Mottó: „Az ember nem a jelen pillantat, nem a pillantati szükség rabja; értelmi eszméletekre lévén alkotva, nem veszti el a múltat szem elől…”  Kölcsey Ferenc: Parainesis Kölcsey Kálmánhoz

Arra születtünk…

  Ma 218 éve, 1790. augusztus 8-án látta meg a napvilágot Kölcsey Ferenc a Himnusz szerzője. A hányatott sorsú költő nem hagyott maga után sok verset, mégis főművének első versszakát minden magyar ember kívülről fújja. A 185 éve született nemzeti imádság halhatatlanságot hozott a szerzőnek. A költemény megszületésének napját (január 22.) a Magyar kultúra napjaként ünnepeljük. Kölcseyt a virtuális Magyar Pantheonban is előkelő helyen jegyzik. Emlékét számtalan szobor, köztér és utca, no meg általános- és középiskola őrzi. Megítélésében szerencsére  nemzeti konszenzus van. Alakját egyik oldal sem akarta kisajátítani magának. 

 Adott hát egy olyan irodalmi személy, akit minden további nélkül tisztelhetnénk. Szülőhelyét, lakóházát, sírját nemzeti emlékhelyként látogathatnánk. De. És itt jön megint a kis magyar abszurd. Hol is született Kölcsey Ferenc? A helyes válasz: Sződemeter. Ehhez talán kétség sem fér, hisz Kölcsey írja levelében az alábbi sorokat Kazinczynak: „Sz. Demeter egy kicsiny falu Közép-Szolnok vármegyének szélében, itt szült engem az anyám nagyanyámnak házában 1790. Auguszt. 8.-dik napján”

Ország, város, híres ember

 Van egy ország Európában. Abban az országban van egy város. Abban a városban van egy hivatal, amit úgy hívnak Kulturális Örökségvédelmi Hivatal. Ennek a hivatalnak a feladata, hogy idézem: „A 2001. évi LXIV. kulturális örökségvédelmi törvény értelmében a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal hatáskörébe tartozik a műemlékvédelemmel, régészeti örökség védelmével illetve a műtárgyvédelemmel kapcsolatos hatósági, tudományos és egyéb közszolgálati feladatok ellátása.”

 A KÖH szerint Kölcsey Ferenc szülőháza Álmosdon található. A hülyeség pedig ragadós. A KÖH adataiból kiindulva a muemlekem.hu is Álmosdra teszi Kölcsey születését. A Derecske- Létavértesi Kistérség Többcélú Kistérségi Társulás Turisztikai fejlesztési koncepciója viszont már árnyaltabban fogalmaz Álmosdról: „A Kölcsey u. 13. szám alatt helyezkedik el a Kölcsey Emlékmúzeum, amely valószínűleg Kölcsey Ferenc szülőháza volt.” (21. oldal közepe)

Sződemeter ma

  A Reakció munkatársai időt, pénzt, energiát és fáradtságot nem kímélve exkluzív helyi képriportban számol be az igazságról. Csak itt, csak most, csak a Reakció olvasóinak Kölcsey Ferenc szülőfaluja, Sződemeter live.

A kicsiny falu Szatmár megyében, Romániában, Nagykárolytól 30, Tasnádtól 6 kilométerre fekszik. 383 lakójából 56 magyar.
 

A Sződemeterre vezető, aszfaltmaradványokat is tartalmazó úton, a maximális sebesség gépjárművel 15 km/h.

A faluban viszont csak földút van.

Sződemeternek két templomma van: egy református és egy görög katolikus (Ceausescu idejében még ortodox).

A református templomban havonta már csak egyszer tartanak istentiszteletet.

A református templom kertjében állították fel Kölcsey szobrát.

A legenda szerint a templom melletti réten írta a Himnusz néhány stórfáját Kölcsey. Bár az elkészült kéziraton Cseke (Szatmárcseke) szerepel.

És igen. Ez a szülőház. Átépítve, műanyag nyilászárókkal. A ház jelenleg a görög katolikus parókia. 1990 előtt az ortodox egyházé volt. Az ortodox pap és neje lakott benne. A papnét állítólag annyira zavarta a Wesselényi Társaság által felállított emléktáblát megnézni kívánó magyar zarándoksereg, hogy lemeszelte a táblát.