Kelet-nyugati szerelem a Balatonnál
2011. szeptember 07. írta: rajcsányi.gellért (ergé)

Kelet-nyugati szerelem a Balatonnál

  Westwind, azaz Nyugati szél a címe annak a rendszerváltás előtti Balatonon játszódó romantikus filmnek, ami egy kelet- és egy nyugatnémet közötti szerelemről szól. A filmet a napokban mutatták be Németországban, és egy eldugott müncheni moziban meg is nézhettem az alkotást.

  Két NDK-s ikerlány tart a Balatonra 1988 nyarán. Mivel a buszukat lekésik, egy narancssárga Volkswagen Bogár veszi fel őket: két nyugatnémet fiú ül benne, és a Honecker alatt szocializálódott lányok rögtön zavarba jönnek az érinthetetlen nyugatiakkal való tiltott kapcsolatfelvételtől. Először járnak külföldön, miután a megnyert körzeti evezős verseny után jutalmul a baráti Magyarország édesvizű tengeréhez látogathatnak. A Bogárban rögtön megszólal a hanyatló Nyugat csörömpölése: a fiúk megismertetik őket a Depeche Mode zenéjével, természetesen kazettáról szól a Never Let Me Down Again.

  A lányok balatoni felügyelője azonban kötelező edzéseket ír elő, és esténként is csak a szerény tábortűz lehet a szórakozásuk. Ez persze nem elég nekik: ananászlével stuccolják fel a hajukat, és kiszöknek egy igazi balatoni diszkóba. A szerelem innentől megállíthatatlan – lenne, csakhogy ott van még a Vasfüggöny, ami az NDK-t és Magyarországot is elzárja a rothadó kapitalizmustól. A szerelmesek azonban megpróbálkoznak átjutni a határon... A többi már történelem. Nem csak a németeknek, de nekünk is.

  Szagos-kék vonatok, balatoni kemping, a siófoki Ezüstpart, a Badacsony látványa: magyarként is jólesik viszontlátni sokunk kedves helyszíneit egy német filmben. Bár az alkotás természetesen a német-német főhősökre koncentrál, a történetben hangsúlyos szerepet kap Magyarország, a rendszerváltás éveinek magyar világa. Kérdés: lehet-e annak örülni, hogy a húsz évvel ezelőtti Magyarországot minden probléma és különleges trükk nélkül meg lehet idézni egy mostanában forgatott filmben? A Balatonnak viszont így autentikus a világa: talán jó is, hogy megmaradt a falusi építészet és a kádári sufnikultúra az utóbbi évek újgazdag mediterránkodása mellett.

  Robert Thalheim rendező nem félt érzelmes filmet készíteni az egymásra találó NDK-s és NSZK-s fiatalok balatoni románcáról. A valóságos történeten alapuló film ugyanakkor nem esik giccses túlzásokba sem: csipetnyi iróniával teszi édes-keserűvé a keleti blokk legvidámabb barakkjában játszódó sztorit. Ilyenek voltunk, német módra. A Westwind beilleszkedik az utóbbi évek remek német filmjeinek sorába, amelyek a közelmúlt fordulatait ragadták meg hatásos módon – bár itt nincs szó A mások élete klasszikus drámájáról, inkább a Goodbye Lenin cukros-fanyar ízeit idézi fel bennünk.

  Reméljük, a filmet Magyarországon is be fogják mutatni. Rólunk is szól a Westwind, nem csak a mások életéről.

*

A cikk eredetileg a Magyar Nemzet kultrovatában jelent meg.

A bejegyzés trackback címe:

https://mandiner.blog.hu/api/trackback/id/tr103207006

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

homoródkarácsonyfalváért 2011.09.07. 09:39:55

Nagyon érdekel, az egész nyarat Balatonon töltöttem, jó kis retró érzéssel a fiatalságra (70-es évek).
Csak nehogy úgy járjunk, hogy valamelyik most visszaköszönő német lány odajöjjön: szia fater, ezek meg itt az unokáid!

nénike · http://mandiner.hu 2011.09.07. 10:06:15

Ugyancsak kiváló német filmet ajánlok a témában: Wir sind das Volk - Liebe kennt keine Grenzen (a magyar cím kicsit sablonos, és nem is fedi a lényeget: A fal leomlik.)
Ebben viszont nem a Balaton, hanem a Fertő tó bukkan fel.

Bell & Sebastian 2011.09.07. 10:11:24

A legelső kérdés az, ki ad pénzt ilyen marhaságra?
Nyilván az, akinek fontos a máig létező Ossi-Wessi ellentét tompitása, ugyanis nem egy tipikus történet, ahogyan karácsonyfalvi előttem már körülírta.

A második kérdés, ki nézi ezt meg? Nálunk bizonyára a sör, virsli és Balcsi -népe, akiknek a szeme nem húz rá az Örök Rozsdás Balatoni Korlátra.

- Was erhält man wenn man einen Ossi mit einem Wessi kreuzt?
- Einen arroganten Arbeitslosen.

Arbeitslooser.

Lew Archer 2011.09.07. 10:15:13

Az NDK lányok nem is ilyenek voltak, hanem vörösesszőkék, szeplősek, vastag, puha fehér combúak, csatos szandálban, az orrukon pedig vörösre sült és hámlott a bőr.

Bell & Sebastian 2011.09.07. 10:19:56

@Lew Archer: És mondja csak Sajókám, valódi vörös-szőkék? :)

Lew Archer 2011.09.07. 10:22:24

@Bell & Sebastian:

Hacsak nem föstötték ( mindenhol )

Bell & Sebastian 2011.09.07. 10:23:10

Meg a nyeles fésű egyszerűen lemaradt, mint totem-állat.

Bell & Sebastian 2011.09.07. 10:30:49

@Lew Archer: A katonai tesztet nem ismeri? Volt, ki elájult, midőn a veresszöszi összecsapta térgyeit és közte maradt a feje (ami a nyakán van).

Az átkozott gyufa miatt (lepattant egy zsarátnok), ami a mintavételhez kellett (zseblámpa híján), ami meg ha csípett a szem sarkában, nos, az kizáró ok volt.

Ennyit a balatoni, militáns praktikákról.

Maisie MacKenzie 2011.09.07. 10:37:29

@Lew Archer:

"Az NDK(-beli, vagy NDK-s) lányok nem is ilyenek voltak,"

Hát igen. A fenti kép címe akár "Románc Székelyföldön" is lehetne! :-)
(A fiú egy anyaországi magyar, a leány pedig helyi.)

Lew Archer 2011.09.07. 10:49:16

@Bell & Sebastian:
@Maisie MacKenzie:

Az alu csővázas hátizsák stimmel.

De a nyeles fésű, csatos szanda és retkes láb egykori hangulatát a trailer nem adja vissza.

Bell & Sebastian 2011.09.07. 11:02:41

Gottseidank.

(Rémálmaimban gyakran előjön, amikor egy lengyel kamionnal -1,5 méterre a majomfogójától- a turbulenciájában motorozva, lehúzattok magunkat Siófokra, hogy ne fogyjon a benzin.)

Az őrangyal-kérdés nem is kérdés, tény.

WysiWyg 2011.09.07. 11:37:53

@Bell & Sebastian: :-D
Ez az. Kedvenc Murphy-törvénykönyv idézetem:

"Ne higyj a csodákban! Támaszkodj rájuk!"
:-D

málnási · http://gozdom.blogspot.com/ 2011.09.07. 11:51:01

"újgazdag mediterránkodás"

nem olyan régen ez a haza és haladás kategória volt nálad, örülök, hogy meggyőztünk az ellenkezőjéről :)

rajcsányi.gellért (ergé) · http://mandiner.blog.hu/ 2011.09.07. 12:24:21

@málnási: lócsöcsöt, én atlantista-germanofil hibrid vagyok :D

homoródkarácsonyfalváért 2011.09.07. 12:27:44

@Lew Archer: Na, akkor neked is hamarosan bemutatják az unokáidat.

Alfőmérnök 2011.09.07. 12:31:05

Balaton, németek, '80-as évek: minden együtt van egy kiadós okádáshoz. :)

érdektelen 2011.09.07. 13:22:19

De az tényleg komoly, hogy a vonatok ugyanúgy néznek ki.

Építészetileg a Balaton-felvidék nagyon is rendben van, egységes és kevés a tájidegen szemét.

Katzenstreu 2011.09.08. 09:24:37

Ennél a trágyánál sokkal jobb volt az Ostwind és a Wirbelwind. Remélem a film a megérdemelt bukást követően eltűnik a süllyesztőben.

marko11 2012.01.17. 19:41:29

Jó kis film ez. És jó, hogy a németek még legalább emlékeznek rá, hogy , egy kelet-németnek (vagy egy más szovjet-birodalombelinek) Magyarország maga a paradicsom volt.

Zb74 2012.01.22. 21:34:13

Nekünk is tetszett. Jó, hogy nem akar művészkedni, mégis többet nyújt, mint egy tingli-tangli limonádé. A főszereplő lányok ugyan inkább bájosak, semmint szépségesek, de nagyon szerethetőek. Ami kicsit fájt, hogy a - villanásnyi időkre felbukkanó - magyar figurák egyike sem szimpatikus: a keletnémeteket alapból lenéző, pénzéhes hanglemezárus; a németül egyetlen szót sem tudó, mogorva úttörőtábori portás; a csókosokat ingyen beengedő, de a németekről borsos belépti díjat (kétszeresen is) legomboló diszkós ajtónálló és a vendégekre előbb oda se' bagózó, utóbb a megrendelt angolos marhasült helyett ehetetlenül túlsütött bélszínt (?) szervírozó felszolgáló egyaránt ismerős lehet mindannyiunknak, de örültem volna, ha nemcsak a gyönyörűséges pannon táj az egyetlen rokonszenves magyar szereplő a filmben.
süti beállítások módosítása