Úgy tűnik, Oscar mostanság szereti az elsőfilmes alkotókat – legalábbis ezt mutatja, hogy A némafilmes tavalyi sikere után ismét egy újonc direktor került filmje többszörös jelölésével. Ahogy Michel Hazanavicius tavalyi filmjénél, úgy A messzi dél vadjainál is kifejezetten hangsúlyos szerepet kap az atmoszféra, a másfél óra során prezentált világ teljessége. A némafilmes esetében egy műfaj támadt fel hamvaiból és mutatkozott meg teljes pompájában; most pedig a mágikus realizmus eszközeivel mutatják be a civilizált világon kívül élő hatéves Hushpuppy, illetve édesapjának történetét.

A varázslat a megteremtett filmes kozmosznak köszönhető: a részben a kislány fantáziáján keresztül megmutatkozó Teknő egy apró földdarab a Mississippi-delta szigetvilágában, ahol szinte törzsi körülmények között élnek a civilizáltabb közösségeket elutasító emberek. Az idilli világ azonban nem bizonyul sokáig tarthatónak, hiszen mindannyian tudják, hogy egy nagyobb vihar, az elemek pusztító jelenléte végleg el fogja tüntetni a Teknőt a föld színéről. Hushpuppy apja, Wink mégsem szeretné elhagyni otthonát, így a kislány álomvilágba menekül a természet kegyetlen támadásai elől. Végül szembenéz démonaival, amelyek fizikailag is testet öltenek a jég fogságából kiszabaduló őstulkok képében, és megtanulja elfogadni saját határait, univerzumának törékeny teljességét.

Nem is a mesekönyvbe illő történet varázsol el, jóval inkább a megszelídített őserő és a menedékül szolgáló fantáziavilág, illetve ezek valósággal történő összekapcsolódása ragadja el a nézőt, mintha Terrence Malick Az élet fája című filmjének kistestvérét látnánk. Az összképből viszont kilóg az a megoldás, amikor a rendező Hushpuppy szájába próbál adni olyan bölcsességeket, amelyek egy ilyen korú kislánynak semmiképp nem állnak jól. Szerencsésebb lett volna, ha Az élet fájához hasonlóan maga a film világa árulkodik a mindenség törékeny egyensúlyáról. De mint elsőfilmes rendező, Benh Zeitlin a gyermekbetegségek ellenére is minden tőle telhetőt megtett a végeredményért.

A direktornak köszönhetjük a film varázsos zenéjét is, amely jelentős szerepet vállal A messzi dél vadjai hangulatának megteremtésében. A beavatástörténetnek is tekinthető film így kínál számunkra egy lebilincselő erejű történetet a felnövésről.