Tél végén minden, a mostoha sorssal megvert magyar múzeumi világért aggódó ember foghatta a fejét, amikor nagyjából az első kapavágás előtt bedöntötték a Szépművészeti Múzeum régóta szükséges, s folyton újraírt kibővítési projektjét.
Egy igazi magyaros csavarral azonban Szőcs Géza kulturális államtitkár bejelentette: bár Szépmű-bővítés most nem lesz, de majd, valamikor lesz helyette a szomszédban, a ma kietlen parkolóként működő egykori Felvonulási téren egy egész múzeumi negyed. Az első múzeuminegyed-álom helyett. Vagy mellette. Hogy az miről szólna, milyen múzeumok épülnének fel, akkor azt válaszolta: „ezek egyelőre csak felvetések, döntés még nem született”. A homályba vesző ötlet megvalósításához viszont épp Baán Lászlót, a Szépmű vezetőjét kérték fel. Aki most konkrét, megvalósítható formákba öntötte az elképzeléseket.
Az Origónak adott interjúból kiderül: az új múzeumi épületegyüttes koncepciójának kidolgozása, megvalósítása, előkészítése tartozik Baán Lászlóhoz, aki szerint az új múzeumépületek leghamarabb 2017 végére készülhetnek el. Feltéve, ha lesz rá pénz. Hazai forrás persze nincs, de reménykedhetünk az EU-ban: „az uniós források megléte kardinális kérdés a projekt számára. Nem látok erre más forrást ennek megvalósítására a közeli jövőben” – mondja Baán László.
S hogy mi kerülne az új múzeumnegyedbe? Lila ködös elképzelések helyett a legracionálisabb tervek kerültek napirendre: összeolvadna a Várból kiköltöző Magyar Nemzeti Galéria anyaga a Szépművészetiével, régi képtárként összefoglalva a nemzetközi és magyar festészetet a XIX. századig. És új múzeumként létrejönne az új képtár a modern festészet elmúlt másfél évszázadának bemutatására. Ahogy Baán is mondta: az, hogy a Nemzeti Galéria-Szépmű mentén a hazai festészet legjavát eddig kivágták a nemzetközi kontextusból, szinte példátlan (és értelmetlen) felosztás, csak Moszkvában van rá hasonló példa Európában. Ahogy a Louvre-ban, a National Galleryben és a Pradóban együtt csodálhatjuk az adott ország festőnagyságait a nemzetközi krémmel, úgy remélhetőleg néhány év múlva itthon is egymás mellett láthatjuk a hazai festészet nagyjait Leonardo és El Greco hazánkban őrzött képeivel. És újból letesztelhetjük, mennyit is ér Csontváry-Kosztka a világ festészetében, az eddig értetlen nemzetközi közösség szemében.
Az új képtár mellett pedig leginkább egy budapesti fotográfiai múzeum létrehozását tartja elképzelhetőnek Baán László. A fényképművészet nemzetközi renoméja, közönségvonzó képessége folyamatosan emelkedik az utóbbi években, miközben egyre nagyobb posztumusz világsztárokká válnak a magyar és magyar származású, huszadik századi fotográfusok, Robert Capától André Kertészig – amit a Royal Academy of Arts kiállítása is bizonyít.
A kezdetben igen homályos múzeuminegyed-terv így már kezd körvonalazódni: egy régóta esedékes múzeumi átrendezéssel és egy sokat ígérő múzeum létrehozásával értelmet kap a projekt, ami ha megvalósul, végre valóban tartalmas kulturális élményt tud biztosítani egy helyen a Budapestre látogató hazai és külföldi turistáknak. Csak legyen rá pénz.
