Normál is
2010. április 09. írta: Kínai Kálmán és Trágár Tóni

Normál is

  Épp a csajokat szemléztük a Rogán-féle szendvicsbárban, amikor titkos komputeres adatbázisunk üzenetet küldött, miszerint MDF-es mozgás van a közeli Aranytízben. Nyakunkba is kaptuk a lábunkat, nehogy kiszoruljunk a nagyteremből, de sajnos a rendezvény épp véget ért, és a tizennégy érdeklődő pont szedelődzködni kezdett.

  A vezetőség azonban maradt: Dávid Ibolya, Bokros Lajos, Herényi Károly, Kerék-Bárczy Szabolcs, valamint Heller Ágnes - Lukács György tömeggyilkosság-ügyi népbiztos tanítványa - láthatóan zavarban volt, hogy mit kezdjen a hirtelen rászakadt szabadidővel. Végül Bokros Lajos felvetette, hogy talán át kéne menni a Charta-tüntetésre. Heller Ágnes helyeselt, mondván, hogy „ezzel meg lehetne nyerni harminc budapesti liberális szavazót, és az nem kevés”, sőt „egy csomó olyan szocialista szavazót is magunk mellé lehetne állítani, aki utálja a saját pártját”.Kerék-Bárczy is fellelkesült: Igen, menjünk, csináljunk végre valami izgalmasat! Ezután nagyjából a következő beszélgetés bontakozott ki (emlékezetből írjuk le, így vagy igaz, vagy nem):

- Na de eddig azt mondtuk, hogy nem helyeseljük az utcai politizálást. Nem lesz ebből gond?

- Igazad van, és különben is, inkább az ügyészség előtt kéne tüntetni.

- De azért mégiscsak ott kéne lenni.

- Akkor menjen a Szabolcs és a Karcsi, mi meg ne menjünk. Így látják, hogy valamilyen szinten mégisott vagyunk.

- Na de mi lesz, ha a jobbikosok is ott lesznek?

- Azok nem járnak chartás tüntetésre.

- De mi lesz, ha ma mégis eljönnek? Végül is ők kezdték ezt az egészet. Lehet, hogy eljönnek, és akkor megvernek minket.

- Azért mondom, hogy akkor én megyek a Karcsival, ő majd megvéd.

- Ja, fejbe vágja őket a táskájával.

- Ott lesznek a rendőrök is, ez egy bejelentett tüntetés.

- Akkor menjünk, vagy ne menjünk? Vagy csak a Karcsiék?

- Ibolyka, gyere el mégis!

- Akkor menjünk mindannyian?

- Mi lenne, ha te meg én mennénk?

- Én nem tudom, nekem az egyik gyerekem azt mondta, hogy menjek, a másik azt, hogy ne.

- Akkor most mi legyen? Ti elmentek, mi meg nem?

- Tudjátok mit? Menjünk mégis mindannyian! Induljunk!

- Induljunk!

- Hát maga melyik újságtól van?

- Mandiner pont hú.

- És ugye hangfelvételt nem készített?

- Nem, mi nem szoktunk titkos hangfelvételekkel operálni.

- Akkor viszlát.

- Viszlát, jó tüntetést!

(A tudósítások szerint végül Bokros, Herényi és Heller jutottak el a Szentkirályi utcába, ahol Bokros Lelky Loláéknak tagadta, hogy hosszasan egyeztettek volna a részvételről.)

 

 

A bejegyzés trackback címe:

https://mandiner.blog.hu/api/trackback/id/tr821908410

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Bell & Sebastian 2010.04.09. 23:06:28

Az ott Kovács Pistike, a hátán TNT -vel.
Miért nem volt térerő?

Király Zsolt (Körkép.sk) · http://korkep.sk 2010.04.09. 23:07:59

Elismerésem! Szinte már gyorsabban vagytok mint maguk az események! :)

Oblomov 2010.04.09. 23:31:44

Abban biztosak vagytok, hogy Heller nagys.asszony tömeggyilkosság-ügyet hallgatott Lukácsnál?

Cusinak biztos bejönne az ilyen poén.

Steppenwolf 2010.04.09. 23:44:42

Bizakodó és önbizalommal teli arcok. Pedig még nincs is vasárnap este...

WonderCsabo 2010.04.09. 23:56:56

Hehe, poén. Főleg úgy hogy a chartás posztot olvastam előtte. :)

mefisto · http://archiregnum.blog.hu/ 2010.04.09. 23:57:13

Négy perc és kampánycsend. Vigyázzatok magatokra, hétfőn találkozunk. 8)

PS. Buzi MSZP, Fidesz a király! XD

ravaddisz 2010.04.10. 01:38:12

Hellernek asszem elment a maradék esze is (volt miből! ezt tegyük hozzá)...

Baltasar Espinosa 2010.04.10. 12:15:26

"Heller Ágnes - Lukács György tömeggyilkosság-ügyi népbiztos tanítványa" - most ez egy érv volt?

"Különös érzések kavarogtak bennem a Magyar Narancs Heller Ágnes-interjúját olvasva. Agrármérnök barátom pár éve megajándékozott a vele-róla készült interjúregénnyel (Bicikliző majom). A könyv izgalmas világba vitt, olyanba, amelyikről addig csak pletykákat hallottam. Távoli volt, izgalmas, jó néhány részlete csaknem hihetetlen.
Egy szikrázó értelmű zsidó lány, aki cionista lesz, az egyetemen Lukács-tanítvány, melynek egyenes folytatása lett a marxizmus és a filozófus pálya. Nem koptatja el mint nőt. Feleség, anya, válik, fellángolás a lengyel filozófus, Kolakowski iránt, majd új házasság, új gyerek. Világértelmiségi, de sosem felejti, honnan való: több magyar népdalt tud, mint népi kollégista társai, több magyar verset, mint tanár kollégái. Ügye volt a szocializmus, naná, hogy az Aczél-adminisztráció ellehetetleníti. Hontalanul bolyong tizenhét évig: amerikai és ausztráliai egyetemeken tanít, de az élet élvezetére is szakít időt. Trianon kapcsán egyedül ő meri kimondani arról az oldalról: „Pirulva és szégyenkezve valljuk be, az igazságos határok azok lettek volna, amiket Adolf Hitler húzott meg a bécsi döntés idején.”
Ez itt mind bevezető. Arra szolgál, hogy elmondjam: nem értem, miért áll be kórustagnak az egyre rekedtebb balliberális sajtózengerájba ez az okos aszszony, és miért fordult szembe korábbi magával az említett interjúban.
Az ország nagyon rossz állapotban van, mondja, és azzal indokolja, hogy „a környező országok közül leginkább hazánk kirekesztő és rasszista, itt a legerősebb az antiszemitizmus, itt a legerősebbek a szélsőségek”.
Ez gyűlöletszöveg, kedves Heller Ágnes. Jól tudja, a környező országok közül itt találni a legnagyobb számú zsidó közösséget, és ez a közösség kultúráját ápolva, háborítatlanul élhet. (Idézzem, hogy nyilatkozott Jonah Metzger, Izrael állam országos főrabbija pár évvel ezelőtt? „A zsidóság jól érzi magát Magyarországon, és Budapesten a zsidó élet reneszánszát tapasztalni.” Ha így van, akkor mire a hangos riogatás?)
Néhány hőzöngő bekiabálása sérti a fülüket? Ilyenek, mióta világ a világ, mindig voltak, és nyilván lesznek is. A zsidók más szövetséget kötöttek Istennel, elkülönülnek szokásaikban, ráadásul a restek szemét mindig csípte, ha valakinek jobban ment. Maga ne tudná, hogy a szintén elkülönült iszlám közösségek milyen indulatot kavarnak Malmőben, Berlinben és Marseille-ben?
Nyilván tud arról is, hogy Szlovákiában több helyen falat építenének, hogy a cigány negyedet elkülönítsék a fehérekétől. Csehországban sterilizáltak cigány asszonyokat. A szomszéd Szerbia korábbi vezetőjét épp most hallgatja ki a hágai bíróság. Mi a vád ellene? Népirtás. Hogyhogy maga mégis Magyarországot nevezi a térség legkirekesztőbb államának? Azt a Magyarországot, amelynek lakói a romániai forradalom idején, feledve Trianont és Codreanu vasgárdistáit, tonnaszám küldtek – nem Erdélybe! – Bukarestbe gyógyszert és ennivalót. Tudja, kedves Heller Ágnes, kinek a hangja az idézett mondatban a Maga hangja? A kisantant harcosaié a húszas-harmincas évekből. Morajos hang. Morajos és hamis.
És még valamit. Nem kéne túl sokat emlegetni az antiszemitizmust, mert elkopik. Maholnap az emberek megrántják a vállukat, ha hallják. Némelyik politikus és kommentátor szinte kötőszóként használja.
Tőlem annyiszor mondják, ahányszor akarják. Én a tavaszra készülök. A kertben sok a munka. Gyomlálunk, ásunk, vetünk. Néha énekelünk. Tán épp azokat a dalokat, amelyeket pár évtizede Maga is énekelt. Nem öröm, de azt gyanítom: a dalok hiába egyformák, más kedv formálja énekké őket.
Ha ez így van, nincs jól, kedves Heller Ágnes. S a különbözés nem rajtam vagy az énféléken múlik. Magukon. Módszeres elzárkózásaikon.
Szeretem több könyvét, szeretem, hogy bátran néz bele a tükörbe, hogy a jellemzései betyár pontosak, de az említett interjú alaphangja az, hogy velünk semmiképp. Márpedig akkor marad a bús magyar élet. Külön-külön. Átkiabálásokkal tarkítva.
Sovány legelőn magyar tarka. Nehéz lesz fejni."
(mno.hu/portal/699119?searchtext=heller)
süti beállítások módosítása