemzetközi összehasonlításban is nagyon tisztességes munkát végeztek Vékás professzorék. ..."
Nem vagyok szakértő és nem is értem, ha "magánjogi" kódexről van szó, akkor hogyan kerül a képbe a "közjog"?
Nem volna alapvetőbb kérdés az adatok meghamisíthatatlanságának elve? Nem volna egyszerűbb az emberek (médiák, stb) erkölcsére bízni a "tisztességes nyilvánosság" határának megállapítását a magánjog és a közjog esetében is? Azaz felőttebnek és nem minden téren és minden áron szabályozandónak
ítélni az egyént illetve közösségét?

téridő 2013.06.27. 15:07:56

Azaz felnőttebnek ...

Egyedi nicket kell megadnod · http://irkalmanyok.blog.hu 2013.06.27. 17:19:53

@Anna Sussoger: Önkényesen használni az igekötőket nem gazdagság, szegénység.

Anna Sussoger 2013.06.27. 17:32:53

@Egyedi nicket kell megadnod: Az a szerencse, hogy ezt nem te döntöd el.

azbesztos 2013.06.28. 00:13:18

Rend lesz elvtársak, kuss!

salamander 2013.06.28. 20:45:43

@téridő:
A helyzet az, hogy a Polgári jog nem tartozik a közjoghoz, mert kizárólag magánjogi jogviszonyokat szabályoz. Attól például még lehet magánfélként részt venni egy büntetőeljárásban amikor a polgári anyagi szabályait alkalmazza a büntető bíró...
aztán vannak olyan helyzetek (tipikusan személyállapoti perek: gyermek elhelyezés, apasági perek, gondnokság aláhelyezés stb.) amikor az ügyész - mint az állam képviselője - a sértett fél védelmében perbeavatkozhat, ha pl. ha nincs törvényes képviselő vagy ellentétes érdekeltségű mint a gondnokolt ill. a gyámolt és a ügy természete indokolja. Tény hogy nem túl jellemző, mert a bíróság inkább ügygondnokot rendel ki de bizony vannak esetek amikor az ügyész - mint írtam indokolt esetben perbeavatkozhat. Ez nagyon limitált ma már, mert régen létezett az úgynevezett törvényességi óvás intézménye is, ami elég súlyos dolog volt. (erről nem írnék ha érdekel nézz utána.)

A kérdést azért nem lehet a "médiák erkölcsére" bízni mert egyfelől jogilag ez nem értelmezhető kategória, illetve a médiák bizony profitorientált szervezetek amelyeknek az erkölcsisége mélyen alárendelődik a forrásszerzésnek. Ezért egyik médiát sem érdekli hogy Neked mi lenne jó vagy szimpatikus, ha nem szabályoznánk - s egy média ebben érdekelt lenne -, mondjuk nekik jövedelmezőséget jelentene, rólad bármi megjelenhetne. Pl. egy bulvárlapban akár olyasmi is ami nem igaz szexuális beállítottságodról, hálószoba titkaidról, évagy fogyatékosságaidról családodról stb, ami rád nézve mélyen n sártő és éltedet hátrányosan befolyásolhatná nekik viszont hatalmas eladott lapszámot jelentene.

Ekkor Te a következőt teheted: polgári bíróságon - ha nem történt bűncselekmény -
1. követelheted, hogy a bíróság állapítsa meg a jogsértést,
2. követelheted, hogy az alperes hagyjon fel a jogsértéssel,
3. illetve térítse meg a jogsértésből eredő teljes károdat. (tényleges kár, elmaradt haszon, nem vagyoni kár ill. új kódexben sérelem díja)

(Ezeket a szerződésen kívüli károkozásokat a polgári bíróság magánjogi perben a Ptk. alapján a polgári perjog alapján ítéletet hoz.)

***

eqlessootista 2013.06.29. 12:30:44

@salamander: Köszi. Értem is. Én kissé "naivabban" gondolkodom, de elismerem, pl. a nyilvános kivégzések, netán emberkínzások is hatalmas nézettséget jelent(h)e(t)nének a ker-médiáknak (valóban, mindenféle erkölcsi hiátus esete), s sok civilizációban államilag (jogilag) szabályozottan szó sem lehet ilyesmiről (valószínűleg "önmegtartóztatás" nem működne, miképpen bűnözés is van, ami tény).
Mindazonáltal, aggályosnak érzem, ha a jog túlszabályoz.
Pl. intézkedő rendőr arcát ki kell takarni, az alábbiakat üzeni nekem: 1) adott esemény dokumentálása részben meghamisítandó (a Kúria álláspontja, effektíve) 2) ha az intézkedő rendőrnek takargatni valója van, akkor takarja el maga, mint a betörők, rablók, stb. (a Kúria is ezek közé sorolja a rendőröket?) 3) a rendőr (is) végezze úgy a munkáját, hogy arra büszke lehessen, s ne "rejtőzködnie" kelljen.
...
Véleményem szerint az adatok/tények szentsége és sérthetetlensége magasabb rendű, mint az egyének
vélt vagy valós érdeke. (ha az ember tisztességes életvitelt folytat, ez mindig így is van - tudom, ezek nem jogi kategóriák, esetleg a "common law" gyakorlatában állnák meg a helyüket.)
süti beállítások módosítása