Budapest ortodox. Budapest zsidó. Budapest muszlim. Budapest mediterrán, Budapest balkáni. Budapest román, lengyel, cseh, örmény, szlovén... Budapest telis-tele van rejtett és kevésbé rejtett emlékekkel, különböző kultúrák hagyatékával. Tudta például, hogy a VI. kerületben, a Lendvay utcában, a diplomata-negyed egyik átlagos villaépületébe belépve egy ritkán látott világ tárul elénk, mely gyakorlatilag bárhol lehetne Oroszországban? Ez a Radonyezsi Szent Szergij orosz ortodox egyházközség. És azt tudta, hogy a VIII. kerület, de még Óbuda is telis-tele van zsidó ornamentikával? Vagy azt, hogy a Margit hidat egy francia, bizonyos Ernest Goüin tervezte és a Societé de Construction de Batignolles építette meg 1872 és 1876 között? Esetleg azt, hogy Clark Ádám skót volt, aki végül nálunk telepedett le és alapított családot?
A Terra Recognita Alapítvány gondozásában megjelent útikönyv, a Europe in Budapest (ami többek között az Alexandra üzleteiben kapható) újszerű oldaláról mutatja be fővárosunkat e sokszínűségnek a történelemre, kultúrára, városi életre gyakorolt hatásainak jegyében. A kiadvány szerzői fiatal történészek, akik többek között a németek, csehek, lengyelek, franciák, svájciak, finnek, olaszok, zsidók, oroszok, ukránok, muszlimok és romák kultúrájának budapesti nyomait gyűjtötték csokorba 256 oldalon. Bemutatják a hagyományosan itt élő nemzetiségek és az évszázadok során – a tágabb értelemben vett – Európából ide érkező népek hosszabb-rövidebb ideig itt tartózkodó csoportjainak városformáló szerepét, de megismerhetjük Budapest kötődését a kontinens más részeihez is Reviczky Zsolt és Sopronyi Gyula majd' kétszáz fotóján keresztül.
Bennszülöttként jól ismerem a városomat. Ismerem a sötét és a fényes oldalát, a felszínt és a rejtett, személyes emlékeket őrző zugokat egyaránt. Ám ahányszor megkérdezi egy külföldi barát, vagy turista, hogy mi az, amit feltétlen meg kell néznie, hogy lássa a város igazi arcát, minden alkalommal zavarba jövök. Budai Vár, Hősök Tere, Zsinagóga, a Bazilika kupolája, a Lánchíd fényei, egy kis romkocsma- és gasztrotúra, séta a Duna partján, bátrabbaknak a nyóckerben, egy-két antikvárium, Margitsziget, a kötelező körök... Lenyűgözi őket, de valóban megismerik a várost?
A felszín kapargatásán túl, ha találkoznak a különböző európai kultúrák helyi lenyomataival, kialakulhat valamiféle kapcsolat, sőt, akár kötődés a város és az ide látogatók között. Mi, magyarok és bennszülöttek pedig egy új, izgalmas szempontból fedezhetjük fel városunk örökségét és színeit. Mert bárki bármit mond, a sokszínűség előny, melyre büszkék lehetünk, hiszen Európa lényegét is ez a sokszínűség adja. A magyarságtudat kulturális közösség, identitás, ezért is lehetett Gerbeaud-nk, Nyugati pályaudvarunk, Ruszwurmunk, Pollack-épületeink, Ganz-gyárunk, Lánchídunk.
A kötet egyelőre csak angol nyelven hozzáférhető, de a kiadványt támogató Külügyminisztérium már gondolkodik a magyar nyelvű verzió megjelentetésén. Az útikönyvhöz tartozó térkép segítségével tematikus sétákat is tehetünk, de segítségül hívhatjuk e téma szakértőjét, a Beyond Budapest csapatát, akik már évek óta szerveznek alternatív barangolásokat a város mélyére.
Az Európa Budapesten egy igazi hiánypótló kiadvány, csakúgy, mint a Kitchen Budapest gondozásában megjelent kétnyelvű Magyarország szubjektív atlasza című memógyűjtemény, melyből megtudhatjuk, hogy annyiféle Magyarország létezik, ahányan tudomásul bírnak róla, vagy csupán egyszer rákattintottak, belekóstoltak.
Ízlelgessük a múltat.
