A Fidesz oktatási munkacsoportja és az oktatási államtitkárság egyebek mellett arról állapodott meg, hogy ha a felsőoktatási intézmény úgy rendelkezik, akkor a diploma megszerzéséhez előírt nyelvvizsga megszerzése alól mentesülnek azok a hallgatók, akik a záróvizsgától számított 3 éven belül nem mutatták be a nyelvvizsgát igazoló okiratot. Mindezt azért, mert tízezrek nem kapták meg a diplomájukat sikeres záróvizsgájuk után, mivel nyelvvizsgájuk továbbra sincs, hiába ismert mindenki számára ez az elvárás. Egy hasonló kezdeményezés szerepelt már tekintélyes sorozatunkban, 2009-ben egy szülői szervezet követelte, hogy töröljék el a nyelvvizsga követelményét, mert az diszkriminatív.

  A nyelvtudás (nyelvvizsga) hiányát elnéző oktatáspolitikának komoly hagyományai vannak. Az 1993-as felsőoktatási törvény még úgy fogalmazott, hogy a diploma kiadásának feltétele a nyelvvizsga, a 1996-os módosítás után viszont a hallgatókat már záróvizsgára sem lehetett (volna) bocsátani nyelvvizsga nélkül. Természetesen később egy kormányrendelettel 2001. július 31-ig még haladékot adtak ennek érvényesítésére. Aztán úgy volt, hogy 2005-től, a kétszintű érettségi bevezetésétől kezdve a középiskolai tanulmányok lezárásának feltétele lesz valamely nyelv középszintű ismerete – nem lett. Lehetnek természetesen méltányolható esetei is a nyelvvizsga hiányának, például a diszlexia vagy a diszgráfia. Azonban félő, hogy ennek törvényi elismerése után fiatalok tízezrei fedeznék fel magukon erre utaló jeleket, s pillanatok alatt a diszlexia világrekorderei lennénk.

  A nyelvvizsga nélküli diplomaosztás különösen a felvételi nyelvvizsgához kötésének fényében visszás és védhetetlen. Márpedig azt a magam részéről kifejezetten jó elképzelésnek tartom, annak pedig még a gondolata is abszurd, hogy a 2010-es évek Magyarországán egyetemi/főiskolai végzettséghez lehessen jutni legalább egy idegen nyelv ismerete nélkül. Ráadásul nem is teljesen kibicként gondolom mindezt: nekem is késett a diplomám, mert hiányzott hozzá a második szakmai nyelvvizsga.