Kommentszűrés
’08 már
20
10:01

Lőrincz Csabától búcsúzunk

Írta: Bozót.harcos

 A képen látható tusnádfürdői panelbeszélgetés éppen mikrofonba szóló moderátora soha nem tartozott a politika élvonalába. Igaz, nem is volt politikus. Nevét leginkább a külpolitika iránt érdeklődő vájtfülűek ismerték. Mégsem túlzás azt mondani, hogy a napokban a rendszerváltás utáni magyar külpolitika meghatározó szereplőjét veszítettük el.

 Váratlanul távozott közülünk Lőrincz Csaba, a Fidesz egykori külpolitikai szakértője, az Orbán-kormány idején a Külügyminisztérium Közép- és Délkelet-Európát felügyelő helyettes államtitkára. Csaba Sepsiszentgyörgyön született és a Limes-kör tagjaként folytatott erdélyi ellenzéki tevékenység után a 80-as évek emigrációs hullámával települt át Magyarországra. Rövidesen a Fidesz körüli mozgalmárkodásba csöppent, ahol a kezdetektől Németh Zsolt mellett tevékenykedett. Így vált alapemberévé a mostanra fogalommá vált „bálványosi folyamatnak” is, amely a magunkfajta öregecskedő harmincas reakciósoknak már a 90-es évek legelején is jelezte, hogy - a köreinkben gyakorta uralkodó közfelfogással ellentétben - a Fidesz azért mégsem teljesen a Szadesz kistesója. S azért az nem volt könnyű időszak: egy, a Parlamentbe alapvetően véletlenül bekerült generációs kispárt szakértőjeként, a külpolitikára-nemzetpolitikára is lassan átterjedő, élesedő-élesített kultúrharc közepette az Antall-kormány ellenzékeként. Nem volt könnyű a Horn-kormány alapszerződés-politikája idején sem, az integrációs kényszer és a határon túli magyar közösségek legitim autonómiaköveteléseinek együttes szorításában. De aztán elérkezett 1998, és az elméletek gyakorlatba ültetésének pillanata. Az eredmények pedig magukért beszélnek. Lőrincz Csaba a rendszerváltás utáni időszak talán legfontosabb jogszabálya, a státusztörvény kidolgozásának meghatározó figurája lett. Valamint annak a külpolitikának az egyik elméleti főmuftija és gyakorlati végrehajtója, amely hosszú évtizedek óta először bátran és mosolyogva tudott szembenézni az utódállamok furmánykodásaival – az önbizalmat ügyesen párosítva az ezredfordulón Magyarország előtt felvillanó geopolitikai mozgástér kihasználásával. Nem rajta múltott, hogy a dolgok végül nem úgy alakultak, ahogy azt sokan gondolták-gondoltuk. A 2002 utáni években Csaba az Országgyűlés Külügyi Bizottsága mellett dolgozott főtanácsadóként.

 Erdélyi létére – vagy tán épp azért – józansággal és hideg fejjel közelített szűkebb pátriájának ügyeihez még akkor is, amikor itthon időnként belpolitikai ízű és hevességű, sokszor buta kuruc-labanc csetepaté alakult ki a transzilván magyar közéletről. S bár származásából is adódóan elsősorban nemzetpolitikára specializálódott, érdeklődése és szakértelme azon jóval túlterjedt. Széles világlátása igazi külpolitikai teoretikussá tette.

 Csaba amolyan székelyesen visszahúzódó emberként nem szerette a nyilvánosságot (nem csoda, hogy az interneten hosszas keresés után is csak a bejegyzés elején látható csoportképet találtuk róla - a másik fényképet egy kedves olvasónktól kaptuk). Sajátos stílusa miatt sokan egyenesen morózusnak tartották.

 Mindössze 49 évet élhetett.

 Isten nyugosztalja.

A bejegyzés trackback címe:

http://mandiner.blog.hu/api/trackback/id/tr51388925

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

medve1 2008.03.20. 11:34:46

Köszönöm Bozótnak és a Reakciónak ezt a bejegyzést, mely várhatóan nem fogja megdönteni a bejegyzés csúcsot, hiszen neve alig ismert, pedig akik ismerik a Fidesz külpolititkájának hátterét, tudják, kiről van szó. Nélküle nincs státustörvény, nincs MÁÉRT intézményesítve, na meg sok más sincsen. Mivel éveken át közvetlen munkatársak voltunk, nehéz bármit mondanom, majd később.

nénike · http://mandiner.hu 2008.03.20. 12:01:18

Meghalt Figula Mihály, balatonfüredi borász fenomén is. Az ő munkásságának eredményét jobban ismertem.

kispufi 2008.03.20. 12:43:51

Isten nyugosztalja, de való igaz: én is most, halálhírében találkoztam először a nevével. Egyértelmű, hogy ismeretlensége érdemtelen, de nem szándékán kívüli dolog.

medve1 2008.03.20. 13:29:05

Bozót! A nekrológot odaadtam édesanyjának.

AgentUngur 2008.03.20. 13:30:01

Borzasztóan megdöbbentett a halálhíre. Egy igazi hazafit vesztettünk el, a halkszavú fajtából. Utoljára 2006-ban, a választások előtt beszéltünk, egyetértettünk, hogy OV "zsenialitása" még négy évet fog adni a kommancsoknak. Szerintem 2002 őt is megtörte, tisztában volt a rengeteg elszalasztott történelmi lehetőséggel, amit 2002-2006 adhatott volna egy határozott magyar külpolitikának. Isten nyugosztalja.

medve1 2008.03.20. 13:30:23

Itt egy másik szép írás az mno-ról, amit Bíró Gáspár, a Reakció (UFI) olvasói számára nem ismeretlen egyetemi tanártól jött, aki egyetemista korától barátja volt:

www.mno.hu/portal/549869

TuRuL_2k2 · http://mandiner.hu 2008.03.20. 13:36:10

Nagyon sokat tudott a régióról, látott a pályán. Általában csendes és visszahúzódó volt, csak ritkán beszélt sokat.
Az örök világosság fényeskedjék neki!

bajazs 2008.03.20. 13:39:55

nagyon halas vagyok a reakcionak, hogy megjelent ez a nekrolog. Csaba valodi jelentoseget es befolyasat most latjuk majd, amikor nem lesz kozottunk.

medve1 2008.03.20. 13:56:17

Németh Zsolt nyilatkozott róla az Info-nak: státustörvény, MÁÉRT, Szegedi Folyamat, hazai kisebbségi törvény. Pár apróság. Németh Zsolt (is) rengeteget köszönhet neki.

krz 2008.03.20. 17:32:45

nyugodjek bekeben :(

kendeffybotond 2008.03.20. 17:43:07

Csaba tényleg hiányozni fog. Nyugodtsága és korrektsége, és stratégiai gondolkodása. Nemcsak a FIDESZNEK, hanem az egész magyar külpolitikának. Államtitkársága alatt igen korrektül bánt minden munkatársával, nem azt nézte, hogy ki tanult Moszkvában vagy Nyugaton, hanem a teljesítményt.

Isten nyugosztaljon Csaba!

medve1 2008.03.20. 21:07:38

Azoknak, akik ismerik: 25-én kedden a Hold utcai református templomban (V. kerület, Hold utca 18-20) ökumenikus gyászszertartáson emlékezünk meg Csabáról, 19.00-tól. A temetés később lesz Sepsiszentgyörgyön.

bajazs 2008.03.25. 02:58:32

S bár kissé szégyellem magam önzőségem miatt, de nehéz Csabáról beszélni, hiszen az elmúlt hosszú években, talán több, mint másfél évtizedben nagyon közel kerültünk egymáshoz. Ez a hosszú idő a „fiatal demokrácia” története is, nemcsak kettőnk kapcsolatáé, de igyekszem most arra koncentrálni, hogy én hogyan láttam Őt, hogyan dolgozott.

Igen, hogyan dolgozott, mert bár magánéletébe is bepillantást engedett, de elsősorban azt láttam, hogy miképpen „vitt rendszert” avagy értelmet az egyébként rendszertelennek tűnő (kül)politikába vagy éppenséggel a (külügy)minisztériumi működésbe.

Tenni akart, cselekedni, hogy ebből a – szavajárása szerint – kurva országból legyen valami. (Sokat káromkodott, de azt inkább olyan Esterházy stílusban.) Magával ragadó volt hivatástudata, pedig sokan outsider-ként tekintettek rá. A „köz” ügyeiben is integritása megkérdőjelezhetetlen volt. Fegyelmezett, elveihez hű, de egyben rugalmas is volt.

Elméleti embernek tartották sokan, bár ezzel szerintem az őt jellemzők saját műveletlenségüket igyekeztek palástolni. A külügyben bebizonyította, hogy képes egy félkatonai szervezetet is rendkívül hatékonyan irányítani. Elveihez hű maradt, mert bár kész elképzelésekkel érkezett, de képes volt ezek megvalósítása érdekében rugalmas lenni. A rendszerváltás által talán legérintetlenebb állapotban hagyott külügyminisztériumban is elfogadtatta magát olyanokkal is, akikről tudta, politikai nézeteik távol állnak egymástól. Nálánál fiatalabbakkal vette főként körbe magát, s elvárta, hogy álláspontját megkérdőjelezzék mindaddig, amíg döntés nem született.

Belegondolni is fájdalmas, hogy mi mindent tehetett volna még a külügyben, ha 2002-ben nem kerül kényszerűségből az Országgyűlés hivatalába. Távozásával kevesen nemcsak egy nehéz természetű barátot veszítettek el. Hiánya „intézményes” is, kétséges, hogy bárki is örökébe léphetne. Bár senki sem pótolhatatlan, az Élet megy tovább, de mindaz amit képviselt és legfőképpen ahogyan, egyedi és utánozhatatlan. Idegileg és fizikailag is megviselte a politika viszonyok alakulása, színvonaltalansága. Legfőképpen annak szervezetlensége. Befolyása csak hiányával lesz igazán érezhető. Sokan azok közül, akik inkább ellenszenvvel viseltettek ellene, most igyekeznek majd barátjaként feltüntetni magukat.

Radikális idealizmusával Csaba talán nem is közibénk való volt, s amennyire én láttam, addig vonult egyre kijjebb a világunkból, amíg előbb ténylegesen, majd véglegesen bele nem zuhant a „minden idők peremén” tátongó szakadékba... Nem is önsorsrontónak tartom, inkább önemésztőnek, akit ki nem élhető jobbító szándékai betegítettek, és öltek meg. De ez a szó se találó, mert noha önmaga volt, aki megrokkant, ami megbetegítette, amit belsővé tett, a körülötte uralkodó rothadás volt, ami ellen nem tudott cselekedni.

Rendszer-essége pedánságából igényességéből is következett. Ennek ellenére rá oly’ jellemző volt szabadságszeretete. Magánéleti kötöttségeket is azért rázott le magáról, hogy ne kelljen kompromisszumokat kötnie. Sokat beszélt arról, hogy „hazamegy” tanítani, de aztán nem ment. Talán úgy gondolta, hogy innen az „alföldi” tájról rendbe lehet tenni a „hegyvidék” sorsát is. Remélem, nem tévedett...

timberlandi 2008.03.27. 15:41:53

Mindannyiatoknak köszönöm a megemlékezést Csabáról.

medve1 2008.03.31. 09:16:46

Szombaton Lőrincz Csabát Sepsiszentgyörgyön eltemettük. Várhatóan a Pro Minoritate fog alapítani egy Lőrincz csaba díjat, amit minden évben egy kiemelkedő külpolititkai írásért kap majd valéaki. Ezt a következő tisnádfürdői táborban fogják bejelenteni.

medve1 2008.04.02. 08:25:40

Tegnap mutatták be a Fidesz külpolititkai koncepcióját. Csontos Enikővel ezt állította össze Csaba. A második oldalon van két szó, az ő emlékére ajánlják. Nagyon büszke volt rá, jól sikerült.


fidesz.hu/download/FideszSzpF1_belivek_148x210.pdf

medve2 2008.06.19. 14:49:18

Július 17-én Tudnádfürdőn 16.00-kor lesz egy panel, melynek címe: Etnopolitika a Kárpát-medencében. Ez lesz "In memoriam Lőrincz Csaba".