Lincoln – törióra cukormázzal
2013. február 16. írta: rajcsányi.gellért (ergé)

Lincoln – törióra cukormázzal

lincolna.jpg

Az amerikai elnökválasztásra és az Oscar-évad előestéjére Amerika egyik élő lelkiismerete, Steven Spielberg nagyívű filmet csinál Amerika lelkiismeretes elnökéről, Abraham Lincolnról és a rabszolgaság intézményének, Amerika örök lelkiismeret-furdalásának megszüntetéséről. Mindezt természetesen John Williams nagyívű zenéjével. Van-e ennél amerikaibb így, 2012-2013 fordulóján? Nincs. Minden egyes képkockáról ordít: a nagy mesélő egész népét akarja, középiskolás fokon, tanítani.

Abraham Lincolnt senkinek sem kell bemutatni: az amerikai történelem egyik legnagyobb formátumú politikusa volt, aki 1860 és 1865 között, az Államok történetének legnagyobb önmeghasonlása, a polgárháború idején véghezvitte Észak katonai, politikai és gazdasági győzelmét Dél ellen. A több százezer halottal, óriási népességmozgással járó polgárháború és az utána következő rekonstrukciós időszak átszabta Amerika arcát, és új perspektívát adott a fiatal ország számára. A tizenkilencedik századi Amerika önmaga legyőzésével nyerte meg magának a huszadik századot. Nem véletlen, hogy Abraham Lincolnt az amerikai tömegek azóta is rendkívüli mértékben tisztelik, szkeptikus európai szemmel talán túlzásokba is esve. Lincoln szülőházát, egy szerény faviskót egy lépcsősor tetején álló, ormótlan kőcsarnokban őrzik; míg az elnök közismert ülő szobra messze emberfölötti nagyságában tekint le tisztelőire Washingtonban.

Aki tehát Lincoln személyéhez és munkásságához nyúl, ezekkel a nemzeti elvárásokkal kell szembesülnie az Egyesült Államokban. Spielberg elkerülte a lehető legrosszabbat, hogy a fentiekhez hasonlóan kőbe vésett filmes emlékművet állítson egy, a nyugati végek vadonjából érkező, majd Amerika megmentőjévé váló, makulátlan államférfinek – hiszen Lincoln sem volt hibátlan. Nem csinált persze a Lincoln-mítoszt elemeiben kikezdő botrányfilmet sem. Spielberg 150 perces filmfolyama nem követi végig az életutat, sőt, alig néhány hétre koncentrál: Lincoln utolsó heteire hivatalában – és életében. Az elnök az újraválasztása után a második ciklusát kezdi el, miközben lassan világossá válik, hogy Dél kimerülése miatt hamarosan véget ér a polgárháború. De ezalatt Lincoln arra készül, hogy mihamarabb keresztülvigye a kongresszuson az alkotmány kiegészítését, a rabszolgaság végleges eltörlését.

A drámai időszakot akár nagyívű történelmi tabló formájában is fel lehetett volna dolgozni – ha valaki, akkor Spielberg ezt meg is valósíthatta volna –; de a Lincoln valójában egy rendkívül hosszú, ugyanakkor közepesen érdekesre sikerült politikai tévéfilm. A Lincoln a kongresszus belső játszmáira, a két nagy párt (az akkoriban nagyjából a maival homlokegyenest ellentétes ideológiai pozíciókat elfoglaló republikánusok és demokraták), a pártokon belüli platformok és egy-egy politikus elveire, vagyis inkább érdekeire koncentrál. Miközben a történet világos és egyszerű, a forgatókönyv elvész a részletekben, ami a legkitartóbb történelem- és külpolitika-rajongóknak lehet érdekes. De ha ezt a műfajt választotta a rendező, akkor egy kicsit távolabbról is meg lehetett volna közelíteni a rabszolga-felszabadítás és a polgárháború lezárásának egyáltalán nem egydimenziós politikai, gazdasági, társadalmi és kulturális dilemmáit.

Janusz Kaminski operatőr szép munkát végzett, gyönyörű fényekkel és árnyakkal, hatásos beállításokkal dolgozott, de a Lincoln ettől még jobbára négy fal közötti kamaradráma lett. Spielberg hagyományos zeneszerző társa, a filmzene Wagnere, John Williams sem ez alkalommal alkotta meg a legemlékezetesebb dallamait.

A Lincoln egy fő alakon és a körülötte keringő mellékalakok tucatjain keresztül mutatja be a nagy történetet. Az alkotást úgy viszi el a hátán az elnök szerepében Daniel Day-Lewis, a kortárs filmművészet egyik legnagyobb színésze, ahogy Lincoln cipelte hórihorgas, görbülő alakján az Egyesült Államok összes korabeli terhét. Day-Lewis Lincolnja maga oldja fel a film pátoszát: kesernyés humor, népies anekdotázás, bölcs és sztoikus visszafogottság jellemzi az elnököt, aki körül prófétai hevületű ideológusok, korrumpáló és korrumpálható politikai macherek küzdenek az alkotmány kiegészítéséért. Vagy ellene. Spielberg a politikai dráma mellett megpróbálta Lincoln nem éppen problémátlan magánéletét is beleszőni a filmbe, de ezek a szálak meglehetősen kidolgozatlanul maradtak.

A politikai és életdráma végeredményét persze mind tudjuk. A természetesen nézhető (hiszen Spielberg kifejezetten rossz filmet nem tud csinálni) Lincolnnal az a baj, hogy 150 percébe sokkal több minden belefért volna mind az elnökről, mind a korabeli Amerika sokrétű valóságáról. De Spielberg láthatóan nem akarta túlbonyolítani a történetet. Nemzeti töriórát akart, cukormázzal leöntve. És imádják érte Amerikában.

A bejegyzés trackback címe:

https://mandiner.blog.hu/api/trackback/id/tr555074008

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Herr SturmLikudnik · http://archiregnum.blog.hu/ 2013.02.16. 15:26:20

Ormány Piktor szabadságharczáról is kéne egy kerényi-korrekt film. A fiatalság szívébe kéne plántálni ennek a drága embernek a nemzetront, izé, építő munkásságát.

marko11 2013.02.16. 15:47:24

A zseniális Daniel Day-Lewis ellenére, ez egy közepes film. Amit az amcsik - hazafias felbuzdulásból - számtalan díjjal jutalmaztak. És még az Oscar hátra van.
A magyar párját, a Hídembert, a magyar "elit", nem tudom milyen felbuzdulásból, a földbe döngölte.

Bell & Sebastian 2013.02.16. 15:58:05

www.kormend.jobbik.hu/content/hogyan-lettek-rothschildok-p%C3%A9nzvil%C3%A1g-urai

"... 1861-ben felcsillant az amerikai pénzügyi életbe való visszatérés reménye. Abraham Lincoln amerikai elnök felvette a kapcsolatot a Rothschildokkal, hogy támogatást kérjen tőlük a készülő amerikai polgárháborúhoz. Ők bele is egyeztek a dologba. Anyagi támogatásukért cserébe engedélyt kértek bankjuk újbóli megnyitására, illetve 24-től 36 százalékig terjedő kamatot határoztak meg a hadjáratokra kölcsönadott pénzre. Lincoln feldühödött a szemérmetlen ajánlaton, és úgy döntött, inkább maga nyomtat pénzt. A kongresszushoz intézett egyik beszédében elmondta: >Két nagy ellenségem van. A déli sereg előttem, és a pénzintézetek mögöttem. A kettő közül pedig a mögöttem lévő a legveszedelmesebb ellenségem.< Az elnök II. Sándor orosz cárban lelt barátra, akinek szintén meggyűlt a baja a Rothschildokkal, akik Oroszországban is meg kívánták alapítani bankjukat. A cár nem is habozott segíteni. Figyelmeztetést intézett a Rothschild-befolyás alatt álló brit, francia és spanyol kormányokhoz, melyben óva intette őket attól, hogy bármely oldalon is beavatkozzanak a polgárháborúba. 1865-ben Lincoln elnök gyilkosság áldozata lett. ..."

pleistocene ice age (törölt) 2013.02.16. 16:34:33

@Bell & Sebastian:

amit összeírtál az bizony hülyeség a hiszékeny, tudatlan süsüknek...

Lincoln a Wall Street embere volt...

fő műve a az alábbi "remek" törvény

National Bank Act
en.wikipedia.org/wiki/National_Bank_Act

magyar kivonat a törvény kapcsán:

lényegében rendszerbe szervezte a Wall Street mögött az USA pénzpiacot...

pleistocene ice age (törölt) 2013.02.16. 16:36:49

@Bell & Sebastian:

a Wall Street imádja az állami papírpénzt...

a Wall Street szemében az árupénz, elsősorban az ezüst és az arany a mumus...

pleistocene ice age (törölt) 2013.02.16. 16:42:41

@Bell & Sebastian:

klikk az alábbi tanulságos grafikonra:

Gross federal debt az % of GDP 1792-present
2.bp.blogspot.com/-PIL7SxHhbc4/T_OfDW8w7uI/AAAAAAAABnU/bC_FMl0W-Vs/s1600/Long+Term+Federal+Debt+to+GDP.png

1858-ban lényegében nem volt adóssága az USÁ-nak...

1866-ban Lincoln ÁMOKFUTÁSA után az USA ÚSZOTT az ADÓSSÁGBAN...

Lincoln elsősorban HITELBŐL finanszírozta a TÖMEGMÉSZÁRLÁST...

takács bálint (törölt) 2013.02.16. 16:44:24

a lincoln esetében arról van szó, hogy az unió történetét filmesítette meg a szövetségi filmipar. még egyszer: az UNIÓ történetét a SZÖVETSÉGI filmipar.

pleistocene ice age (törölt) 2013.02.16. 16:45:03

méltassuk egy kicsit ezt a "remek" embert:)

The Tyrant Abraham Lincoln
www.youtube.com/watch?v=pZn0HdfZdTQ

takács bálint (törölt) 2013.02.16. 16:52:25

@pleistocene ice age:
elárulom neked, hogy a háborút a civilizált világban mindenhol hitelből finanszírozzák. nem úgy csinálják, hogy megnyomorítják a népet, lesöprik a padlást. aztán persze még így se jut pénz télikabátra. mert az urak minden pénzt ellopnak.

Pelso.. 2013.02.16. 16:53:21

@Herr SturmLikudnik: Ne adj ötleteket, mert holnap megcsinálják pár mrd-s költségvetéssel, nekünk meg rögtön születik egy kis kiigazító csomag.

pleistocene ice age (törölt) 2013.02.16. 16:55:39

@takács bálint:

BS fentebb az állam bankóprés szépségéről elmélkedett...

alapvetően hamis volt amit írt...

a pénznyomtatás északon viszonylag gyorsan véget ért, nem északon lett a háború végére hiperinfláció hanem délen...

Bell & Sebastian 2013.02.16. 17:03:13

@pleistocene ice age: Hogy fordult volna a Rosenberghez a balga, vagy tőlem akár föl, Scheißegal.
A négerek természetes lelőhelye a gyapotföld és a pénz Amerikában keletkezik, akárki megmondja.

pleistocene ice age (törölt) 2013.02.16. 17:29:28

@Bell & Sebastian:

belegondoltál már abba, hogy lényegében a Lincoln nevéhez kapcsolódó amerikai monetáris imperialista birodalom döntötte el az I világháború kimenetelét?

ezt tekintetbe véve még viccesebb az általad meghivatkozott zöldség:)

hiszen lényegében az USA polgárháború "eredményei" tették lehetővé az európai status quo felborítását...

PS.: és valószínűleg azt is megkockáztathatjuk, hogy Lincoln a "Rothschild" embere volt, hiszen a déliek csak kínkeservesen tudtak hitelhez jutni...

és azt is csak "árufedezet", azaz gyapot fejében...

The Erlanger Cotton Loan
nautarch.tamu.edu/PROJECTS/denbigh/erlanger.htm

takács bálint (törölt) 2013.02.16. 17:34:32

@pleistocene ice age:
ha nagyon leegyszerűsítjük, akkor a háború véletlenek sorozata. (utólag zseniálisnak mondott lépések rendszerint véletlenek). na most tegyük fel, hogy ezt úgy modellezzük, hogy feldobunk egy pénzérmét. ha fej, akkor A lép előre. és fizet 1 dollárt B számára. ha írás, akkor fordítva. a háborút az nyeri meg, aki hamarabb lenullázza a másikat. vagyis aki elviszi az összes zsetont.

na most ha A 1000 dollárral indul és B 10 dollárral, akkor szerinted ki fog nyerni. szerinted lincoln miért gondolta azt, hogy a háborút az nyeri meg, akinek több pénze van. a pénz elég régóta hitelből jön létre. az a kincstár által kibocsátott ígérvény.

orbán viktornak az a hóbortja, hogy ő bankok nélkül akar megnyerni egy kereskedelmi háborút. nem egy lincoln.

pleistocene ice age (törölt) 2013.02.16. 17:42:48

+ arról se feledkezzünk el, hogy ez a derék ember valóságos DIKTATÚRÁT csinált északon, az ellenfeleit egyszerűen lecsukta + bevezette a sorozás azaz a kötelező KÉNYSZERMUNKA jogintézményét azok számára akik nem tudták magukat 300 ARANYDOLLÁRRAL azaz, mai értéken mintegy három MILLIÓ forinttal megváltani...

hatalmas nagy volt a siker miközben Gettysburg mellett az AGYÚTÖLTELEK rabszolgák egymást gyilkolták halomra New Yorkban valósággal polgárháborús állapotok uralkodtak...

a népnek ugyanis elege lett a kötelező sorozásból...

A City Severed: How the Draft Riots Tore NYC Apart
www.youtube.com/watch?v=P96_YIAROb0

Race and Conscription: The NYC Draft Riots of 1863
www.youtube.com/watch?v=flYrHx0AnXo

New York PBS 1999 Order And Disorder [Episode 2]
www.youtube.com/watch?feature=player_detailpage&v=P96_YIAROb0#t=77s

Gangs of New York (11/12) Movie CLIP - The Draft Riots (2002) HD
www.youtube.com/watch?v=P96_YIAROb0

pleistocene ice age (törölt) 2013.02.16. 17:50:36

@takács bálint:

ez nem "háború", hanem polgárháború volt...

Lincoln pedig lényegében sárba tiporta az USA alkotmányt + valóságos tömegmészárlást rendezett délen

a sztori pedig nem elvekről, hanem pénzről szólt, 1861-ben a szövetségi BEVÉTELEK több mint 80%-a délről jött...

Real Causes of "The Civil War"-- Morrill tariff
www.youtube.com/watch?v=LBDgczOhRME

Morrill Tariff
en.wikipedia.org/wiki/Morrill_Tariff

pleistocene ice age (törölt) 2013.02.16. 17:56:58

@takács bálint:

a háború sohasem véletlenekről szól...

a háború kőkeményen érdekekről szól...

persze a modern világban, a tömegháborúk korában, a "népnek"meg szokták ezt ideologizálni...

(legalább tudjanak vmit mondani arra, hogy miért lövik egymást halomra...)

ez teszi talán végképp VISSZATASZÍTÓVÁ Lincolnt és a körülötte kialakított kultuszt

ez az első ÉMELYÍTŐ CUKORMÁZBA burkol aljas, mocskos RABLÓHÁBORÚ

Lincolnról és a "polgárháborúról" a "hivatalos" kép lényegében teljes mértékben hazugság, ill. csúsztatás...

Bell & Sebastian 2013.02.16. 18:03:13

@pleistocene ice age: Újra feltalálta a leghatékonyabb gazdaságélénkítő eszközt a háborút, na és?

Kergették egymást Rothschilddal, míg végül kié lett a FED? Persze hogy hülyeség, mert csak egy részét láttatja az igazságnak az írás, de a fogaskerekek még ma is így csikorognak.

Tehát, a modern, szabadkőműves államok valódi megalapítója, az éthosz gyilkosa, a numeró one.

Innen indultunk - ide is érkeztünk. Én meg inkább Lee gatyában járok, mert rühellem az unionistákat.

pleistocene ice age (törölt) 2013.02.16. 18:25:43

@Bell & Sebastian:

a háború nem "gazdaságélénkítésről", hanem pusztításról szól...

takács bálint (törölt) 2013.02.16. 18:38:56

@pleistocene ice age:
a barátod járhat lee nadrágban. lehet konföderációs zászlóval motorozni. a történelmet a győztesek írják. ami neked aljas és mocskos, az a másik oldalon nemes és felemelő. harcolhatsz itt, hogy megnyered a háborút a délieknek. de elvesztették.

sztrelnyikov 2013.02.16. 18:39:25

Nekem az tetszett a filmben, hogy csak előjött a farba: Ha a libsik akarnak elérni valamit, akkor minden eszköz megengedett, hiszen csak jó ügy lehet, tehát antidemokratikus eszközöket is be lehet vetni. Ha a gonosz konzervek akarnak valamit, akkor hiába a parlamenti többség, minden, amit tesznek: antidemokratikus.

A másik vicces tanulsága a filmnek: a négerek egyenlőek a fehérekkel, de a déliek alárendeltek: nekik nincs ugyan annyi joguk, mint a négereknek és az északiaknak.

pleistocene ice age (törölt) 2013.02.16. 18:44:24

@takács bálint:

mi van? :)I

én mindössze a véleményemet írtam itt le:)

az ún. "hivatalos" Lincoln verzió egy ménkű nagy BULLSHIT

egy rás UDVARI történészek által összeírt legenda + az ún. "közoktatás" által terjesztett sekélyes propaganda...

kezdetnek talán az alábbi BBC dokut ajánlom:)

BBC Abraham Lincoln: Saint or Sinner? 1
www.youtube.com/watch?v=plwIiSvyW2A

itt elsősorban Lincoln személyiségét veszik górcső alá, pl. azt, hogy ménkű nagy RASSZISTA volt:)

pl. a nagy "emancipátor" DEPORTÁLNI akarta a feketéket Afrikába...

pleistocene ice age (törölt) 2013.02.16. 18:50:00

@sztrelnyikov:

Lincoln nem "libsi", hanem egy korporatív nacionalista volt

én inkább pl. Mussolinivel keresnek az ő esetében rokonságot...

pleistocene ice age (törölt) 2013.02.16. 18:54:51

@sztrelnyikov:

Lincoln hátországában a rabszolgaság ellenzése lényegében négermentes övezetet jelentett...

The Illinois Negro Code
www.chroniclesmagazine.org/2008/01/18/the-illinois-negro-code/

ezeknek kb. annyi elképzelésük volt a feketékről, hogy ha lehet akkor ne legyenek feketék Illinoisban...

HToma 2013.02.16. 19:04:04

@pleistocene ice age: A déli államok léptek ki az Egyesült Államokból. Ki kötelezte őket erre? Ki kötelezte őket arra, hogy Fort Sumtert bombázni kezdjék?

pleistocene ice age (törölt) 2013.02.16. 19:14:31

@HToma:

1. az USA alkotmány értelmében joguk volt kilépni
2. Fort Sumter Dél-Karolina, azaz egy déli állam területén helyezkedett el
3. Mivel az ő területükön helyezkedett és teljesen törvényesen kiváltak az unióból, joggal tartottak az erőd kiürítésére igényt

en.wikipedia.org/wiki/Fort_Sumter#Civil_War

pleistocene ice age (törölt) 2013.02.16. 19:17:04

@HToma:

a szecesszió gondolata nem délen született meg először északon akartak kilépni, igaz ez még 1814 táján volt...

Secession, Hartford Convention
en.wikipedia.org/wiki/Hartford_Convention#Secession

Bell & Sebastian 2013.02.16. 19:19:04

Na mindegy, ha ide születik, felkötik a komcsik, miután lepaktált Hitlerrel, vagy lágerben végzi, miután visszarendelik Moszkvába. Nem jobb egy színházban halni meg?

pleistocene ice age (törölt) 2013.02.16. 19:21:13

@HToma:

egyébként ha délieket csak úgy hagyták volna kiválni valószínűleg az egész USA fedőnéven futó kóceráj összeomlott volna,

pl. a polgárháború előestéjén a new york-i polgármester, egy független new york-i városállamról ábrándozott...

nem akarták bojkottálni a délieket... szükségük volt ezekre a kereskedelmi kapcsolatokra...

Secession in New York, Civil war era
en.wikipedia.org/wiki/Secession_in_New_York#Civil_War_Era

takács bálint (törölt) 2013.02.16. 19:22:16

@pleistocene ice age:
ilyenkor szoktam megkérdezni. ha téged annyira zavar, hogy a történelem ferdít, akkor miért nem tanultál matematikát, logikát, fizikát, kémiát, vagy bioszt. miért nem a természettudomány iránt érdeklődsz?

a filoszt csak a hülyék veszik komolyan. rájöttél, hogy átverés az egész. persze. ezt a jobbak ötévesen észreveszik. de legkésőbb nyolcévesen a görögöknél. aki thermopülai csatánál se látja a mesehősöket az később mindent elhisz.

pleistocene ice age (törölt) 2013.02.16. 19:24:52

@HToma:

Mayor Wood’s Recommendation of the Secession of New York City

Mayor Wood
January 6, 1861
teachingamericanhistory.org/library/index.asp?document=435

pleistocene ice age (törölt) 2013.02.16. 19:26:59

@takács bálint:

a történelem akkor válik igazán érdekessé, ha felszínes propaganda mögé próbálsz tekinteni...

akkor esetleg vmit tanulni is fogsz....

tesz-vesz · http://kkbk.blog.hu 2013.02.16. 19:43:15

nagyon vártam a filmet, de egy nagy csalódás a film, a dramaturggal van a bajom, kaptafafilm, a történet nem eléggé megkapóan van ábrázolva, szét van nyújtva. egyszerűen a választási mizériát nem kellett volna elnyújta ábrázolni. a film pozitívuma a színészi játék, teljesen jó, és tetszettek lincoln anekdotázásai, ezért kapott 2 pontot tőlem, amúgy nem sokat ér a film.
a polgárháború nem a feketékről szólt, hanem a gazdaságról, nem tetszik ez az álszent képmutatás ami a filmben van.

"A demokratáknak nagy hasznot hozott az, hogy a fehér déliek szembenálltak a háborút követő rekonstrukcióval és emiatt ellenségesen viszonyultak a Republikánus Párthoz. A rekonstrukció befejeztével, és (!) miután a feketéket az 1890-es években megfosztották a választójoguktól (!) , a Dél csaknem egy évszázadra a demokraták bástyája lett, mert előre kiszámíthatóan majdnem mindenki rájuk szavazott. A Dél nagy részén gyakorlatilag egy párt volt, és a választásokhoz emiatt szükséges volt a demokraták győzelme."
hu.wikipedia.org/wiki/Demokrata_P%C3%A1rt#A_p.C3.A1rt_t.C3.B6rt.C3.A9nete

micsoda egy képmutató szemfényvesztés a farizeus, (a hadak útja óta) elhülyült spielbergéktől

nagyon egy véleményt fogalmaz meg a film, semmire nem kapunk választ, nagyon hiányoltam Jefferson Davist a filmből, és azt a jelenetet, amikor láncra verik a polgárháború után a börtönben, és ezen még az északiak is felháborodnak, Davis a koporsóját szállító vonat végighaladt szinte az egész egykori Konföderáción, és mindenhol hatalmas tömeg kísérte és emberek százezrei búcsúztatták. Temetésére Richmondban került sor. Halála után – egészen napjainkig – az egykori Konföderáció területén mindenhol nagy tisztelettel emlékeznek rá, személyét Kossuth magyarországi megbecsüléséhez hasonló kultusz övezi.

Az általános hittel szemben az amerikai polgárháború nem a néger rabszolgák emberi jogai fölött tört ki, hanem gazdasági illetve politikai okok miatt. A rabszolgaság sokkal inkább ezekből fakadó felszíni jelenség volt, egy szimptóma.
talán elhangzik a filmben is, hogy az északiak nem versenyképesek déllel, ez kulcsmondat, de nem fejtik ki, hogy ez az oka a polgárháborúnak. "A polgárháború okai (illetve maga a háború elnevezése is) vita tárgyát képezik. (A déli államok néhány szószólója nem fogadja el a polgárháború elnevezést, mondván független államok, államszövetségek közti konfliktusról volt szó)."
emellett én a fiatalkori favágó lincoln képét egy jelenetig betettem volna vagy a film elejére, vagy végére, inkább a végére

takács bálint (törölt) 2013.02.16. 19:45:19

@pleistocene ice age:
csakhogy a felszínes propaganda mögött többnyire ugyanilyen felszínes ellenpropaganda van.

pleistocene ice age (törölt) 2013.02.16. 19:52:38

@takács bálint:

mindenki maga dönt arról, hogy mit hisz el:)

ha te elhiszed ezt a hivatalos BULLSHIT-et akkor az a te magánügyed:)

pleistocene ice age (törölt) 2013.02.16. 19:56:42

egyébként még a hivatalos verzió is hányingerkeltő...

" It remains the deadliest war in American history, resulting in the deaths of an estimated 750,000 soldiers[5] and an undetermined number of civilian casualties. Historian John Huddleston estimates the death toll at ten percent of all Northern males 20–45 years old, and 30 percent of all Southern white males aged 18–40.[6]"
en.wikipedia.org/wiki/American_Civil_War

a polgárháború alatt a 18-40 év között déli férfi lakosság EGYHARMADA MEGHALT...

ja, és Lincoln csak JÓT AKART:)))))

pleistocene ice age (törölt) 2013.02.16. 20:02:35

@takács bálint:

az is szórakoztató a hivatalos verzió kapcsán, hogy leginkább a 750 ezer halott katonára koncentrálnak, a civil áldozatok kapcsán csak annyi szerepel ott, hogy

"nem ismert"

Lincoln KULTUSZRA van pénz, a polgári áldozatok számának a meghatározására pedig nincs?

ez a nagy "HŐS" a "saját népe" ellen a FELPERZSELT FÖLD taktikáját alkalmazta...

pleistocene ice age (törölt) 2013.02.16. 20:06:15

@takács bálint:

kb. annyi volt a "végső megoldás", hogy ez "ellenség" helyett inkább civil célpontok ellen viseltek háborút a déli államokban

pl. komplett városokat perzseltek fel

www.youtube.com/watch?feature=player_detailpage&v=QosRj_7rBRk#t=29s

tesz-vesz · http://kkbk.blog.hu 2013.02.16. 20:35:07

@pleistocene ice age: magyarul is ide, tőmondatokban, ez rengeteg anyag, a legdurvábbakat foglald össze légyszi

tesz-vesz · http://kkbk.blog.hu 2013.02.16. 20:55:50

@sztrelnyikov: de a déliek alárendeltek: nekik nincs ugyan annyi joguk, mint a négereknek és az északiaknak. "
ez nálam kimaradt, miben mutatja ezt meg a film?

Líder Máximo 2013.02.16. 21:25:47

@marko11: "A magyar párját, a Hídembert, a magyar "elit", nem tudom milyen felbuzdulásból, a földbe döngölte."

Azért, mert a Hídember egy szar film.

Schwerer Gustav · http://menekulttabor.blog.hu 2013.02.16. 23:04:30

"pleistocene ice age" egy libtard kőgeci, érdemtelen válaszban reagálni rá

a libtardok utálják Lincolnt, mert a libtardok a konföderációs ültetvényesek utódjai (neo-confederate movement)
en.wikipedia.org/wiki/Neo-Confederate#Neo-confederates_and_libertarianism

"Thomas J. DiLorenzo" -libtard neo-confederate szerző a lewrockwell. com-ról

www.lewrockwell.com/orig2/lincoln-arch.html

A mappa neve KING Lincoln -
ennyire gyűlölik ezek az állatok

Na de lépjünk tovább: "BBC- Saint or Sinner"?

Már a címválasztás is koncepciózus (hamis dilemma, mintha csak ez a két választási lehetőség lenne)

BBC = *British* Brodacasting Corporation

Na vajon a briteknek milyen volt a viszonyuk a Lincoln vezette USÁval... majdnem háború tört ki (két letartóztatott brit ügynök miatt...) tehát akkor történelmi okokból milyen fényben fogják őt ábrázolni...nyilván negatívban...

"itt elsősorban Lincoln személyiségét veszik górcső alá, pl. azt, hogy ménkű nagy RASSZISTA volt:)
pl. a nagy "emancipátor" DEPORTÁLNI akarta a feketéket Afrikába..."

1) teljesen természetes volt, hogy a rabszolgának odahurcolt feketéket visszatelepítsék Afrikába... nyilván a feketék többsége is vissza akart térni szülőföldjére... persze ez akkoriban már nem volt lehetséges (egyszerűen túl sokan voltak hozzá)..

2) A déli _RABSZOLGATARTÓ_ ültetvényesek talán mik voltak? "elkötelezett négerbarát humanisták"? hülye vagy mint a segg....

ebben a háborúban nem volt jó vagy rossz... Lincoln annyiban volt jobb, hogy valamiféle polgárjogot adott a feketéknek, míg a déli államokban állatként adták-vették őket.

"Morril Tariff" - 1861 márciusában lépett életbe, a konföderáció legtöbb állama akkorra már kilépett

"a polgárháború alatt a 18-40 év között déli férfi lakosság EGYHARMADA MEGHALT..."

Hát bazmeg: elkezdik lőni Fort Sumtert (háborús cselekedet -Act of War), kitör a háború, a háborúban pedig emberek szoktak meghalni.

Egyébként meg nyilván jobb lett volna agy kettészakított Amerika egy déli ültetvényes rabszolgatartó konföderációval, mi?
Aztakurva, mekkora egy sötét baromállat vagy te..

"felperzselt föld taktikája"
az a Sherman menetelése volt, ami egy szűk területre (100 km-es sáv) korlátozódott, amíg elértek Atlantáig
direkt azzal a céllal, hogy a közlekedést szétzilálja, ezzel a háborút minél hamarabb befejezze.
Civil áldozatok sem voltak, ellentétben pl. a szovjetek vagy nácik "felperzselt föld"-jével

persze a konföderációsok is alkalmazták ezen taktikát: "When General Grant's forces broke through Richmond's defenses, Jefferson Davis ordered the destruction of Richmond's militarily significant supplies; the resulting conflagration destroyed many – mainly commercial – buildings and some Southern warships docked on the James River."

a FELPERZSELT FÖLD taktikáját alkalmazta a saját városa (Richmond) ellen...

egyébként a libtardoknál mindig arra kell figyelni, amiről NEM beszélnek... egyébként ostoba állatok, könnyű leleplezni őket.

pleistocene ice age (törölt) 2013.02.16. 23:22:42

@Schwerer Gustav:

SG pedig egy mocskos szájú, agresszív, primitív, antiszociális troll:) (sorry ténymegállapítás volt:) )

Tenderized Amen 2013.02.17. 00:20:03

Matiné minden vasárnap délelőtt 10:30 -kor, mindenki hozhat magával még egy nicket.

sztrelnyikov 2013.02.17. 08:14:38

@tesz-vesz: A déliek jogát a megadáshoz elég simán semmibe vette a filmben Lincoln, amikor parancsba adta, hogy tartsák fel őket.

Szerintem Spielberg kb azt üzente ezzel a filmmel, hogy Lincoln bármit tett (zsarolás, mások jogainak a leszarása), helyesen tette "egy nagyobb jóért". De akkor minek játszanak demokráciát? Napoleon, Hitler, Sztálin, mind egy "nagyobb jóért" tette, amit tett. Legalábbis ugyan annyira hittek ebben a jóban, mint Lincoln és Spielberg emebben.

greybull 2013.02.17. 13:42:26

Spielberg nagyon tud filmet csinálni. Csak a filmjei olyanok, mint annak a cukrásznak a franciakrémese, aki a kész krémest leönti még egy kis mézzel, majd a mézre porcukrot hint, és végül az egészet megkoronázza egy adag rózsaszín vattacukorral.
Gejl a végén az egész. Ez a metafora minden filmjére igaz.

tesz-vesz · http://kkbk.blog.hu 2013.02.17. 14:14:46

@sztrelnyikov: semmibe vette a jogát a megadáshoz? háborúban álltak velük. a többiben egyetértek

Kandeláber 2013.02.17. 16:40:32

A lelövéséről csináltak már filmet?
Mert azt meg fogom nézni, feltéve ha nem Spielberg rendezi majd.

bbjnick · http://bbjnick.blog.hu 2013.02.17. 17:05:15

Nos, én megnéztem ezt a filmet!

Ez a film annyi gyönyörködnivalót, szellemi izgalmat és katarzist hordoz, mint egy átlagos marxizmus-leninizmus estiegyetemi előadás (vagy még annyit sem):-(

Többen összevetették itt, a kommentsorban, a Lincolnt a Hídemberrel: az összehasonlítás értelmetlen. A Hídember egy (olyan, amilyen) játékfilm, karakter- és jellemábrázolásokkal, történeti ívvel, kibomló cselekménnyel, átfogó személyiségrajzzal, míg a Lincolt egy (még csak megindokolni sem próbált) ideológiai deklarációhoz mellékelt, tablószerű illusztráció:-(

sztrelnyikov 2013.02.17. 19:03:38

@tesz-vesz: Ertem: az ellenseg nem ember, de a rabszolga ember. Hat ezt mondom en is. A negernek tobb joga van, mint egy delinek.

Tehetetlen Dodó 2013.02.17. 19:10:06

@Kandeláber: Majd Tarr Béla.
A golyó háromnegyed órát repül majd a vászon egyik szélétől a másikig.

Szeszkó Lackó 2013.02.17. 20:23:48

A kommentek elolvasása nem vette el túl sok időmet, viszont meggyőzött arról, hogy ezt a szart véletlenül se nézzem meg. Köszi.

Baldrick68 2013.02.17. 22:37:56

@marko11:
Te láttad a Hídembert?
Én megnéztem.
Az egész filmben a számomra az volt a felettéb zavaró hogy én még az átkosban jártam iskolába és még a kommancs rendszerben is az alábbiakat tanították Széchenyiről:
- A legnagyobb magyar.
- Birtokai egy éves jövedelméből létrehozta az MTA-t
- Folyamszabályzás
- Hazai áruk védegylete.

És még egy csomó minden. Széchenyit annyira nagyra tartották a kommunisták is, hogy Széchenyi tér és utca bizony a komcsi időkben is volt és az iskolai tananyagban is elismerően nyilatkoztak róla.

Na ilyen előzmények után tettem be a kölcsönzői DVD-t a lejátszóba.
Majd az első fél óra után ki kellett hogy vegyem, mert azt hittem ez valami paródia akar lenni és véletlenül a "Széchenyi az idióta kurvapecér aki megfarkalja a nőket, de az életművéről nem tudunk meg semmit", című Széchenyi paródiát kölcsönöztem ki.

sztrelnyikov 2013.02.18. 07:06:28

@Baldrick68: "Én megnéztem." <--> "az első fél óra után ki kellett hogy vegyem" Ez ellentmondás. Ha fél órát láttál, akkor nem láttad a filmet. Hallottál olyanról, hogy jellemfejlődés? Mit vártál, hogy a kis Széchenyi a homokozóban felajánlja a homok felét az MTA-nak? Hogy 13 évesen csajok helyett a Lánchídról álmodik?

Onnan tudom biztosan, hogy a Hídember jó film, hogy mind a komcsinál, mind a széljobbereknél és a libsiknél kiverte a biztosítékot.

marko11 2013.02.18. 09:30:32

A Hídembert csak azért hoztam ide, mert nagyon jellemzőnek (és nagyon szomorúnak ) tartom - ránk nézve, hogy a Lincoln a mennybe megy a hazájában, nálunk meg a pokolra küldték a Hídembert. (Függetlenül a filmek valós értékétől.)

Kandeláber 2013.02.18. 10:39:52

@Tehetetlen Dodó: Béla bácsi már nyugállományba helyezte magát. Legalábbis addig, amíg valaki ki nem utal neki egy nagyobb összeget a legújabb filmötletére. Mondjuk egy vágóhídi munkás és egy leölendő ló szerelméről szólna, tragikus végkifejlettel, fekete-fehérben.@sztrelnyikov: Ki rendezte?

ÁrPi 2013.02.18. 12:38:38

@Kandeláber:

-Jólvan.. ez egy rendezőkritika, ugye?

Fontos dolgok az ilyesmik is...

Én meg olyan filmet tudnék nehezen elképzelni hogy a végkifejletben minden budapesti közoktatási épületre vagy intézményre ki lenne függesztve az óriásmolinó: "Budapest a MIÉNK" - A film egyébként a "Foglaljuk el Budapestet" témát tárná a nézők elé - Spielbergnél is szórakoztatóbban , és én annyit kívánnék csak ugye ha már megemlítettem Spielberg-et ,hogy jajj-jajj nem nézném meg e filmet ha a molinókon

"Occupy Budapest" szöveg szereplene. :Mer' az csak egy avatárlogó.

(A Lincoln? Az egy oldtimer limuzin.)

pleistocene ice age (törölt) 2013.02.18. 12:53:26

@Schwerer Gustav:

Bunkóci! Annak ellenére, hogy visszataszítónak találom az ocsmány személyeskedő stílusodat, ill. az általad képviselt náci ideológiát kedvem támadt ahhoz, hogy korrigáljam a TÁRGYI tévedéseidet:

Először az alábbi gondolatodra reagálnék:

„1) teljesen természetes volt, hogy a rabszolgának odahurcolt feketéket visszatelepítsék Afrikába... nyilván a feketék többsége is vissza akart térni szülőföldjére... persze ez akkoriban már nem volt lehetséges (egyszerűen túl sokan voltak hozzá)..”

1860 körül már nem nagyon volt ennek értelme mivel az USA rabszolgaimport 1808-ban VÉGET ÉRT…

Act Prohibiting Importation of Slaves
en.wikipedia.org/wiki/Act_Prohibiting_Importation_of_Slaves

ergo, nem nagyon volt már olyan rabszolga, aki Afrikában született, illetve ha volt is ilyen már olyan öreg volt, hogy nem nagyon vágyott oda vissza…

ÖNKÉNT és SZUBVENCIÓ jóformán senki sem ment vissza

Még kőkemény SZUBVENCIÓK mellett is minimális volt az érdeklődés az American Colonization Society csak 13 EZER embert tudott masszív támogatások mellett rávenni az áttelepülésre…

en.wikipedia.org/wiki/American_Colonization_Society

pleistocene ice age (törölt) 2013.02.18. 12:54:39

@Schwerer Gustav:

Újabb „gondolat” bülbülszavú kommentátoruktól:)

„2) A déli _RABSZOLGATARTÓ_ ültetvényesek talán mik voltak? "elkötelezett négerbarát humanisták"? hülye vagy mint a segg....”

Bunkóci! Az Új-Angliai JENKIK szerinted nem voltak ebben nyakig benne?

Szerinted miről szólt az ún. „HÁROMSZÖGKERESKEDELEM”?:)

NORTHERN PROFITS from SLAVERY
www.slavenorth.com/profits.htm

Érdemes lenne megbarátkozni azzal a ténnyel, hogy JENKI barátaink voltak a RABSZOLGAKERESKEDŐK…

Ill, hogy azzal is, hogy északon a rabszolga felszabadítás elsősorban a BRITEK ÉRDEME volt…

„That war, however, proved to be the real liberator of the northern slaves. Wherever it marched, the BRITISH ARMY GAVE FREEDOM TO ANY SLAVE who escaped within its lines. This was sound military policy: it disrupted the economic system that was sustaining the Revolution. Since the North saw much longer, and more extensive, incursions by British troops, its slave population drained away at a higher rate than the South's. At the same time, the governments in northern American states began to offer financial incentives to slaveowners who freed their black men, if the emancipated slaves then served in the state regiments fighting the British.”

www.slavenorth.com/

és azzal is hogy évtizedeken át nem érdekelte őket ez a kérdés

Lincoln is csak arról ábrándozott, hogy milyen jó lenne a feketéket visszazsuppolni Afrikába…

Zseniális és felettébb udvarias szakértőnk újabb gondolata következik:

„ebben a háborúban nem volt jó vagy rossz... Lincoln annyiban volt jobb, hogy valamiféle polgárjogot adott a feketéknek, míg a déli államokban állatként adták-vették őket.”

1. Lincoln 2 évig várt ezzel a bejelentéssel (nem erről szólt a polgárháború…csak akkor lépték ezt meg amikor nyilvánvalóvá vált, hogy egyébként nem nyerhetnek…)
2. az északi oldalon álló rabszolgatartó államokra nem volt érvényes (Maryland-benn még várni kellett erre…)
en.wikipedia.org/wiki/History_of_slavery_in_Maryland#Emancipation_and_the_end_of_slavery

3. az északi államokban lévő diszkriminatív törvényekről sem esett itt szó…
4. a déli lakosság DÖNTŐ TÖBBSÉGE, kb. 90%-a SOHASEM TARTOTT RABSZOLGÁT
5. rabszolgatartó ÜLTETVÉNY max néhány ezer volt délen
6. és ezek kb. a déli fehér lakosság 1, azaz EGY SZÁZALÉKÁHOZ kötődtek (a maradék 9% max néhány rabszolgát tartott
7. kb. a déli feketék 8% szabad volt már 1861 előtt is, egyes államokban ez sokkal magasabb volt, az ún. „deep south” esetében pedig alacsonyabb
8. a SORKATONA is RABSZOLGA…
9. a rabszolgaság az amerikai kontinensen – Haiti kivételével – mindenhol BÉKÉS körülmények között ért véget…
10. a feudális rendszerekben a JOBBÁGYOK sem voltak teljesen szabadnak tekinthetők… érdemes ezzel együtt nézni az USA gyakorlatot
11. a fekete rabszolgákkal szembeni önkényes kegyetlenkedésnek gátat szabott az a tény, hogy felettébb DRÁGA volt a rabszolga…
12. az általad imádott náci tündérvilágban pedig lényegében mindenki rabszolga lett…

újabb gondolat:

„"Morril Tariff" - 1861 márciusában lépett életbe, a konföderáció legtöbb állama akkorra már kilépett”

A „vámháború” már évtizedes múltra tekintett vissza…

Nullification Crisis
en.wikipedia.org/wiki/Nullification_Crisis

Lincoln pedig a magas vámok programjával lett elnök…

„"a polgárháború alatt a 18-40 év között déli férfi lakosság EGYHARMADA MEGHALT..."

Hát bazmeg: elkezdik lőni Fort Sumtert (háborús cselekedet -Act of War), kitör a háború, a háborúban pedig emberek szoktak meghalni.”

Alkotmányosan váltak ki… az erőd az ő terükön volt…

„Egyébként meg nyilván jobb lett volna agy kettészakított Amerika egy déli ültetvényes rabszolgatartó konföderációval, mi?
Aztakurva, mekkora egy sötét baromállat vagy te..”

Bunkókám! Honnan tudod, hogy mi lett volna ott? :)

„az a Sherman menetelése volt, ami egy szűk területre (100 km-es sáv) korlátozódott, amíg elértek Atlantáig direkt azzal a céllal, hogy a közlekedést szétzilálja, ezzel a háborút minél hamarabb befejezze. Civil áldozatok sem voltak, ellentétben pl. a szovjetek vagy nácik "felperzselt föld"-jével”

Honnan tudod? Ott voltál? :)

pleistocene ice age (törölt) 2013.02.18. 13:32:51

@Schwerer Gustav:

Érdekes könyvek látnak manapság napvilágot:

egy cikk ezek kapcsán a nem különösebben "libertariánus" (inkább meglehetősen baloldali...) New York Times-ból

Liberation as Death Sentence
By JENNIFER SCHUESSLER
Published: June 10, 2012
www.nytimes.com/2012/06/11/books/sick-from-freedom-by-jim-downs-about-freed-slaves.html?pagewanted=all

ill. a szintén meglehetősen baloldali Guardian-ből

How the end of slavery led to starvation and death for millions of black Americans
In the brutal chaos that followed the civil war, life after emancipation was harsh and often short, new book argues
www.guardian.co.uk/world/2012/jun/16/slavery-starvation-civil-war

talán nem véletlenül volt tabutéma oly sokáig a "polgári áldozatok" topic a polgárháború kapcsán...

Kandeláber 2013.02.18. 13:41:37

@ÁrPi: Na.
Spielberg is érinthetetlen?
Nem tudtam, hogy csak dicsérni szabad. Jó hogy szóltál.

pleistocene ice age (törölt) 2013.02.18. 14:00:08

mennyiben jelenik meg a filmben az, hogy az északiak egy csinos kis zsidó pogromot is csináltak délen?

'When Grant Expelled the Jews
www.brandeis.edu/now/2012/march/sarnaqanda.html

sztrelnyikov 2013.02.18. 14:02:39

@pleistocene ice age: Félreértés ne essék. A kivesézett film nem a polgárháborúról szól! Még csak nem is Lincoln életéről. Sőt még csak nem is Lincoln elnökségéről! Egyes egyedül egyetlen törvény átpréseléséről a kongresszuson.

pleistocene ice age (törölt) 2013.02.18. 14:03:09

@Kandeláber:

talán ezt is feldolgozhatná Spielberg az Ulysses Grant féle pogrommal együtt:)

A Tribute To Our Jewish Confederate Heroes
www.youtube.com/watch?v=Xiv9ZV8abDo

pleistocene ice age (törölt) 2013.02.18. 14:04:59

@sztrelnyikov:

Pedig lett volna miből csemegézni:)

Plan on seeing the movie "Lincoln"? Keep this in mind...
www.economicpolicyjournal.com/2012/11/plan-on-seeing-movie-lincoln-keep-this.html

Kandeláber 2013.02.18. 14:31:29

@pleistocene ice age: Nem tartom valószínűnek, hogy Spielberg ráharapna a témára.
Egyébként kösz, nagyon érdekel a konföderáció, erről például nem is hallottam.

ÁrPi 2013.02.18. 14:39:14

@Kandeláber:

"Spielberg is érinthetetlen?"

Ez róla köztudott, nem? :) Na, Félre a kritizálhatóságról szóló szavakkal mert: Egyébként félreértettél, számomra ez a rendező a fenti kommentemben (is) most indifferens, illetve maga a rendezőkritizálás lehet szerintem (el)hanyagolható.

Úgy tekintem hogy a név (pl. rendező neve) ugyan ragad mindig egy filmhez de valójában egy "gépezet" alkotja olyanná amiként a moziban láthatjuk.

Kandeláber 2013.02.18. 14:55:38

@ÁrPi: OK, de egy film stílusát azért nagyrészt a rendező határozza meg.
Tony Scott vagy Tarantino filmjei nagyon jellegzetesek, ugyanúgy mint mondjuk itthon Szabó István filmjei.
Lehetne még sorolni.

hoplita 2013.02.18. 16:20:13

@Bell & Sebastian:
Egy ilyennel loccsantották ki a zagyvelejét..már régóta venni akarok, de ez csak amolyan zsebhoki stukker..:)

nimrodderringer.hu/wp-content/uploads/products/1103/index-medium.jpg

tesz-vesz · http://kkbk.blog.hu 2013.02.19. 09:46:43

@sztrelnyikov: "Onnan tudom biztosan, hogy a Hídember jó film, hogy mind a komcsinál, mind a széljobbereknél és a libsiknél kiverte a biztosítékot."

más hamis sablon nem volt kéznél?
biztos hogy ez egy film értékmérője? nem tartom jó színésznek eperjest

sztrelnyikov 2013.02.19. 11:16:56

@tesz-vesz: Nyilván tetszett a film alapból is, de ez szubjektív. Az pedig, hogy a komcsik-libsik-széljobberek utálták az meg objektív mérce.

Eperjes jó színész csak nem minden szerepben. Tény, hogy a hidember szerep sem állt jól neki. Emiatt lehetett volna még jobb film is. Csakhogy nem tőle volt jó, hanem Bereményi Gézától, aki viszont egy zseni!

bbjnick · http://bbjnick.blog.hu 2013.02.19. 13:38:48

@tesz-vesz: @sztrelnyikov:

Én tegnap újranéztem A Hídembert:-) Egy emberről szól. Szeretem azt a filmet.

Alfőmérnök 2013.02.19. 15:23:13

@bbjnick: Nézd újra az Eldorádót is és hasonlítsd össze a kettőt.

inszeminator · http://inszeminator.blog.hu 2013.02.19. 17:55:48

@pleistocene ice age:
"Érdemes lenne megbarátkozni azzal a ténnyel, hogy JENKI barátaink voltak a RABSZOLGAKERESKEDŐK"

Dehát kik is voltak a JENKI-k? (Amúgy...?)

"A leghíresebb polgárháborús történet azonban a következő évtizedben hódította meg a nézőket: Victor Fleming 1939-es Elfújta a szél című filmje. Az egykori Konföderáció államaiban élő lányok állítólag mélységesen fel voltak háborodva azon, hogy a közismert regény hősnőjét nem egy déli színésznő alakította, hanem az angol Vivien Leigh, és csak azzal vigasztalták magukat, hogy még mindig jobb lesz így, mintha egy „jenki” lány kapta volna a szerepet. (Hogy ki is az a sokat emlegetett „jenki”, ezt legjobban E. B. White amerikai újságíró foglalta össze. „A külföldiek szerint a jenki amerikai. Az amerikaiak szerint a jenki északi. Az északiak szerint a jenki keleti. A keletiek szerint a jenki új-angliai. Az új-angliaiak szerint a jenki vermonti. A vermontiak szerint a jenki olyan ember, aki gyümölcstortát eszik reggelire…”)

(Filmvilág)

sztrelnyikov 2013.02.19. 18:43:59

@Alfőmérnök: Maga meg a Tanítványokat! Az meg az Eldórádót veri kenterbe.

Alfőmérnök 2013.02.19. 18:55:50

@sztrelnyikov: Na, azt tényleg pont nem láttam. De jó volt a Turné is. Sajna a Hídember a leggyengébb (láncszem, ha-ha-ha), de azért nem annyira rossz az sem, mint amilyen kritikákat kapott.
Nemrég volt megint a Régimódi történet, ilyen TV-sorozatnak szerintem az is elmegy, kár, hogy utálom Szabó Magdát.

sztrelnyikov 2013.02.20. 07:17:23

@Alfőmérnök: Szerintem a Turné a gyenge láncszem. Nagyon szeretem azt is, egy csomó idézete családi közhely lett, de akkor is gyengécske a többihez képest.
Sajnos Bereményi elmesélte a Turné kimaradt jeleneteit és ÚGY tényleg nagyon ütős film lett volna, de akkor nem maradt volna hely benne a reklámoknak, akkor pedig pénz se lett volna rá.

Ha nem szereti Szabó Magdát az csak két dolgot jelent: nem nő és nem buzi. Vállalja fel!

Alfőmérnök 2013.02.20. 09:14:28

@sztrelnyikov: Régen láttam a Turnét, meg kéne néznem újból.
Szvsz a Hídemberben hiba volt Eperjesre osztani Széchenyi szerepét.
Valóban, nem vagyok se nő, se buzi. :)

marko11 2013.02.20. 12:55:13

@Alfőmérnök:
"Hídember... azért nem annyira rossz az sem, mint amilyen kritikákat kapott."
Na, pont ezért hoztam ide a Bereményi filmet - a Spielberghez. Mert ez meg, ugye, nem annyira jó, mint amilyen elismeréseket kap.
(A magyar rencerváltó "elit" a világ egyik legaljasabb elitje.)

gyalog.galopp 2013.02.20. 13:25:12

@marko11:
A Hídember üdítő kivétel az elmúlt 20 év magyar filmjei között. Mivel nem a "trendi" hangulatot hozta , ezért lehúzták.
A trendi hangulat a reménytelenség, kilátástalanság, nyomor, és mindenféle emberi gyengeség, mindez valami gusztustalan mázzal leöntve.
Spilberget nem ezért fizetik, pontosabban, ezért senki nem fizetne neki, tehát nem ilyen filmeket csinál.

radarr · http://radarblog.blog.hu/ 2013.02.20. 18:39:33

Gyurcsány jobban megérdemelné, hogy filmet készítsenek róla mint bárki. Ő tett a legtöbbet Magyarországért, és a népért. Minden szava igaz, sőt minden betűje amit kimond, jólelkű, igazságos, becsületes, tiszta, egyenes ember.
süti beállítások módosítása